Újabb kormányközeli üzleti harc fajult el

Fotó: MTI / Soós Lajos

-

Az állami vagyonkezelő nekiment az FHB élén álló Spéder Zoltánnak, miután az állam kimaradt a banknál elhatározott tőkeemelésből. A tét valószínűleg jóval nagyobb, mint az, hogy egy többségében magántulajdonban lévő pénzintézet honnan pótolja a hiányzó tőkéjét.


Az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő legújabb közleményében gyakorlatilag azzal gyanúsította meg Spéder Zoltánt, hogy a médiával befolyásol.




A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint a mostani tőkeemelést támogatta volna. Az ezt híresztelő sajtóorgánumok többsége egyébként az FHB menedzsmentjének érdekkörébe tartozik.

Az MNV vélhetően az Index és a Portfólió hírportálra utalt, amelyeket a Közép-európai Média és Kiadó Zrt. (CEMP) üzemeltet, ez utóbbi cégnek pedig részben az FHB elnöke, Spéder Zoltán a tulajdonosa.

Az elmúlt napokban nyilatkozatháború robbant ki az MNV és az FHB között, miután az FHB úgy emelt tőkét, hogy abban az állami vagyonkezelő nem tudott az eddiginél nagyobb tulajdonrészhez jutni. A tőzsdén is jegyzett bankban az államnak valamivel több mint 7 százaléknyi a tulajdonrésze, és az elmúlt egy-két évben úgy tűnt, hogy a kormánykörökben jól mozgó Spéder Zoltán bankjának komolyabb szerepet szánnak.

Az Orbán-kormánynak régi célja, hogy erősítse a hazai tulajdonban lévő bankokat, és ebben számítottak a takarékszövetkezetekre. A „vidék bankjait” ezért részben tőkével, részben a menedzsment átalakításával megerősítették, és ebben jelentős szerepe volt az FHB-ból kikerült bankároknak.


Lázár gazdasági háttérországa gyengülhet

A folyamatot a Lázár János irányításával működő Miniszterelnökségről irányították, itt alakították ki azt az államtitkárságot, ahová a takarékszövetkezetek, valamint a Magyar Posta ügye is tartozott. Ezeknek a hitelintézeteknek, valamint a postai és pénzpiaci szolgáltatói vállalatcsoportnak stratégiai partnere lett az FHB, amelynek a termékeit például postafiókokban is értékesítik, illetve közösen tulajdonolt cégeik is vannak.

Ezzel párhuzamosan azonban az FHB nem erősödött meg olyan mértékben, hogy azzal maradéktalanul eleget tehetne a jogszabályoknak és így a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB elvárásainak. A bank 2015-ben is veszteséggel működött, miközben a tőkéje sem volt elegendő, és az sem nyújtott a számára védőhálót, hogy szeptemberben szorosabbra fűzte a kapcsolatát a takarékszövetkezeti integrációval. A jegybank ugyanis októberben azt közölte: az FHB-nak így is garantálnia kell az elvárt tőketartalékot, ráadásul 2015 végéig.

Ezért döntött úgy az FHB közgyűlése, hogy a bank 67,5 százalékkal, vagyis névértéken 4,45 milliárd forinttal megemeli addigi 6,6 milliárd forintos alaptőkéjét. (A 4,45 milliárd forint az FHB jelenleg tőzsdei árfolyamán számítva 30 milliárd forintot meghaladó összeg, vagyis nagyjából az FHB tőkeigényének felel meg.) A tőkeemelés december 28-án meg is történt. Méghozzá a takarékszövetkezetek bevonásával.

Csakhogy porszem került a gépezetbe, és most úgy tűnik, hogy az állam már nem annyira partnerként tekint az FHB-ra. Legalábbis az államnak (kormányzatnak) az a része, amely az MNV nevében szólal meg. Az MNV a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (Seszták Miklós miniszter) irányítása alatt működik, a takarékszövetkezeti integrációt pedig a Miniszterelnökség vezényelte le, élén Lázár Jánossal, aki az elmúlt hónapokban meglepő kijelentésekkel fogalmazott meg némi kritikát saját kormányával szemben (például itt vagy itt).


Az MNV most közleményében erősítette meg, hogy az állam részt kíván venni a tőkeemelésben, mégpedig úgy, hogy fenntartja az elsőbbségi részvényjegyzési jogát. A magyar állam nevében eljáró MNV december 30-án bírósághoz fordult, keresetében az FHB közgyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését kérte, valamint azt, hogy a bíróság függessze fel a szerinte jogellenes határozatok végrehajtását.

Részvényesként az állam az FHB közgyűlésén kezdeményezte, hogy a tőkeemelés során a már meglévő részvényeseket a tulajdonosi részesedésük arányában elsőbbségi jegyzési jog illesse meg. A közgyűlés ezt a javaslatot elutasította.

Az MNV ezt úgy értékelte, hogy


az FHB tulajdonosai egyértelműen csökkenteni kívánják a magyar állam részesedését az FHB-ban.

Az MNV még hozzátette, hogy a bíróság kedvező döntése esetén valamennyi kisrészvényes elsőbbségi részvényjegyzési joga megnyílik, és részt vehet a tőkeemelésben, vagyis akár azok is, akik a tőzsdén forgó FHB-részvények tulajdonosai.

Más kérdés, hogy az MNV az elsőbbségi jegyzés jogát 15 napra tette volna lehetővé, az FHB-nak azonban mindössze 3 nap állt rendelkezésére a közgyűlés után, hogy még az év végéig lezárja a tőkeemelést.

Az MNV keresetére természetesen az FHB is reagált még az év vége előtt. A Budapesti Értéktőzsde oldalán is olvasható közleményében így fogalmazott:


A Társaság örömmel üdvözli a Társaság részvényei iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődést és azt, hogy a Társaság
tőkeemelésében a zártkörű tőkeemelésre felkért személyeken kívül mások – így a Magyar Állam – is részt kívánnak
venni, és ezek szerint a Társaság menedzsmentjén kívül a fontos részvényesek is töretlenül hisznek a Társaság üzleti potenciáljában.