Új testületet ültetne a rektorok nyakába a kormány

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

Az új felsőoktatási koncepció alapján szinte tehetetlen marad a rektor, ha a minisztériumi kinevezettek leszavazzák. Állami finanszírozott képzésért többet várnak a hallgatótól. A HÖK vezetőit legfeljebb két évre választhatják meg. Több szakért küzdenek az intézmények.


A felsőoktatási intézmények vezetésére vonatkozó koncepció első körben nem tetszett az érintetteknek, így azt átdolgozta az államtitkárság – mondta még tavaly decemberben Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár. Az előző verzióban és a mostaniban is szerepel a konzisztórium létrehozása, amely a rektorból, a kancellárból és további minisztériumi kinevezettekből áll. Palkovics decemberben azt mondta: ez a testület a fenntartó érdekeit képviselné, az intézmény méretétől függően 3-5 szakember lenne a tagja, akik a stratégiai ügyekben egyetértési jogot gyakorolnak.


Az Átlátszó Oktatás birtokába került törvénytervezetből kiderült, a miniszter által delegált tagok megbízatása öt évre szól, ami hosszabb ,mint a rektorok mandátuma. A konzisztórium döntésében az egyetem vezetőjének nincs egyetértési (vagyis vétó) joga, viszont „a testületnek egyetértési joga van a középtávú intézményfejlesztési terv és a kutatás-fejlesztési innovációs stratégia elfogadásában, a rektori pályázat tartalmába is beleszólhat, az intézményi költségvetési terv és a költségvetési beszámoló elfogadásához az intézmény vagyongazdálkodási tervének meghatározásához, gazdálkodó szervezet alapításához, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez is jogokat gyakorol.” A lap szerint ha a testületben leszavazzák a rektort, szinte tehetetlen marad, vagyis korlátozzák a jogkörét.

A képzési struktúra is átalakulna – a rektorok több szak változatlanul hagyásáért küzdenek, a hallgatók is tiltakoznak. Az ELTE rektora, Mezey Barna szerint „a nemzetközi tanulmányok szak” rendben lesz. Az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja, Tausz Katalin szerint a szak megszüntetésére hozott kormányzati érvek mindegyike cáfolható. Többen nem tartják megalapozottnak azt az adatsort sem, amivel a minisztérium azt bizonyítja, mennyien helyezkednek el az adott képzéssel és mennyi a kezdő fizetés.

Több intézményvezető is úgy látja, a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek akar kedvezni, az Átlátszó Oktatás blog szerint is kiolvasható ez a tervezetből. Például a következő rész miatt: „a módosítás szerint a Kormány kap felhatalmazást a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági és a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás képzési területhez tartozó alap- és mesterképzés szakok, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeinek rendeleti szabályozására. Így hozható lére a felsőoktatásban szerezhető képesítések egységes jegyzéke.”


A lap szerint a hallgatók után járó képzési normatíva hosszú évek után először emelkedne, méghozzá majdnem a duplájára. 119 ezer helyett 215 ezer járna hallgatónként évente. Utóbb kiderült, ez csak a HÖOK javaslata volt, ami nem került be végül a tervezetbe. Bár biztos örültek volna neki - reagált Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a VS.hu kérdésére.

A hallgatóknak is jobban kell teljesítenie: az eddig 15 helyett 20 kreditre van szükség ahhoz, hogy a diák államilag finanszírozott képzésen maradhasson. Eddig nem volt ennyire konkrétan meghatározva az elvárás, a helyi tanterv alapján várták el a teljesítést.

A doktori képzést 8 félévig fizeti az állam, a díjat vissza kell fizetni, ha a doktorandusz a részbeszámolási kötelezettségét nem teljesítette eredményesen, vagy nem adott be doktori értekezést.


A hallgatói önkormányzatok tisztségviselőit legfeljebb két évre választhatják meg, képviselők tovább is lehetnek. Így a lap szerint megakadályozzák, hogy „bizonyos körök kisajátítsanak tisztségeket”, véget érhet például a tíz éve HÖK-ös Török Márk vagy Körösparti Péter HÖK-elnökök pályafutása. Bár a lap szerint a baráti-szövetségi körök befolyásszerzésére ez a javaslat sem jelent megoldást.