Új rend van mától, vége lehet az órákig tartó utazásnak a mentőben

Fotó: MTI / Mohai Balázs - illusztráció

-

Reggel 8-kor megváltozott Budapesten és Pest megyében a felnőtt sebészeti ügyeleti rendszer: nem lesz ügyeletes kórház, hanem minden kórháznak, amelyikben van aktív sebészeti ellátás, hétköznap és hétvégén is 24 órában fogadnia kell a sürgős betegeket. De mi is változik pontosan? Dr. Kunetz Zsombor oxyológus szakorvos, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. volt orvosigazgatója segítségével foglaltuk össze a tudnivalókat.


1. Minden kórház ügyel, ahol van sebészet, és amelyiknek van területi ellátási kötelezettsége:

Péntekig minden nap 4, 5, vagy 6 kórház adta a sebészeti ügyeletet – tegnap, csütörtökön például az Uzsoki, a Szent János, a Honvéd kórház II. számú telephelye, a Budai Irgalmasrendi Kórház és a Margit Kórház -, hétvégén 2-3. Nem számított, hogy ki hol lakik, vagyis hova tartozik, ha sürgős műtétre volt szüksége, az ügyeletes kórházba mehetett, illetve oda vitték a mentők.

Péntektől összesen 14 kórház fogadja a Budapest és Pest megye sürgős műtétre szoruló betegeit – mindenkit ott, ahova tartozik. A "hovatartozás", vagyis hogy kit kell ellátniuk a kórházaknak, az ÁNTSZ honlapjáról derül ki, a budapesti rendet pedig megnézheti alábbi térképünkön is. A Pest megyei települések közül lényegében csak azokat érinti a változás, amelyek lakosai valamelyik budapesti kórházhoz tartoznak.



2. Nincs akut sebészeti területi ellátási kötelezettségük tehát nem ügyelnek:

-Az országos fővárosi intézmények (például a Gottschegen György Kardiológiai Intézet, ORFI, OKITI, OSEI, stb)
-A csak egynapos sebészeti ellátást nyújtók (pl a Rókus Kórház)


3. Az áthelyezéseket, a továbbküldést a kórházak szervezik

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Mentésirányítási és Szuperügyeleti Osztálya segít abban, hogy melyik beteg hova tartozik, de ha az illetékes kórházban nincs szabad műtő vagy szabad ágy, akkor ezzel már nem foglalkozik: a kórháznak kell valahol máshol helyet találnia, majd ezt jeleznie az OMSZ felé.

Az új szabály szerint vis major, vagyis elháríthatatlan akadály esetén az OMSZ jelöl ki helyettesítő intézményt.


4. Az új rend csak a sürgős műtétekre vonatkozik

Ilyen például a vakbélgyulladás, más sürgős, életmentő hasi műtét, vagy egy tumor okozta bélelzáródás.

Nem számítanak ide:
  • a nem életmentő műtétek – továbbra is előjegyzés alapján végzik őket
  • a baleseti sérülések – ezeket továbbra is a baleseti sebészeti ügyeletek látják el
  • az akut mellkassebészeti beavatkozások, például a légmell – külön ügyeleti rendben látják el
  • a kardiológiai és a stroke miatti beavatkozások - külön ügyeleti rendben látják el

Az OMSZ honlapján közölt változások szerint


minden osztály a saját sebészeti ellátási kötelezettsége szerint köteles a betegeket folyamatosan, a nap 24 órájában a hét minden napján fogadni és ellátni.

Az osztályra már beérkezett beteg kizárólag akkor küldhető tovább, ha a rá váró műtét bonyolultabb, mint amit az adott kórházban el lehet végezni, vagy ha vis major helyzet áll elő.

Dr Kunetz Zsombor szerint az új rendszerrel gördülékenyebb lehet az ellátás. A döntéshozók feltehetőn azt remélik tőle, hogy elvben nem fordulhat elő az, mint ami például két hete történt, hogy egy beteget olyan későn sikerült kórházba vinni, diagnosztizálni, és megműteni, hogy meghalt.

A másik oldalon ugyanakkor az új rend bevezetésével nagyon gyorsan fehéren-feketén kiderülhet, hogy valójában mekkora a kórházakban a létszámhiány. A műtét elvégzéséhez ugyanis nem elegendő a rendelkezésre álló műtő, a szabályok szerint egy sebészeti team legalább hat emberből – szakorvos, asszisztens, aneszteziológus, aneszteziológus asszisztens, műtős és műtőssegéd – áll. Emellett szükség van a többi között ápolókra, és eszközökre is.

Mivel ha a kórház teljesen szabályosan jár el, akkor folyamatosan készenlétben kell állnia egy műtőnek és elérhetőnek kell lennie a team-nek is, megnőhet a várakozási idő is az előjegyzett, vagyis tervezett műtétekre. Az alábbi térképen azt mutatjuk, hogy a jelenlegi ügyeleti rendhez képest a kórházaknak hány napot kell egy héten készenlétben állniuk. Azt, hogy ehhez a jelenleginél mennyivel több orvosra, illetve szakdolgozóra van szükség, jelenleg senki sem tudja, mert például nincs pontos adat arról hogy egy-egy kórházban vagy osztályon hányan, és mekkora időtartamban dolgoznak, ráadásul az ellátandó terület nagysága is különbözik. Egy biztos: minden plusz nap három plusz műszakot jelent.



Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a múlt héten arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy az átalakítás mindenképpen nehezebb és költségesebb lesz a korábbi rendszernél, de egyben biztonságosabb is. "Ha a döntésünk rossz volt, revideálni fogjuk" – mondta, vagyis előfordulhat az is, hogy ha egyes kórházakban nem tudják biztosítani a folyamatos ellátást, megszűnik az akut sebészet.