Új hidegháborúról is csak egy fordítási hiba miatt beszélt Medvegyev?

Fotó: MTI/AP / Matthias Schrader

-

Teljesen bizonytalan, hogy mit mond Medvegyev, amikor háborúról beszél. A tolmácsokkal a legjobb esetben is hadban áll.


Nem megy a nyilatkozattétel Dmitrij Medvegyev orosz kormányfőnek. Tegnap az új világháborúról mondott szavait értette félre mindenki, ideértve a Kremlt is, amely jóváhagyta a Handelsblattban megjelent kormányfői interjú német fordítását. Alig győznek egymásra mutatni a történet szereplői, hogy ki hibázott.


Ma a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián pedig azt találta mondani Medvegyev, hogy új hidegháború kezdődött, amelyért a nyugatot terheli a felelősség. A NATO tevékenységét szemlélve néha úgy érzi, hogy nem is 2016-ban, hanem 1962-ben él – mondta a biztonságpolitikai csúcson. Később még azt is megemlítette, hogy Ukrajnában „polgárháború pusztít”.

A hidegháborúra vonatkozó megállapítást Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter igyekezett mérsékelni. Az újságírók talán nem értették pontosan Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő szavait, aki sokkal inkább arról beszélt, hogy „el kell kerülni egy újabb hidegháborúhoz vezető helyzetet” – mondta Steinmeier.

Az orosz kormány közben kiadta a miniszterelnök orosz nyelven elmondott beszédének angol fordítását, amelyet a helyszínen tolmácsok segítségével hallgathattak meg az oroszul nem beszélők. Az angol változatban az szerepel, hogy „őszintén szólva gyorsan sodródunk egy új hidegháború korszaka felé”.


Nem nyugodtak az oroszok szomszédai

Petro Porosenko ukrán kormányfő nem meglepő módon teljesen másképp látta az országában uralkodó állapotokat, mint Medvegyev. Ukrajnából nem kiszakadtak területek, hanem orosz megszállás alá kerültek – mondta a csúcson.


Dalia Grybauskaite litván elnök egyebek között kifejtette, hogy Oroszország „forró háborút” indított Ukrajnában, és az EU „meghajol az orosz erőszak előtt”. Andrzej Duda lengyel államfő pedig arról beszélt, hogy Moszkva „aláássa” a hidegháború után kialakult európai rendet. A politikus szorgalmazta a NATO állandó jelenlétének erősítését az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán, és kifejezte reményét, hogy a nyári varsói NATO-csúcson sikerül előrelépni ebben az ügyben. Kiemelte: amennyiben Oroszország megerősíti katonai jelenlétét a Lengyelország és a balti-tengeri NATO-tagállamok között fekvő Kalinyingrádban, akkor a NATO-nak is így kell eljárnia.