Új döntéshozó szervet kapnak a felsőoktatási intézmények

Fotó: MTI/MTVA / Illyés Tibor

-

A végső döntéseket továbbra is a szenátus hozza minden felsőoktatási intézményben, de a konzisztóriumok tagjainak egyetértése esetén kezdhetnek tárgyalni az olyan ügyeket, mint a költségvetés, vagy az intézményfejlesztési tervek.


Februártól megalakulnak a konzisztóriumok a felsőoktatási intézményekben - jelentette be Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerdán Budapesten.

Minden konzisztóriumnak öt tagja lesz: a rektor és a kancellár, három tagot pedig az oktatásért felelős miniszter delegál az intézmény gazdasági-társadalmi környezete, az intézmény és a hallgatói önkormányzat javaslatára. A testületek előzetes egyetértése szükséges az intézményfejlesztési tervek, a költségvetés, a vagyongazdálkodási terv elfogadásához.

Palkovics László hangsúlyozta: az egyes kérdésekben a végső döntést továbbra is a szenátus hozza meg, de a testület elé csak akkor kerülhet egy-egy téma, ha az egyeztetés megtörtént.

A tagok megbízatása öt évre szól, újraválaszthatók és társadalmi munkában végzik a tevékenységüket. Solti Péter miniszteri biztos közölte: kedden valamennyi intézmény levélben tájékoztatást kapott Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől a delegálni kívánt személyekről.

Konzisztóriumnak nem lehet tagja polgármester, központi államigazgatási szervek delegáltja, kormánytag, államtitkár, politikai pártban tisztséget betöltő személy, más intézmény konzisztóriumának a tagja, valamint az adott felsőoktatási intézményben hallgató.

Palkovics László a konzisztóriumok összetételét érzékeltetve példaként többek között a
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet említette, ahol Béres József Károlyné, a Béres Gyógyszergyár igazgatósági tagja, Devich Márton, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. főszerkesztője és Gőz László harsonaművész, a Budapesti Music Center alapítója lett tag.

A Magyar Rektori Konferencia társelnöke, Sándorné Kriszt Éva azt mondta: lehetőségként tekintenek a konzisztóriumokra.