Tusnádfürdőn mindig bealkonyul a Nyugatnak

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

A kormányfő környezete által nagyívűnek jósolt tusnádfürdői Orbán-beszéd előtt visszanéztünk, miket mondott korábban itt a miniszterelnök. Hanyatló Nyugat, emelkedő Kelet, saját útját járó Magyarország.


Olyan nagyívű gondolatokat oszt majd meg hallgatóságával majd Orbán Viktor Tusnádfürdőn, amiről hetekig fognak majd beszélni nem csak Magyarországon, de Európában is, a fő téma pedig az EU, és a kontinens jövője, válsága, a ránk leselkedő veszélyek lesznek – nagyjából így foglalhatóak össze azok az előzetes várakozások, amiket a kormányfő környezetéből osztottak meg a nyilvánossággal. Az utóbbi évek tusnádfürdői megszólalásai alapján nagyon nem is várhatunk mást. Az alapgondolatok ugyanis évek óta változatlanok.

Tavaly azzal kezdte a beszédét, hogy a „2008-ban nyilvánvalóvá vált nagy pénzügyi, világgazdasági, világkereskedelmi, világhatalmi, világkatonai erőátrendeződést kell kiindulópontunknak tekinteni”, mert ami akkor történt, az egy „világrendszerváltás”, aminek eredményeképpen „mostantól egy másik világban fogunk élni”. Barack Obamára hivatkozva arról beszélt, hogy a világot a pénzügyi cinizmus hatotta át, ami ellen közösen kell fellépnünk, és patrióta gazdaságpolitikát kell folytatnunk, vagy a Nyílt Társadalom Alapítvány egyik tanulmányát idézte, ami szerint az európai kormányokat annyira lefoglalta a bevándorlás, hogy megfeledkezett a fehér munkásosztályról.


Illiberális állam

Ezután arról beszélt, hogy a gazdasági-, politikai versengés mellett a világban „van egy még fontosabb versenyfutás. Úgy fogalmaznám meg, hogy versenyfutás annak az államnak a kitalálásáért, ami a leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni”. Azt mondta, az általa illiberálisnak nevezett államok, Kína, Szingapúr, Oroszország, vagy Törökország az igazán sikeresek. „Ki kellett mondanunk azt, hogy egy demokrácia nem szükségképpen liberális. Az, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia. Sőt, ki kellett, ki lehetett mondani azt is, hogy valószínűleg a liberális demokrácia államszervezési elvére épülő társadalmak a következő évtizedekben nem tudják fenntartani a világ-versenyképességüket” – fogalmazott.

Az „illiberálisozás” hatalmas nemzetközi felháborodást keltett, Angela Merkel még idén tavaszi útján is külön kitért rá, végül utólag Orbán környezetében is elismerték, hogy hiba volt a kifejezés használata, mert túl sokat kellet magyarázkodni miatta.


A kormányfő Tusnádon: egyelőre nem Európa jövőjéről beszél


2013: koponyák, láncok, kutyák

Orbán Viktor egy évvel előtte, 2013-ban is azzal kezdte a beszédét, hogy „a radikális átrendeződés korát éljük”, amiben „kontinensünk elveszítheti a kulturális, és civilizációs pozícióit”, mert a gazdasági válság könnyen elnyúló hanyatlássá változhat. Orbán szerint a kelet-európai államokat egyből fel kellett volna venni az EU-ba a rendszerváltás után, mert azóta bebizonyosodott, hogy ez a régió lehet az európai gazdasági fejlődés motorja. Ehhez képest a nagyhatalmak csak arra törekedtek, hogy elszívják a legjobb koponyákat”, és Kányádi Sándort idézte az EU-val kapcsolatban, miszerint „a láncot kicserélték, de a kutya maradt”.

Orbán szerint a 2010-es választási győzelem után felépítettek egy sikeres, új gazdasági rendszert, amiben a nemzeti nagytőkének is szerepe van, itt konkrétan a Közgépet is megemlítette – ez még jóval a Orbán-Simicska háború előtt volt. Majd tett két konkrét bejelentést is: egyrészt elmondta, a beszédet megelőző napokban utasította Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy készítse elő az IMF hitel egy összegben való visszafizetését, majd bejelentette, hogy jön a GYED-extra. Majd – mivel a választások előtti utolsó tusványosi beszéd volt – emlékeztette a hallgatóságot, hogy a Fidesz révén kaptak kettős állampolgárságot, és így már az ő felelősségük is, hogy a „nemzeti politika” tovább folytatódjon.


„Európa saját holdkóros vesztébe tántorog” – ezt három éve mondta Orbán Viktor Tusványoson. A beszéd fő motívuma itt is a nyugati hanyatlás, keleti felemelkedés, a világban zajló radikális átrendeződés volt. A miniszterelnök szerint „csak a nyugati világ romlott el”, ki kell mondanunk, hogy „a válság Brüsszel válsága”, és „Brüsszel az akadálya annak, hogy megtaláljuk a nemzetállami megoldásokat a problémákra”. A szokásos Brüsszel-bíráló közhelyek mellett már itt is szó volt arról, hogy az EU vezetőit „infarktus kerülgeti”, ha azt hallják, jobban meg kellene adóztatni a multikat.

Az EU-ban ezért „át kell állítani a vágányokat”, mert rossz irányba haladunk, a jólétben elkényelmesedett nyugatiak ráadásul ennek felismerésére sem képesek, ehhez a kelet-európai tagállamok tisztánlátására van szükség. Orbán szerint ugyanakkor ennek ellenére sem tagadhatjuk meg Európát. „Nekünk az az érdekünk, hogy a nyugat kezelni tudja válságát és egész Európa kilábaljon a bajból. Csak azt kell megérteni, hogy másképpen lehet ezt véghezvinni Nyugat-Európában, és másképpen Közép-Európában” – mondta.


Varga Mihály is nagyívű beszédet vár


2011: a kétharmad magyarázata

A 2011-es beszéd fő gondolati íve az volt, hogy a kormányfő elmagyarázza hallgatóságának, az egy évvel korábbi választások, a kétharmados többség megszerzése után mit, miért csináltak. A kormányfő általában azzal magyarázta nagy vitát kiváltó döntéseiket, hogy a nyugati életforma hanyatlik, így Magyarországnak saját útját kell járnia, még ha ezt az önnön bajait fel nem ismerő Nyugaton döbbenten nézik is.

Orbán szerint korszakváltás zajlik a világban, ennek egyik velejárója, hogy a nagy államadóssággal küszködő országok, mint Görögország, Spanyolország, vagy Olaszország, az összeomlás szélére kerültek. (Azóta Spanyolország és Olaszország sem dőlt be, a magyar államadósság viszont nem csökkent.) Ennek a válságnak az oka „a jövőjüket felemésztő, hitelekből élő fogyasztói társadalmak kifulladása" – mondta.

Ezért nem szabad „hipnotizáltan várni, cselekedni kell”, első körben visszafizetni az államadósságot, megerősíteni a gazdaságot, a nemzeti nagytőkét, és minél több embert visszaterelni a munka világába, akár a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetésével, akár a munkanélküliek közmunkába terelésével. Orbán szerint ha minden intézkedést sikerül végrehajtani, egyfajta „új reneszánsz” jöhet el.