Tusk: nem szabad bízni Oroszország jó szándékában

Fotó: AFP / ALAIN JOCARD / AFP / ALAIN JOCARD

-

Az Európai Tanács elnöke szerint a brit kormányfő reménytelen feladatra vállalkozik, ha az Európai Unió szerződéseinek módosításával akarná elérni London és az EU viszonyrendszerének átalakítását. Emellett beszélt az oroszokról és a görögökről is.


Donald Tusk, aki több más európai lappal együtt a The Guardiannek adott interjút, a brit napilap hétfői beszámolója szerint kijelentette: nem tudja elfogadni azokat az érveket, amelyek szerint bízni kell Oroszország jó szándékában. Tusk szerint „vagy naivak, vagy képmutatók” azok az európai vezetők, akik azzal érvelnek, hogy bízni kell Vlagyimir Putyin orosz elnök vagy a kelet-ukrajnai orosz szeparatisták jóakaratában.


Cameron

Tusk David Cameron brit miniszterelnök terveivel kapcsolatosan elmondta: gyakorlatilag a lehetetlen az EU-szerződések módosítása, mivel ehhez 28 tagország teljes egyetértésére lenne szükség az Európai Parlamentben, és a 28 tagállami törvényhozásban is a ratifikációs eljárások során.


David Cameron brit miniszterelnök két éve bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad az idei brit parlamenti választások után, Nagy-Britanniában legkésőbb 2017-ben népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, és a brit választók e tárgyalások eredménye alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Cameron nemrégiben, egy BBC-interjúban – arra a kérdésre, hogy ha a Brüsszellel tervezett tárgyalások nem hozzák a London által várt eredményeket, akkor ő a népszavazás kampányában szorgalmazná-e Nagy-Britannia kilépését az EU-ból – csak annyit mondott, hogy ebben az esetben semmilyen lehetőséget nem zár ki.

Donald Tusk a Guardian által hétfőn ismertetett interjúban egyenes utalást tett arra, hogy az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás bármilyen korlátozása az EU-szerződések módosítását igényelné. Az Európai Tanács elnöke szerint a tagállamok első reakciója is egyhangúlag az volt, hogy ilyen összefüggésben még tárgyalni sem hajlandók az uniós szerződések módosításáról.

Tusk – aki korábban hét évig Lengyelország miniszterelnöke volt – a brit EU-tagság jövőjét övező kételyekkel kapcsolatban kijelentette: Európának szüksége van az Egyesült Királyságra, de az Egyesült Királyságnak is szüksége van Európára.


Ciprasz

A görög válsággal kapcsolatban Donald Tusk „idióta forgatókönyvnek” nevezte a „Grexident” lehetőségét, vagyis azt, hogy Görögország valamilyen hiba folytán, „baleset” következtében kényszerülhet távozni az euróövezetből. A vezető EU-politikus hangsúlyozta, hogy az európai történelemben már túl sok mindent okoztak ilyen „balesetek”, és Görögország kiesése a valutaunióból az EU egész történetének „legdrámaibb” fejleménye lenne.


Tusk alig burkolt, éles bírálattal illette a jelenlegi görög kormány magatartását, különösen a Németországgal szembeni athéni megnyilvánulásokat. Kijelentette: személyesen mondta meg Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek, hogy „fejezze be a viccelődést”, mert Görögországnak milliárdokra van szüksége, és nem lehet „naponta nekimenni” éppen azoknak, akiktől ez a segítség várható.