Türelmetlenek és egyre gyanakvóbbak az oroszok a paksi huzavona miatt

Forrás: MTI Fotó: Lakatos Péter

-

Ha nem lenne az ukrán válság, a formálódó európai energiaunió és nem egyensúlyozna a kormány Kelet és Nyugat között, akkor bátran kijelentené, hogy biztosan megvalósul a paksi atomerőmű bővítése, de a jelen helyzetben azért lát kockázatokat – erről beszélt egy orosz forrás a VS.hu-nak. Kormányzati forrásaink azonban biztosak benne, hogy minden a lehető legnagyobb rendben van, az események nem feltétlenül ezt igazolják.


Nem úgy és abban az ütemben folyik a paksi bővítés előkészítése a magyar hivatalos szervek részéről, ahogy azt az orosz fél remélte – erről beszélt egy orosz diplomáciai forrás a VS.hu-nak. Informátorunk szerint számolnak azzal, hogy már az indulásnál, a szükséges engedélyek beszerzésénél csúszik a megvalósítás.

Orosz kalkulációk szerint a konkrét építkezési munkálatok orosz irányítással csak 2018-ban kezdődhetnek majd el. Hozzáteszik: a magyar félen múlik, hogy a lehetséges helyszínt mennyi idő alatt találják meg, mérik fel pontosan, és szerzik be a szükséges engedélyeket. Erre egyébként, csak idén 18 milliárd forintot költ a kormány közpénzből, mint az Aszódi Attila kormánybiztos egy korábbi nyilatkozatából kiderült.

Orosz forrásunk szerint ebben a folyamatban lehetnek nem várt késedelmek. Igaz, ezek egyelőre valószínűleg nem lesznek jelentősek a beruházás teljes időtartamához képest – informátorunk hónapos nagyságrendről beszélt –, de ahhoz a jelek szerint eléggé észrevehetőek, hogy némi bizonytalanságot keltsenek a magyar fél teljes körű elkötelezettségét illetően a megvalósítással kapcsolatban.

„Ha nem lenne az ukrán válság, a szankciók, a nemzetközi bizonytalanság, és a nyomás a magyar kormányon az Oroszországgal ápolt kapcsolatokat illetően, akkor azt mondanám, természetesen semmi akadálya annak, hogy megépüljön a két új blokk, de így azt kell mondanom, látok kockázatokat” – mondta forrásunk.


Csúcstalálkozó Ukrajnáról: mennyiben befolyásol a nemzetközi helyzet?


Üzlet vagy politika?

Egy az orosz-magyar energiaügyekre rálátó magyar forrásunk szerint ugyanakkor „ez tipikus magatartás az oroszok részéről, szeretnék, ha Pakssal kapcsolatban minden a lehető leggyorsabban történjen, hogy minél hamarabb váljon nehezen visszafordíthatóvá a beruházás, így mindenben türelmetlenek lesznek”.

Érdekes ugyanakkor, hogy Vlagyimir Szergejev budapesti orosz nagykövet a héten a Napi Gazdaságnak adott interjújában egyértelműen arról beszélt, ahhoz, hogy a magyar-orosz gazdasági együttműködés szorosabb legyen (így például Magyarország az orosz gáz elosztóközpontjává váljon a magyar föld alatti gáztárolók segítségével – ami magyar kormányzati törekvés is), politikai együttműködésre is szükség van. Ezt ugyanakkor a magyar kormány képviselői minden esetben kategorikusan kizárják.

Atomerőművek esetében egyébként – éppen a hatalmas beruházás, a kiemelt tőkeigény, a hosszú évekig tartó megvalósítás, és persze a politikai érzékenység okán – ritka, hogy egy-egy létesítmény időben, és az előre kalkulált költségkereten belül készüljön el: a kormány által szívesen hivatkozott Finnországban egy az eredeti tervek szerint 2009-re üzembe helyezett erőmű máig nem működik.


A kormány szerint minden rendben megy

Egy az ügyre rálátó kormányzati forrásunk szerint semmilyen probléma nincs a bővítés körül, minden az eredetileg tervezett ütemnek megfelelően halad. Bár ő arra hivatkozott, hogy Lázár János kedden este bejelentette Brüsszelben: megállapodtak Miguel Arias Canete uniós energetikai biztossal a paksi erőmű fűtőanyag ellátásáról, később, a Népszabadság megkeresésére kiderült, erről egyelőre szó sincs - ez nyilván szintén nem erősíti a bizalmat az orosz fél szemében.

Az egész ügy előzménye, hogy Euratom Ellátási Igazgatósága az uniós szabályozással ellentétesnek minősítette, hogy a bővítési megállapodásban a Roszatom 20 évre kizárólagos jogot kapott volna a fűtőanyag szállítására. Ezt egyébként gyakorlatilag biztosra vehették az érintettek, hiszen tavaly májusban fogadták el – magyar támogatással is – azt az uniós energiastratégiát, ami kimondja, atomerőművet csak úgy lehet tervezni, hogy több forrásból el lehessen látni fűtőanyaggal.


Vlagyimir Putyin, és Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője


Lázár János ezért most Miguel Arias Canetével arról tárgyalt, hogy az ominózus időszakot tíz évre csökkentik – csakúgy, mint a Fennovoima esetében. Aszódi Attila is arról beszélt, „finn mintára” alakítják át a fűtőanyag-ellátással kapcsolatos pontokat a szerződésben. Így elvileg ennyivel hamarabb megnyílna a lehetőség egy rivális piaci szereplő számára – korábban több hírforrás is az amerikai Westinghouse-t emlegette – hogy beszálljon saját fűtőanyagával az üzemeltetésbe.

Kérdés, amennyiben az EU végül igent mond, ez milyen hatással lesz az egész beruházásra. Hózer Zoltán kutató szerint például azt ma még megbecsülni is nagyon nehéz lenne, mennyibe kerülhet az új paksi reaktorokhoz szükséges fűtőelemek kifejlesztése. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja Fűtőelem és Reaktoranyagok laboratóriumának vezetője szerint az ilyen adatokat minden cég bizalmasan kezeli, így nehéz információhoz jutni a nukleáris piacon már hozzáférhető kazetták kifejlesztésének költségeivel, árával kapcsolatban is.


Kompromisszumot keresnek

Hózer Zoltán szerint a Westinghouse korábban szállított fűtőanyagot az orosz nyomottvizes VVER reaktorokba Finnországba, és Csehországba is, igaz, ezt mindkét helyen csak egy darabig használták, és azóta újra visszatértek a Roszatom által szállított kazettákhoz. A VVER 1200-as reaktortípus még nem működik sehol a világon, így egyelőre fűtőanyag sincs hozzá, de az alternatív megoldásokkal kapcsolatban Hózer Zoltán azt mondta, hogy mivel a temelíni VVER 1000-es blokkok nem térnek el jelentősen az 1200-as típustól, vélhetően az ebbe való fűtőanyag kifejlesztése sem lenne annyira drága az amerikai cégnek, mintha teljesen „nulláról” fognának bele.

„Általában azt mondhatom, hogy a minapi bejelentés, miszerint 20 helyett csak tíz évig élvezhetne kizárólagosságot a Roszatom a fűtőanyag szállítással kapcsolatban, és utána bárki beléphet, versenyt indukálhat, ami lefelé szoríthatja a költségeket, vagyis ez a beruházás szempontjából hasznos fejlemény” – mondta a VS.hu-nak Hózer Zoltán.

Orosz részről egyébként már elhangzottak olyan célzások a VS.hu felé, hogy a Roszatom csak saját fűtőanyagával tudna teljes körű biztonsági garanciát vállalni az üzemeltetésre, ennek azonban ellentmondani látszanak azok a nemzetközi példák, amikor a cég technológiájával működő reaktorokat más által gyártott fűtőanyaggal láttak el.