Túl nagy feladvány volt az FBI-nak a magyar matematikus

-

Az FBI harminc éven keresztül próbálta megérteni Erdős Pált, a híres magyar matematikust. Kevés ennyire vicces felsülése volt a nyomozóirodának.


Az 1913-ban született Erdős Pál nyughatatlan lélek volt. A huszadik század egyik legnagyobb hatású matematikusa volt annak ellenére, hogy huzamosabb időt egyik egyetem katedráján sem töltött el. Folyamatosan utazott, matematikus barátok vendégszobáiban és kanapéin lakott, előadásokat tartott az intézményeikben, problémákat dobált fel és tanulmányokat írt. Több mint 1500 cikk fűződik a nevéhez, 511 társszerzővel dolgozott együtt.


Előadásokból és a barátok jóindulatából élt


Az utazgatás miatt került Erdős az ötvenes években az FBI látókörébe. Az önmagát kollaboratív híroldalként meghatározó Mucrock.com által közadatigényléssel megszerzett Erdős-dosszié szerint az ügy ott kezdődött, hogy valakinek feltűnt, hogy a tudósnak meghosszabbították a magyar útlevelét. Mivel ez komoly pártkapcsolatokra utalt az FBI szerint, ezért nyomozás indult a tudós után.


J. Edgar Hoover legendás FBI-igazgatónak az asztalát is megjárta a levél


Nem tudsz te semmit, FBI

A matematikus dossziéja egyszerre nagyon komoly olvasmány és abszurdba hajló hülyeség. Rávilágít arra, hogy milyen lehetett a számítógépek és az internet elterjedése előtt hírszerzőnek lenni és jelentéseket írni. Ugyanazokat a tényeket ismételgetik, ugyanazokat a félmondatokat veszik át többéves eltéréssel született dokumentumok. A 233 oldalas Erdős-dosszié, ha nem lenne olyan bitang hosszú, akár szabad versként is olvasható lenne: van elég ismétlődő, ritmust adó rész benne.


Matematikáról bárkivel tudott beszélgetni


A nagyhatalmak őt hagyják békén

A gyorsan megújított útlevél mellett az szólt Erdős ellen, hogy sem a berkeley-i, sem a Los Angeles-i egyetemen nem volt hajlandó hűségesküt tenni. A legnagyobb kommunistavadászat kezdetén ez gyanússá tette, még úgy is, hogy az FBI-nak nyilatkozó összes forrás megjegyezte: a matematikus a személyes és tudományos szabadság pártolójaként nem hajlandó mindenféle esküket tenni.


Az FBI végül úgy döntött, hogy néhány évig nem engedik be Erdőst az országba. Komoly lobbizás kellett, hogy ismét beutazhasson az Egyesült Államokba. Később így nyilatkozott a kitiltásról:


Mivel nem hagyom, hogy Sam és Joe [azaz az USA és Sztálin] mondja meg, hová utazzak, ezért a szabadságot választottam, és elhagytam az Egyesült Államokat. Úgy érzem, hogy a legjobb amerikai hagyományok értelmében cselekedtem, nem hagytam, hogy a kormány erőszakoskodjon velem.

Erdős Pál az N is a Number című dokumentumfilmben


Ronald és Fan Chung Graham – mindketten matematikusok – biztosították Erdős amerikai bázisát


A matematikus egyébként nagyjából követhetetlennek bizonyult modern technológia nélkül. Mikor a St. Andrews egyetemen keresték, már Aberdeenben volt, amikor ott próbáltak utána tudakozódni, már Hollandiában volt óraadó, amikor pedig visszaengedték az Egyesült Államokba, ez súlyosbodott számtalan belföldi egyetemmel. Az ember már-már megsajnálná a tanácstalan ügynököket, ha a keresgélős jelentések közé nem ékelődne be egy-egy tudósítás arról, hogy hiába ítélte Erdősnek az Amerikai Matematikai Társaság 1951-ben a Cole-díjat, nem vehette át személyesen.


erdős pál fbi akta


A megfejthetetlen tudós megfejtése helyett azon ment a filozofálás, hogy vajon támogatja-e a szovjet rendszert, és felforgató tevékenységet végez-e. Illetve gyanúsabbá teszi-e a tény, hogy nemcsak amerikai, magyar, angol és holland tudósokkal tart fent kapcsolatot, hanem kínaiakkal is levelez.

A matematikus 1958-ban léphetett újra amerikai földre, a jelentések, ötletelések pedig egészen 1976-ig zajlottak az FBI-on belül. A dosszié utolsó harmadán már látszik, hogy Erdőst egyre több helyre engedik be: előadást tart az IBM-ben, látogatást tesz a Bell Telephone Laboratoriesnál.


erdős pál fbi akta


Az FBI Erdős-ügyi nyomozása, illetve a civilek által megszerzett iratok 1976-ban zárultak le. A 233 oldalas dokumentumgyűjtemény utolsó érdemi, olvasható dokumentuma így fejeződik be:


Továbbá a forrásunk azt állította, hogy megfigyelése szerint az alanyt semmilyen más téma nem érdekli a matematikán kívül, és az alany tevékenysége a látogatás céljával teljesen összhangban volt.

Erdős életét mutatja be az N is a Number című dokumentumfilm