Tudja, hol van az isten háta mögött?

Fotó: Combat Camera / MCpl Shilo Adamson

-

Többször megmérték, kiszámolták, melyek azok a pontok a Földön, amelyek mindentől egyforma messze vannak. Jól gondolják, nincs ott semmi.


Azt ugye tudják, hogy a térkép hazudik? Nem is kicsit. A kontinensek persze valóban léteznek, a Föld geoid alakú – bármit is mondjon BoB, a Neil deGrasse Tyson csillagásszal vitázó rapper –, de például a méretek már nem stimmelnek mindenhol. Ha becsukja a szemét és a térképre gondol, az jó eséllyel a Mercator-vetületben jelenik meg, ami a sarki területeket megnöveli, az Egyenlítő-környéki területeket pedig összenyomja. Ezért tűnik kontinensnyi méretűnek az Egyesült Államok alig negyedét kitevő Grönland.


Azért tisztáztuk ezt, mert a trükkös Mercator a cikkben tárgyalt területek nagy részét sem hagyta érintetlenül. Az Északi-jeges-tenger és az Antarktisz környékén is úgy torzít a vetület, hogy öröm nézni. Ha pedig ez nem lenne elég, akkor az igazán északi területeket meg sem lehet mutatni a netre tervezett térképeken, mert lespórolták azokat. Úgysincs ott semmi. A cikk pedig a semmiről szól.


A hely, ahol jól el lehet bújni

Az elérhetetlenség foka az egyik legizgalmasabb pont a térképen, ha szeretik a teljesen értelmetlen dolgokat. Ezek azok a koordináták, amelyek a geográfusok számítása szerint a legtávolabb vannak a partvonaltól. Ha valamelyik tengerparttól gyalog indulnak el legközépre, ezeken a pontokon ér véget az útjuk.


A hasztalanság mellett az a gyönyörű az elérhetetlenség fokában, hogy elég nehéz kiszámolni ezeket a pontokat. A jég által fedett Északi- és Déli-sarkon ennek megfelelően több pályázó is van a címre. Eljutni pedig vagy csak nagy kihívásokkal jár, vagy konkrétan életveszélyes.


Három jégtörő randizik az Északi-sark közelében 1994-ben


Az Arktisz jégsapkája alatt nincs szárazföld, az elérhetetlenség foka a fagyott semmi közepén található. Legközelebbi szomszédai a Ellesmere-sziget, a Komszomolec-sziget és a Jakutföld északi határának számító Henrietta-sziget, amelyek közül egyedül az Ellesmere lakott, ráadásul ott működik a világ legészakibb lakott települése, a hidegháború évei alatt épített Canadian Forces Station Alert lehallgatóállomás.


Zoomoljon ki, egy idő után feltűnik a szárazföld


Bár az elérhetetlenség foka a négy (a másik három a földmágneses, a mágneses és a földrajzi északi pólus) sarkpont közül is a legkiesőbb, több expedíció látogatta meg. 1927-ben Sir Hubert Wilkins ausztrál sarkkutató és pilóta repült át a pont felett, 1958-ban Wally Herbert brit sarkkutató érte el kutyaszánnal. Felszíni hajó, a bájos cápamosollyal díszített Yamal atomjégtörő csak 1994-ben jutott el odáig. És amikor már mindenki kipipáltnak vélte a feladatot: 2013-ban újraszámolták az elérhetetlenség fokának helyét, és 600 kilométerrel még északabbra tették. Az idén gyalogos expedícióra induló brit Jim McNeill, aki kétszer már megkísérelt eljutni az isten háta mögé, már ezt az új pontot próbálja meghódítani idén.


Az elérhetetlenség fokára nincs túra, az Északi-sarkra viszont van turistaút a Yamal jégtörővel


Lenin bámul Moszkva felé

Míg az északi elérhetetlenség fokát csak egyszer mozdították el, a déliből rögtön öt darab is van. A British Antarctic Survey kettőt is kijelölt: az egyik akkor számít a legtávolabbi pontnak, ha csak az Antarktisz jege alatt meghúzódó szárazföldet nézzük, a másik, 173 kilométerrel arrébb lévő pedig akkor, ha a jégtakaró körvonalait vesszük figyelembe.



Izgalmasabb azonban a szovjet sarkkutatók és az International Polar Heritage Committee által kijelölt koordinátapár, mert ez pár évig lakott helynek számított. Az 1958-as Nemzetközi Geofizikai Év alkalmából a Déli-sarktól 878 kilométerre található helyen egy négy fő elszállásolására alkalmas kunyhót, rádiós tornyot és egy dízelgenerátort tartalmazó generátorsufnit építettek.


A kutatók egy része december 18-án érkeztek meg egy Li-2-es repülővel, a többiek a harmadik szovjet antarktiszi expedíció traktoraival érkeztek meg. A kutatók a szilvesztert sem várták meg, december 26-án összepakoltak és határozatlan időre bezárták az állomást. A hely túl távolinak bizonyult ahhoz, hogy biztonságosan lehessen üzemeltetni. És persze az sem szólt a helyszín mellett, hogy -58 Celsius fok az éves átlaghőmérséklet. (A világ leghidegebb helyén, a Vosztok-tó jegén persze üzemeltetnek egy állandó kutatóállomást az oroszok, ott nyaranta -42 fok van, telente -65.)


az Isten háta mögött, déli elérhetetlenségi pólus szovjet állomás


Az állomás az elmúlt évtizedben nagy népszerűségnek örvendett. 2007-ben a sítalpakon, sárkányok által vontatott N2i-csoport látogatta meg az állomást. Négy évvel később Sebastian Copeland amerikai filmes és sarkkutató köszönt be. Beszámolóik alapján az állomás nagy részét hó fedi, az épület tetejére szerelt Lenin mellszobor azonban még kilátszik és Moszkva felé néz rendületlenül.


Görög az ördögszekér, szól a harmonika

Bár az északi és déli sarki területek a legizgalmasabbak, minden kontinensnek van elérhetetlenségi foka, többé-kevésbé érdekes helyeken. Az észak-amerikai például az Egyesült Államok legszegényebb városának számító Allen mellett fekszik, ahol a lakosság 96 százaléka a szegénységi küszöb alatt él.


Azt viszont legalább elmondhatja magáról Allen, hogy itt nem lőnek, szemben Afrika közepével, ami a Kongói Demokratikus Köztársaság, Dél-Szudán és a Közép-Afrikai Köztársaság határán fekszik.



Nincs ott semmi? Nevezzük el Nemo kapitányról!

A térképeken megjelenő romantika biztos jele az óceániai elérhetetlenség foka, amit Nemo-pontnak is neveznek Verne híres anarchista kapitánya után. Északra úszva a Pitcairn-szigetek van a legközelebb hozzá (2688 kilométer), ahol a férfi lakosság nagy részét elítélték kiskorúak szexuális zaklatása miatt 2004-ben. Nyugatra a Felhőatlaszból ismert Chatham-sziget, keletre pedig Dél-Chile.


Nemo kapitány nem az egyetlen irodalmi kapcsolata a semmi közepének. H.P. Lovecraft novelláiban itt található R'yleh bizarr romvárosa, ahol a kultisták által imádott polipszerű ősi isten, Chtulhu alszik.


pokol, Cthulhu

A Nemo-ponton még egy csápos ősi isten is javítana, annyira nincs ott semmi



Alig 1500 kilométerre van innen egy másik terület is, ahol dolgok alszanak a mélyben. Az űrhajótemető nevű óceáni terület, ahová a légkörben nagyrészt elégő űreszközöket szokták irányítani. Ez a végső nyughelye a Mir űrállomás darabjainak, a Jules Verne (!) robotűrhajónak és több orosz Progressz teherűrhajónak is.


az Isten háta mögött, Geographical Center of Asian Continent

Szép szobrot építettek Ázsia közepének a pusztába


Eurázsia középpontja Kínában található, a hárommilliós lakosságú Ürümcsi mellett, itt van Ázsia középpontja is, aminek egy csinos, nagy és teljesen értelmetlen emlékművet is emeltek. A város annyira nem számít isten háta mögöttinek, hogy már a selyemútnak is állomása volt, ma pedig itt ér véget az egyik kínai, nagy sebességű vasútvonal. Ha csak egy elérhetetlenség fokát akarnak meglátogatni, ide a legkönnyebb eljutni.