Tucatnyi magyar nagykövetre vár nehéz időszak Orbán beszéde után

Fotó: MTI/Mohai Balázs / MTI/Mohai Balázs

-

Több helyen is rosszul érezhetik magukat a magyar nagykövetek, amiért a magyar külpolitika határozottabb lett, és mer vitatkozni akár nagyhatalmakkal is – erről beszélt Orbán Viktor a rendkívüli nagyköveti értekezleten, Czukor József berlini misszióvezetőt külön is megemlítve. Ki, és miért érezheti rosszul magát?


Bécs: Perényi János munkáját és elfogadottságát bizonyára nem könnyíti meg elődjének, Szalay Bobrovniczky Vincének sajátos médiapolitikája, a diplomata többször is levélben oktatta ki az osztrák sajtót, mit írjon, vagy éppen ne írjon Magyarországról. Sem Heinz Fischer szövetségi elnök, sem Werner Faymann kancellár nem tekinthető Orbán Viktor nagy barátjának (mindketten szociáldemokraták), sőt mára a korábban Orbánnal baráti viszonyt ápoló, néppárti Erhard Busekkel is sikerült hűvössé alakítania a kapcsolatát a magyar kormányfőnek. Az osztrák közéletben máig meghatározó, a magyar kormányt folyamatosan kritizáló publicista, Paul Lendvai szava, ráadásul konkrét ügyek (a bankszektort sújtó terhek, az osztrák céget is érintő kiskereskedelmi szabályok, a földtörvény osztrák gazdákat érintő intézkedései) is nehezítik a két ország kapcsolatát.

Bukarest: Szijjártó Péter külügyminiszter maga mondta el hétfőn, hogy jelenleg még egy külügyminiszteri találkozónak sincsenek meg a feltételei, ami komoly lehűlést jelez az amúgy hektikusan változó magyar-román kapcsolatokban (volt idő, amikor még közös kormányülésekre is sor került). Ha Románia valóban a töredékére csökkenti a magyar konzulátusok dolgozóinak létszámát, az komoly vitára adhat okot, és jelenleg sem Victor Ponta kormányfő, sem Klaus Iohannis köztársasági elnök nem kedveli Orbán Viktort, sőt a román Nemzetbiztonsági Szolgálat új vezetője egyenesen a társág biztonságára veszélyesnek nevezte a magyar kormányfő tevékenységét. Zákonyi Botond munkáját ezek biztosan nem könnyítik meg.

Varsó: Gyurcsík Iván számára akár idilli is lehetne a helyzet a valóban erős lengyel-magyar szimpátia okán, ha a magyar kormány oroszbarát fordulata nem okozott volna előbb lehűlést, majd az ukrán válság kitörése után nyílt ellentétet a két ország között. Lengyelországban Orbán Viktor legfőbb politikai szövetségesei és támogatói, Igor Janke újságíró (aki életrajtoz is írt a magyar kormányfőről), és Jaroslav Kaczynski, az egykor Fidesz-szövetséges Jog és Igazságosság Párt vezetője ugyancsak szembefordultak a kormányfővel, akit Ewa Kopacz miniszterelnök is hűvösen fogadott, a hangulatot jelezheti a budapesti lengyel nagykövet VS.hu-nak adott interjúja. (Igaz, úgy tudjuk, Orbán Viktor hétfői beszédének, amiben a közép-európai népek sorsközösségét hangsúlyozta, nagyon pozitív fogadtatása volt.)


Varsóban már az egykori szövetséges, Jaroslav Kaczynski is szembefordult a kormánnyal


Berlin: Czukor Józsefnek – Angela Merkel budapesti látogatásának tapasztalatai alapján – máig főnöke „illiberális demokráciáról” alkotott nézetei miatt kell rendszeresen magyarázkodnia, de német kormánytagok – elsősorban a kisebbik koalíciós partner szocdemek – időről időre megfogalmaznak bírálatokat a magyar demokrácia állapotát illetően is, mint például tavaly Michael Roth európai ügyekért felelős miniszter éppen a CEU-n. A német sajtóban szintén folyamatosan jelennek meg bíráló cikkek Magyarországról.

Helsinki: Bár a kétoldalú kapcsolatok nem rosszak, a legbefolyásosabb (praktikusan az egyetlen országos terjesztésű) finn közéleti napilap, a Helsingin Sanomat rendszeresen, és bő terjedelemben foglalkozik Orbán Viktorral és a magyar kormánnyal, kifejezetten kritikus hangnemben, ez bizonyára meghatározza a Finnországban Magyarországról kialakult képet, és nem könnyíti meg Forrai Kristóf munkáját.

Oslo: Norvég Civil alap – talán nem is kell nagyon tovább magyarázni. A norvég kormány részéről teljes értetlenség övezi a magyar kormány intézkedéseit, a hangulatot jól jelzi, hogy Jeszenszky Géza előző nagykövet inkább lemondott posztjáról (bár a hivatalos indoklás arról szólt, hogy közös megegyezéssel távozik azért, hogy új könyvén dolgozhasson, de a volt külügyminiszter nemigen titkolta csalódottságát a kormány hozzáállása miatt). Mivel a kormány hozzáállása nem változott, Jeszenszky utódjának (akit még nem neveztek ki) sem lesz könnyebb dolga.


Barack Obama Tallinban: mi nem nyitottunk, bezártunk


Tallin: az ottani nagykövetség bezárása után milyen is lehetne a hangulat? Észtország viszontválaszként bezárta saját budapesti képviseletét, az észt külügyminiszter nyíltan hangoztatta értetlenségét és csalódottságát. Az észt konzuli feladatokat ellátó Forrai Kristófot biztos nem várja kirobbanóan jó hangulat, amikor hetente egyszer átkompozik Helsinkiből.

Vilnius: Pecze Zoltán nagykövetnek nem lehetett könnyű a helyzete, amikor tavaly novemberben Orbán Viktor váratlanul, és hívatlanul részt vett egy közös NATO-gyakorlaton lévő magyar katonák díszszemléjén, a litván kormány elutasítását is kiváltva ezzel. (Ők egy litván hírportál megkeresésére csak annyit mondtak, hogy „nem akadályozhatják meg”, hogy a magyar kormányfő NATO-keretek között saját katonáit meglátogassa.) Orbán Viktor egyébként maga is utalt rá, hogy számára ugyancsak kínos volt az út, de fontosabbnak tartotta a magyar NATO-katonák melletti kiállást. A balti szolidaritás miatt Vilniusban biztosan negatívan fogadták a tallini követség bezárását, oroszbarát politikánk miatt pedig ugyanúgy gyanakodva tekintenek ránk, mint Varsóból.

Brüsszel: nem is elsősorban a kétoldalú kapcsolatokért felelős Nagy Zoltán nagykövet, hanem az uniós ügyeket intéző Állandó Képviselet (ÁK) vezetője, Györkös Péter magyarázkodhat a kormány miatt, különösen, amikor éppen „szabadságharcot” vívunk az EU-val. Az ÁK munkatársai óriási energiákat fektetnek abba, hogy megpróbálják el-, és megmagyarázni az időnként nehezen érthető magyar lépéseket, kormányfői nyilatkozatokat, legutóbbi éppen Putyin látogatása okán.

Washington: Orbán Viktor korábban maga állította, hogy „kormányával ellenséges” vezetők ülnek az amerikai külügyminisztériumban, sőt az is meggyőződése a kormányfőnek, hogy konkrétan a megbuktatására játszott korábban az Obama-kormányzat – ilyen légkörben Szapáry György nagykövet is bőven magyarázkodhatott. (Igaz, Orbán Viktor szerint az „ellenséges” amerikai tisztviselők nagy része már nem dolgozik ott egy ideje.) Victoria Nuland, a közép-európai térségért felelős államtitkár élesen kritizálta több alkalommal is a magyar kormányt, tavaly decemberi telefonbeszélgetésük Szijjártó Péterrel emelt hangon fejeződött be, és akkor még nem is említettük, hogy John McCain „neofasiszta diktátornak” nevezte Orbánt.

Ottawa: Ódor Bálint nagykövet éppen a múlt héten élhetett át kínos perceket, amikor első beosztottja, Oláh Lajos sajátos stílusban próbálta megvédeni a magyar kormányt egy egyetemi konferencián. Oláh Lajos azért bírálta a konferencia szervezőit, mert „nem hagytak lehetőséget nekik a megszólalásra”, de kiderült, hogy Ódort meghívták ugyan, de jelezte, hivatalosan nem fogadhatja el az invitálást. A demokrácia, a sajtószabadság ügyeire a kanadai politikai elit ugyanolyan érzékeny, mint a washingtoni, így ezek az ügyek is rendszeresen napirendre kerülhetnek.