Trumpnak van pénze, fizesse ki a fal árát, üzente a volt mexikói elnök

Fotó: Getty Images / Christopher Furlong

-

Donald Trump már a kezdetektől fogva egyik fontos célkitűzésének határozta meg az USA déli határának a megerősítését. Továbbá azt ígérete, hogy még keményebben fog fellépni az illegális határátlépőkkel szemben.


Fal és sivatag

Csak tavaly körülbelül 190 ezer illegális határátlépőt vett őrizetbe a mexikói határrendészet, ez kétszerese a 2012-es adatnak, továbbá egy év alatt megduplázódott a mexikói oldalon elfogott migránscsaládok száma is Az intenzív migráció már évtizedes probléma az Egyesült Államok határvédelmi politikájában, a menekültek elsősorban Közép-Latin Amerikából érkeznek és egyre többször fordulhat elő az is, hogy a gyerekek szüleik nélkül indulnak el a veszélyes útnak, számuk tavalyhoz képest 74 százalékkal emelkedett.

Mexikó és az USA közötti 3200 kilométeres határszakasznak közel az egyharmadán már fel van húzva egy három méteres kerítés, ami Kalifornián, Arizonán, Új-Mexikón és Texason át zárja el az illegális határátlépők útvonalát – ennek felépítését még George W. Bush elnök rendelte el 2006-ban. Bush második ciklusa alatt el is készült a Kongresszus jóváhagyásával a déli határzár egy része: a kettős vonalú kerítés felhúzása, a kamerák telepítése akkor összesen 1,2 milliárd dollárba került az államnak.


Sokan nem élik meg, hogy átjussanak az USA-ba


Az amerikai–mexikói határvidéken, amin több százezren próbálnak átjutni az Egyesült Államokba alapvetően egy kietlen sivatag, aminek az átkelése is számos veszéllyel jár. Többek között itt található a Sonorai-sivatag is, ahol utakat, vagy városokat alig-alig lehet látni. Az extrém sivatagi kánikula, vagy a téli fagypont alá hűlt hőmérséklet miatt sok áldozatot követel a veszélyes határátkelés: itt található az Ördög országútja, ahol sok emberi maradvány nyugszik a porban.

A kerítés megépítése előtt több akadály is volt, először is mások földbirtokain is át kellett haladnia a határzárnak, így a kivásárlási procedúra is elhúzódott a méltánytalanak vélt vételár miatt. Több esetben környezetvédelmi aggályok is felmerültek, továbbá perre is vitték a határzár építésének az ügyét.


Trump építene

A Trump-féle elképzelést több tényező is nehezíti, mint amit a republikánus elődje már véghezvitt: számítások szerint többe fog kerülni a határzár, mint ahogy azt Trump gondolta, a 10 milliárd dolláros ár helyet reálisabbnak tartják más elemzők a 12 milliárd dolláros költséget. Csak az üzemeltetésére egy kollektív védelmi rendszerről van szó, nemcsak a kerítésről a jelenlegi határzárnak a fenntartása eléri a 7 milliárd dollárt évente.


Donald Trump a további több mint 2200 kilométert is falakkal erősítené meg


Trump nem győzte hangsúlyozni még egy éve is, hogy a határzár költségeit Mexikóval akarja kifizettetni. A politikus ezenfelül igyekezett minél jobban a migránsok ellen tüzelni a közvéleményt. Azt is mondta már, hogy a Közép- és Latin-Amerikából érkező illegális bevándorlók nőket erőszakolnak meg, fertőző betegségeket és kábítószert terjesztenek az USA-ban.

A milliárdos elnökjelölt egy republikánusoknak szervezett tévés vitán ismételten azt mondta, hogy a határzár költségei csakis a mexikóiakat fogják terhelni, amire ekként reagált Vicente Fox, egykori mexikói elnök:


Én nem fogok fizetni a kibaszott falért, fizessen ő, neki van pénze.

A volt mexikói elnök azt is mondta, hogy szerinte Trump egyáltalán nem republikánus, amiket mond, azok nem a republikánus elveket követik. És nem is demokrata, Trump csupán önmaga, egy egocentrikus ember. Trump a Fox mondataira annyit reagált a Twitteren, hogy Vincente Fox felháborító módon használta az F betűs szót, amikor a falról beszélt. És hozzátette azt is, hogy milyen felzúdulás lett volna akkor, ha ezt a kifejezést ő használta volna.



Az Egyesül Államoknak állandó problémája az illegális határátlépés, ami magával vonzza a fegyver- és kábítószer csempészetet is, de természetesen a határzár sem tud majd százszázalékos védelmet biztosítani. A Bush-féle határzár régóta érzékelhető az Egyesült Állalmokban: 1986 óta, amikor még 630 ezer illegális határátlépőt tartóztattak le egy évben Amerikában, ez a szám 2010 utánra már a tizedére esett vissza.

Trump a bevándorlási reformjában igyekszik hangsúlyozni, hogy maga a falmegépítése mennyit hasznot hozna az amerikaiak számára: azt állítja, hogy a határzár költsége elhalványul ahhoz képest, mint amennyit az illegális határátlépőkre kell költeni a az USA-nak minden évben. Az anyagi ráfordításon túl szimbolikus jelentősége is van a falnak, mivel a hermetikus határzár teljesen felszámolná az amerikai szabad határok koncepcióját. Így kevesebbeknek lesz arra majd lehetősége, hogy Amerikába boldogulhassanak.

Barack Obama második ciklusára a kitoloncolás veszélyét megszüntette az amerikai állampolgárságot elnyert, vagy törvényes tartózkodási engedélyt szerzett illegális bevándorlók szüleiknek és házastársaknak is. Ezzel próbált többek között annak a több millió embernek a beilleszkedésén segíteni, akik már az USA-ban élnek „láthatatlanul".

Trump az illegálisan bejutott személyeknek egyáltalán nem adna később sem esélyt arra, hogy az állampolgárságot megkapják. Minden illegális migránst deportálna (hozzátartozóikkal együtt), a bevándorlási bürokráciát megháromszorozná, sőt megvonná az USA-ban születetteknek alanyi jogon járó amerikai állampolgárságot (!), és csak annak járna továbbra, akinek a szülei legálisan tartózkodnak az országban. Jelenleg az amerikai állampolgárságot az állampolgárok gyerekei mellett minden ujjszülött megkaphatja, aki az USA-ban születik meg, erről az alkotmány 14. kiegészítése rendelkezik.


A színes bőrűek bizalmatlanabbak

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje országosan átvette a vezetést a demokraták elnökjelöltje, Hillary Clintontól az elnöki posztért folytatott küzdelemben írja a CNN az ORC közvélemény-kutató céggel végzett közös felmérésükre hivatkozva. Két hónappal az elnökválasztás előtt Donald Trump országosan két százalékkal vezet Hillary Clinton előtt. Támogatottsága 45 százalékos.

Bőrszín alapján az elnökjelöltek szimpátiája is megvilágíthatja a falhoz való viszonyt (is): a fehérek 55 százalékos többsége Trump mellett áll, míg a nem fehérek szinte 4:1 arányban Clintont támogatják. A diplomások többsége Clinton-párti, a diploma nélküliek nagyobb része pedig Trumpot támogatja.

A fehér diploma nélküliek majdnem 3:1 arányban Trumpot támogatják (68 százalékuk, szemben a Clintont támogató 24 százalékkal), a diplomás fehérek pedig 49 százaléka Clintonra szavazna, 36 százalékuk Trumpra, 11 százalékuk pedig Gary Johnson, libertárius elnökjelöltre.