Trump nem fogadja el, ha veszít

Fotó: AFP / MANDEL NGAN

-

Az utolsó, szerda esti amerikai elnökjelölti vitán a jelenleg vesztésre álló Donald Trump nem volt hajlandó kinyilvánítani, hogy elfogadja majd a választás eredményét.


Azonnal a vita után megütközést keltett az elemzőkben és a politikusokban, hogy Trump visszautasította annak kimondását: elfogadja majd a november 8-i elnökválasztás eredményét. A nevadai Las Vegasban megtartott harmadik – s egyben utolsó – vitának ez volt az egyik legfontosabb és legnagyobb vitát kiváltó eleme.

A vita a korábbiaknál is hevesebb és személyeskedőbb volt, egy adott pillanatban Hillary Clinton demokrata párti jelölt csak úgy beszélt mellette álló vetélytársáról, hogy „ez a személy”, Trump pedig „undok nőnek” nevezte őt. Sem a vita előtt, sem utána nem fogtak kezet, és családtagjaik sem köszöntötték egymást.

A 90 perces vitában mindkét jelölt kapott kemény kérdéseket Chris Wallace műsorvezetőtől, aki a republikánusokhoz közel álló Fox televízió munkatársa. Clinton végig támadóbb volt, több alkalommal nem engedte szóhoz jutni a műsorvezetőt és Trumpot, ezért előfordult, hogy az elhangzottakat nem nagyon lehetett érteni.

Ezúttal is hangsúlyos volt Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök vélt szerepe az amerikai választási folyamatban. Hillary Clinton egyenesen „Putyin bábjának” nevezte Trumpot, aki ezt azonnal visszautasította, és leszögezte, hogy Clinton – és Barack Obama jelenlegi elnök is – azért nem kedveli Putyint, mert mindkettőjüknél okosabb, és túljár az eszükön.

Mindketten kifejtették véleményüket az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróságról és általuk fontosnak tartott feladatairól, a jelölendő új főbíró kiválasztásának kritériumairól, az abortuszról, a fegyvervásárlás és -viselés szigorításának kérdéseiről, a bevándorlásról, az adópolitikáról és tágabb értelemben a gazdaság helyzetéről, valamint természetesen a külpolitikáról.

Trump azt mondta Clintonról, hogy „annyira undok nő” Clinton pedig – csakúgy, mint kedden Obama elnök – azt állította, hogy Trump csak jajveszékel, nyafog, mert már tudja, hogy elveszíti a választást.

Az abortuszról szóló szópárbajban Trump úgy festette le ellenfelét, mint aki – támogatván a terhesség kései szakaszában elvégezhető abortuszt is – megengedné az orvosoknak, hogy „éppen megszületése előtt kitépjék a babát az anya méhéből”. Clinton azzal vágott vissza: Trump még régebben azt hangoztatta, hogy meg kellene büntetni azokat a nőket, akik abortuszt végeztetnek el magukon, a demokraták elnökjelöltje mindemellett az abortuszt egy minden nő számára fájdalmas döntésnek nevezte. Az idézett álláspontját Trump – a közfelháborodás hatására – később módosította, s nem a nők, hanem az abortuszt végző orvosok megbüntetését szorgalmazta.

Amikor a műsorvezető rákérdezett Trumpnál az állítólagos szexuális zaklatásaira vonatkozó vádakra, a milliárdos tagadta ezeket, Clinton kampánycsapata mesterkedése eredményének tudta be, s javasolta, hogy inkább Clinton e-mail-botrányára összpontosítsanak. Hillary Clinton gyorsan megismételte, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nem javasolta a vádemelést ellene e-mailjei ügyében, és azonnal témát is váltott.

Hasonlóképpen témát váltott, amikor a WikiLeaks által kiszivárogtatott elektronikus levelei tartalmáról kérdezték. A kérdést lényegében válasz nélkül hagyta, és megint csak témát váltva felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai kormányzat is a Kremlt vádolja a számítógépes rendszerek elleni támadással, levelek ellopásával, s ennek haszonélvezőjeként Trumpot jelölte meg. Azzal vádolta meg a republikánus elnökjelöltet, hogy éppen ő buzdítja Moszkvát erre, valamint olyan állításokat hangoztat, amelyek az orosz kormánynak jók. „Nem ismerem Putyint, kedves dolgokat mondott rólam, és ha kijövünk egymással, az csak jó lenne” – mondta Trump. Ezzel szemben Putyin „nem tiszteli őt (Clintont), és nem tiszteli az elnökünket sem” – szögezte le Trump.

Zárszavában Trump az afroamerikaiak és a spanyol ajkúak helyzetének és életkörülményeinek javítását, Clinton pedig a gazdaság és az oktatás javítását, valamint nemzeti összefogást ígért.