Trump elmondta, mivel kezdené az elnökséget

Fotó: AFP / GASTON DE CARDENAS

-

Trump megszüntetné a Csendes-óceáni Partnerséget: elkezdődött a mozgolódás a kereskedelmi piacokon.


A Donald Trump csapatából nyilvánosságra került 200 napos program szerint az első intézkedések között szerepel az USA gazdasági együttműködéseinek újratárgyalása, vagy azok teljes megszüntetése, ami a globális gazdaságot is átalakíthatja – írja a CNN.


Az első nap

Donald Trumpnak hivatalosan csak az első 100 napos programja jelent meg, amely főleg a közigazgatási reformokról szólt, úgymint a kongresszusi képviselők újraválaszthatóságának korlatozásáról vagy a lobbitevékenység visszaszorításáról.

A Trump hatalomátvételét segítő csapat információira hivatkozva a CNN azt írja, hogy az első félévben az Észak-amerikai Szabad­kereskedelmi Egyezmény (NAFTA), illetve a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) felülvizsgálata is megtörténik. Egyébként Trump már republikánus elnökjelöltként is többször nekiment azoknak a kereskedelmi egyezményeknek, amelyek szerinte hátrányosak voltak az amerikaiaknak. Gazdasági programjában meg is ígérte, hogy valamennyi egyezményt felülvizsgálják.

Trump nemrég közzé tett egy videóüzenetet, amelyben egyértelművé tette, hogy 100 napos programja során felszámolja a TPP-egyezményt: a partnerség helyett az érintett országokkal kétoldalú szerződéseket kötne, ami szerinte visszahozná a munkahelyeket az USA-ba.



A TPP-t 2015-ben az Obama-adminisztráció idején 12 állam kötötte meg: az USA-n és Japánon kívül 10 további csendes-óceáni ország (Ausztrália, Kanada, Japán, Malajzia, Mexikó, Peru, Vietnam, Chile, Szingapúr és Új-Zéland). Kínát ezzel a megállapodással megkerülték, és mintegy 800 milliós piacot fedtek le, ami a világkereskedelem 40 százalékát jelenti. Bernie Sanders egykori demokrata aspiráns szerint a megállapodással csak a Wall Street és a nagyvállalatok jártak jól, ami veszélyezteti a munkavállalók jogait és a jogállamiságot.



Trump szerint viszont a kereskedelmi versenytársak profitáltak az általa szörnyűségesnek nevezett TPP-ből, amelynek révén eláraszthatják az amerikai piacokat az olcsó árukkal. A megválasztott elnök szerint a partnerség közel kétmillió munkahelyébe kerül az Egyesült Államoknak, főként az autóiparban.

Az egyezmény célja – Kína kereskedelmi dominanciájának megtörésén kívül –, hogy több ezer, addig amerikai termékeket sújtó vám és egyéb korlátozás megszűnjön, és egységes szabályozással védhessék meg a szellemi tulajdont. Kanada és Japán beleegyezett, hogy kinyitja az eddig szigorúan szabályozott tejpiacát, míg Új-Zéland számára a legnagyobb nyereség, hogy még több tejterméket exportálhat az USA-ba.


Mi van még?

Kampánya során Donald Trump nemcsak a TPP-t, hanem a NAFTA-t is bírálta, amelyről azt mondta, hogy a legrosszabb kereskedelmi megállapodás volt, amelyet valaha megkötött Washington. Trump szerint emiatt az amerikai gyártóipar közel egyharmada eltűnt.

A CNN szerint Trump tervei között szerepel, hogy a leendő Kereskedelmi Minisztérium és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság tegye le az asztalára a NAFTA felmondásához szükséges forgatókönyvet, illetve vizsgálják meg, hogy ennek milyen hatása lenne az amerikai középosztályra, továbbá a gyártásra és a szolgáltatási ágazatra.

Az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada 1994-ben, Bill Clinton elnöksége idején írta alá a NAFTA-t, amelynek a célja egy egységes piac kialakítása volt Észak-Amerika és Mexikó között. A különböző fejlettségű országok közötti együttműködés azonban több problémát is eredményezett. Mexikó esetében az északi területeire az USA gyárai kihelyezték a termelést (nőtt a mexikói export, de amerikaiak vesztették el a munkahelyüket), azonban a szegényebb déli területein megmaradt a mezőgazdaság, és az onnan történő illegális elvándorlást nem tudták megállítani.

Trump felülvizsgáltatná az együttműködéseket élelmiszer-biztonsági okokból is, továbbá ahogy a megválasztott elnök megfogalmazta: lehetővé kell tenni, hogy az amerikai cégek felvásárolhassanak kínai vállalatokat is úgy, ahogy a kínaiak megteszik az amerikai cégekkel”.


Trump az Egyesült Államok újraiparosítását ígérte, meg is nyerte a munkásosztály szavazóit


A NAFTA felülvizsgálatára az érintett országok vezetői is reagáltak: Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke szerint a gazdasági együttműködésről lehet tárgyalni, de az csakis a tárgyalóasztal mellett képzelhető el. Claudia Ruiz Massie mexikói külügyminiszter szerint arra van lehetőség, hogy a NAFTA-t modernizálják, de az újratárgyalásáról szó sem lehet.

Az Egyesült Államok legfontosabb piacai Mexikó és Kanada, az amerikai termékek 16 százalékát Mexikóba exportálják. A mexikói termékek 80 százalékát pedig az Egyesült Államokban értékesítik.


Kína átvenné az USA szerepét

Peking célja, hogy kiaknázza a Trump által okozott bizonytalanságot, és új partnereket találjon a gazdasági együttműködéshez.


Ha az Egyesült Államok feladja a térség vezető szerepét, akkor természetesen Kína veszi majd át a helyét”

mondta Tu Hszincsüan, a Pekingi Nemzetközi Közgazdaságtudományi Egyetem gazdasági szakértője.


Csin-ping kínai elnök Peruban ülésezett az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállamainak vezetőivel, hogy új szabadkereskedelmi kapcsolatokat keressenek. Kína az APEC-en felül a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségben (RCEP) már Amerikát megkerülve akarja a saját kapcsolatait megvalósítani. Az RCEP jelenleg több mint 3 milliárd embert, azaz a világ népességének 45 százalékát éri el.

Kína minden erejével azon lesz, hogy az USA helyét betölthesse, és új partnerekkel bővítse a kereskedelmi partnerségeit: Peru már jelezte, hogy az RCEP is vonzó megoldás lehet a számukra a kínai együttműködés miatt, de a TPP-tag Ausztrália is azt mondta, hogy továbbra is fontosak számára az ázsiai kapcsolatok.

Jelenleg Peking tűnik a globális együttműködés zászlóshajójának: figyelmezteti Trumpot a klímaváltozás valós veszélyeire, továbbá aggodalmát fejezi ki a protekcionista kereskedelempolitikája miatt. Kína ebben a szerepében pedig kikéri magának a valutamanipuláció vádját, amit Trump hozott fel ellene a kampánya során.