Trócsányi: jelenleg nincs jobb megoldás, mint a kerítés

Fotó: MTI / Soós Lajos

-

Az igazságügyi miniszter szerint a menedékjogra vonatkozó nemzetközi szabályok elavultak, nem a mai helyzetre készültek. A magyar kormány célja pedig az, hogy a menedékkérők elkerüljék a térséget, más útvonalat válasszanak.


Szervezetten, meghatározott útiterv szerint érkeznek a migránsok a Balkánt és Magyarországot is magában foglaló térségbe – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a szabadkai Pannon RTV hétfői Szubjektív című műsorában. A politikus úgy fogalmazott: „azt gondoljuk, mi magyarok, hogy itt szervezett dologról van szó, ami professzionálisan működik”

A műsorban – amelyet szombaton rögzítettek – Trócsányi László kiemelte: Magyarország szeretné megállítani a napi 1500-1600 illegális határátlépőt. „Jelenleg nem találunk jobb megoldást, mint azt, hogy a kerítést építsük” – szögezte le. Szerinte a magyar közvélemény döntő többsége pozitívan fogadja a határzár építését, és úgy gondolja, hogy a határt az arra kijelölt helyeken kell átlépni.

A határzárral Trócsányi szerint részben azt a célt szeretnék elérni, hogy a menekülők ne a Magyarországot is érintő útvonalat válasszák. „Jelenleg ez egy bejáratott útvonalnak tűnik a migránsok szempontjából. Mi úgy gondoljuk, hogy abban a pillanatban, amikor a kerítés megépül, más útvonalat fognak választani. Ez nem azt jelenti, hogy meg fogjuk tudni őket állítani, de szeretnénk, ha ezt a térséget elkerülnék, és ne itt történjen a népvándorlás” – mondta.

Az igazságügyi miniszter magyarázata szerint a hidegháború idején elfogadott egyezmények – amelyek eredetileg a kommunista országokból kimenekülőkre vonatkoztak – „nem képesek kezelni a mai exodusokat, amikor milliós létszám hagy el egy kontinenst”. A miniszter szerint ma Európának nincs egységes válasza a menekültügy kezelésére.

Az illegális migráció kérdésén túl Trócsányi László kitért a vajdasági magyar kisebbség helyzetére is. Szerinte Szerbia európai uniós csatlakozása lehetőséget jelent a magyar közösség számára. „Az EU-nak csak az lehet tagja, aki a kisebbségi jogokat respektálja” – fogalmazott a miniszter, megemlítve, hogy az uniós tagságra pályázó nyugat-balkáni országnak még az idén el kell készítenie egy kisebbségi akciótervet, és ezt a magyar kormány véleményezni fogja.