Tovább töpörödött Magyarország legkisebb faluja

Fotó: MTI / Varga György

-

Az ország településeinek egyharmada 500 lakosúnál kisebb aprófalu volt tavaly január 1-jén, ugyanakkor ezekben a falvakban az ország népességének mindössze 3 százaléka élt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójából.


A KSH adatai szerint 2014. január 1-jén az ország 3154 településéből 346 város volt – ebből a főváros mellett volt további 23 megyei jogú város –, valamint 2808 község, amelyből 118 nagyközség volt.


A települések között a legnagyobb Budapest, amelynek 525 négyzetkilométeres területén 1,7 millióan élnek, a legkisebb a kiterjedést tekintve az 1 négyzetkilométer alatti Pest megyei Remeteszőlős, a népességet tekintve pedig a Zala megyei Iborfia, 8 lakossal. A hírekbe évről évre bekerülő kísértetfaluban ráadásul tovább csökkent a lélekszám, az utolsó hivatalos adatok szerint 2012-ben még kilencen lakták, 2013-ban pedig sajtóhírek szerint volt, hogy 13-an is éltek a településen.


Iborfia 2011-ben, ekkor még 11-en laktak itt


Tavaly január 1-jén az ország településeinek harmada 500 főnél kisebb aprófalu volt, ugyanakkor ezekben az ország népességének mindössze 3 százaléka élt. A KSH elemzése szerint a népesség koncentrációja jelentős, a városokban él a népesség hetven százaléka, a fővárosban pedig az egyötöde.


A legnagyobb városok és környékük között a társadalmi-gazdasági funkciók terén sokrétű összefonódások, áramlások figyelhetők meg, településegyütteseket létrehozva ezzel. A KSH elemzése emlékeztet rá: a budapesti agglomeráció és a balatoni agglomerálódó térség létéről törvény rendelkezik, ugyanakkor a tavalyi vizsgálatok alapján további 21 agglomeráció, településegyüttes határolható el még Magyarországon.

Noha nem önálló települések, de mint speciális lakóhelyek említést érdemelnek a tanyák, szórványtelepülések. A települések külterületein az ország lakosságának 3 százaléka lakik a 2011. évi népszámlálás adatai alapján, arányuk főleg az alföldi megyékben magas. Bács-Kiskunban megközelítette a hányaduk a 13 százalékot, a megyében található Móricgát lakosainak kétharmada él külterületen, ami a legmagasabb érték az országban.

Mint emlékeztettek rá, a településszerkezeti sajátosságok eltérőek az ország különböző részein, ez természeti, történelmi okokra vezethető vissza. A tagolt dombsági és alacsony középhegységi tájakon jellemzően kis területűek és népességűek a települések, ezzel szemben a síkvidékeken nagyobbak. A történelmi események szintén formálták a képet: az Alföldön a török hódoltság után alakult ki a mezővárosok és óriásfalvak jelenlegi ritka hálózata a korábbi, lerombolt szerkezet helyén. A trianoni elcsatolások megváltoztatták a határ menti települések kapcsolatait, míg a rendszerváltás előtt a mezőgazdasági és ipari termelés központi irányítása befolyásolta a települések szerepét.

Jogilag ma ötféle településkategória létezik: község, nagyközség, város, megyei jogú város, főváros. A 2011-es törvény szerint a város olyan közszolgáltatásokat lát el, amelyeket saját területén és vonzáskörzetében gazdaságosan, hatékonyan képes biztosítani. A megyei jogú városok azokat a közszolgáltatásokat is biztosítják, amelyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. Ezek a megyeszékhelyek, valamint az 50 ezer főnél nagyobb lakosságszámú városok, amelyeket az Országgyűlés ilyennek nyilvánít. A megyei jogú városok közül Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa népessége a jogállása elnyerése idején még 50 ezer fő fölött volt, napjainkban viszont már nem éri el ezt a számot.