Tovább szekírozza a kormány a Tescót és társait

Fotó: MTI / Kollányi Péter

-

Megirigyelte a magyar kormány a lengyel pénzügyminisztérium ötletét a kiskereskedelem megadóztatására. Bár ehhez azonban még az Európai Bizottságnak is lehet egy-két szava, jól látszik, hogy az Orbán-kabinet továbbra sincs kibékülve a külföldi áruházláncokkal. Eddig 7 csapást mértek rájuk. Összeszedtük, melyeket.


Megadóztatnák a kiskereskedelmet Lengyelországban. A törvénytervezet, amely hétfő este került fel a lengyel pénzügyminisztérium honlapjára, sávos adóztatást vezetne be. Ez azt jelenti, hogy a havi 300 millió zlotynál (nagyjából 21 milliárd forintál) alacsonyabb bevételt kimutató cégeket 0,7 százalékos különadó terhelné, míg az ennél magasabb bevételeket 1,3 százalékos kulcs szerint adóztatnák meg. A hétvégi árusításra ugyancsak pluszterheket rónának: a szombati, a vasárnapi és a munkaszüneti napi kereskedelmet 1,9 százalékos adót vetnének ki.

Az ötlet megtetszett a magyar kormánynak is: Szatmáry Kristóf, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa a Magyar Időknek úgy nyilatkozott, hogy ha az Európai Bizottságnak nem lesz kifogása a lengyel adóval szemben, akkor Magyarországon is bevezethetnek egy hasonló különadót.


Olyan adót Brüsszel soha nem engedett, ami a külföldi befektetőket hátrányosan megkülönböztette volna

– bocsátotta előre az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, majd gyorsan hozzátette, semmi baja azzal, ha a kormány a hazai kisvállalkozókat támogatja, csak annak nincs semmi értelme, hogy olyan adót alkosson, ami Brüsszelben elbukik.

Vámos György emlékeztetett arra, hogy korábban a sávosan megállapított élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetében Brüsszel a legszigorúbb intézkedést hozta: a sávos fizetést fel kellett függeszteni, mert tiltott állami támogatásnak minősülhet, helyébe először az eredeti, egykulcsos mérték lépett, majd év végén kivezették a díjat a rendszerből.

Az ügyben tavaly nyáron átfogó vizsgálat is indult. Az Európai Bizottságnak az a baja az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal, hogy az alacsony árbevételű cégek mentesültek az adó alól, vagy csak nagyon keveset kellett fizetniük, ezzel előnyhöz – vagyis tiltott állami támogatáshoz – juthattak, szemben a nagyobb élelmiszerláncokkal. Megkérdeztük a bizottságtól, hogy hol tart a vizsgálat, amint választ kapunk, frissítjük a cikket.

Szatmáry Kristóf mindenesetre számít arra, hogy ez alapján a lengyel törvénytervezet is elvérezhet, ezért egyelőre figyelik a varsói eseményeket és Brüsszel reakcióját, csak ezután döntenek arról, hogy tavasszal kalkuláljanak-e különadóval a költségvetésben, vagy sem.

A miniszteri biztos hozzátette: a kormány továbbra sem tett le arról, hogy az év végén kivezetett élelmiszerlánc-felügyeleti díj után a nagy cégeket


jobban bevonják a magyarországi közteherviselésbe.

Vámos György egyelőre semmiféle döntés-előkészítésről vagy egyeztetésről nem tud, jogszabálytervezetet sem látott. Hangsúlyozta: sem Lengyelországban, sem Magyarországon nincs még végleges döntés az ügyben.

Kerestük a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosát, azt kérdeztük tőle, hogy

  • milyen forgalom után és mennyit kellene az áruházláncoknak fizetniük?
  • mikor tervezik a különadó bevezetését, és mennyi bevételt várnak tőle?
  • készült, készül-e törvénytervezet a különadóról?
  • lesz-e egyeztetés az ügyben?

Egyelőre nem kaptunk választ, amint megérkezik, közölni fogjuk.



A lengyel kormány mindenesetre erős tempót diktál, a különadóról szóló jogszabály már márciusban életbe lépne. Úgy számolnak, hogy a kiskereskedelem megsarcolásából idén nagyjából 0,45 milliárd euró bevétele lesz a költségvetésnek. Az így befolyó pénzt az ígéretek szerint családtámogatásra fordítják majd, és azt is garantáltnak látják, hogy nem emelkednek az árak.


A hét csapás

Az Orbán-kormány már 2010-es hivatalba lépése után különadót rótt ki a kereskedelmi láncokra. A sávos teher végül a Hervis beadványára bukott el az Európai Bíróságon, igaz, időközben meg is szűnt. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sem új, ám a fentebb részletezett különböző kulcsokkal csak tavaly próbálkozott a kabinet.

Nem ez volt azonban az egyetlen olyan lépés, amellyel a nagy láncok életét igyekeztek megnehezíteni. Még 2014-ben indult totális letámadás a nagyobb áruházláncok ellen: a Lázár János vezette Miniszterelnökség az elmúlt években hét csapást mért hét nagy külföldi láncra. Összeszedtük, melyek ezek:


01

A vasárnapi nyitva tartás korlátozása

A rengeteg kritika ellenére tavaly márciusban lépett életbe a változás. A kormány annak ellenére is kitartott elképzelése mellett, hogy az nem túl népszerű a lakosság körében, és a szakemberek pedig úgy számoltak, hogy bevezetésével akár 15 ezer kereskedelmi dolgozót is elbocsáthatnak. Azóta kiderült, hogy 2015 márciusa és augusztusa között 1500 munkavállalót küldtek el a kiskereskedelemből. Az üzletek főként a részmunkaidős kismamáktól, a nyugdíjasoktól és a diákoktól váltak meg. 


Sokan tartottak attól is, hogy a nagy láncok elveszítik korábbi forgalmuk 11-15 százalékát, de a Központi Statisztikai Hivatal szerint a vasárnapi zárva tartás hatása csak később mutatható ki. 
A Balatonnál még a szezonban is zárva kell tartaniuk vasárnap, a tóparti települések hiába fordultak a kormányhoz, hogy könnyítsenek az előíráson, kérésük süket fülekre talált.


02

Az éjszakai nyitvatartás korlátozása

A nyitvatartást korlátozó törvény azt is előírja, hogy a boltok éjjel csak abban az esetben szolgálhatnak ki vevőket, ha a tulajdonos áll a pult mögött. Ellenkező esetben 22 óra és reggel fél öt között zárva kell tartaniuk, pedig korábban például a Tesco több hipermarketje is 24 órás nyitva tartással üzemelt.


03

A világörökségi területen működő, 400 négyzetméter fölötti boltok sem lehetnek nyitva vasárnap

A döntés nem kímélte például a volt Úttörő Áruházban lévő Aldit, az egész ötödik kerületet és a Tokaj környéki üzleteket sem.


04

A veszteséges láncok kötelező bezárása

A kormány szerint a tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy akár több évig is veszteségesek legyenek, ellehetetlenítve így a kis családi vállalkozásokat. Ennek kivédésére 2018-ra törvénybe iktatták, hogy az 50 milliárd forintnál nagyobb forgalmú kereskedelmi cégek nem lehetnek veszteségesek. Ha valami oknál fogva mégis veszteséget termelnének két egymást követő évben, akkor megvonják tőlük a működési engedélyt. Nyolc üzletlánc van különösen nagy veszélyben: a Tesco, a Spar, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Metro, az Aldi és a Drogerie Markt. A CBA-t, a Coopot és a Reált azért nem érinti ez a szabályozás, mert árbevételük sok apró cégnél jelentkezik, miután boltjaikat alapvetően franchise-rendszerben üzemeltetik.


05

Az ingyenes bevásárlóbuszok betiltása

A kormány azt is kitalálta, hogy a buszok működését „közvetett reklámtevékenységnek” minősíti, és mint ilyet betiltja. Azzal érvelt, hogy ezek a buszok kárt okoznak a tömegközlekedésnek azzal, hogy használják a megállókat, csökkentik a belvárosi üzletek forgalmát, és a környezetet is károsítják.


06

Változtak az áruháznyitás szabályai

A plázastop néven ismert, unió által is vitatott rendelkezés úgy változott, hogy aki 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletet akar nyitni, annak a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal elnökétől kell engedélyt kérnie, őt jelölte ki ugyanis a kormány erre a feladatra. Egy 2015-ös összesítés szerint az intézkedés legnagyobb vesztese a Lidl, a lánc 28 felmentési kérelméből 28-at utasítottak el.


07

Fizetőssé tették az M0-ás és az autópályák bevezető, illetve a településeket elkerülő szakaszait

A hazai nagy áruházláncoknak nincsenek a települések határában hipermarketjei, így ez is a külföldi áruházakat érinti.