Törvénybe iktatják, hogy a pénz nem számít az állami beruházásoknál

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Hamarosan nagy változások jönnek a közbeszerzések hatalmas piacán, nem is annyira a magyar kormány, mint az EU-s jogalkotás eredményeként. Már nem a legalacsonyabb ár lesz a legfontosabb, ami jól hangzik az elvek szintjén, de a magyar valóságban lehetnek hátulütői. És van még pár érdekesség, például 15 százalék árdrágítás is kódolva van a rendszerben.


Amíg mindenki a menekültválságra figyelt, a parlament elfogadott egy vadonatúj közbeszerzési törvényt, aminek nagyobb része november 1-től már hatályba is lép. Ez nem az a téma, ami nagyon megmozgatná az ellenzéket, a sajtót vagy a civil szervezeteket, pedig nagyon sok pénz elköltésének módját szabályozza. És épp az benne a legfontosabb változás, hogy már nem feltétlenül a legkedvezőbb árat kell elfogadniuk az állami vagy önkormányzati szerveknek.

A Magyar Közlönyben kihirdetett törvény szerint az ajánlatkérő kizárólag akkor választhatja egyedüli szempontnak a legalacsonyabb árat, ha egész pontosan tudja, mit és milyen minőségben kíván beszerezni. Minden más esetben az úgynevezett legjobb ár-érték arányt kell figyelembe venni. Ez az értékelés a törvény szerint nem biztosíthat „önkényes döntési lehetőséget” a kiírónak, hanem „mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön” kell alapulnia, vagyis valahogy számszerűsíteni kell, miért jobb egyik ajánlat, mint a másik.

Ma még nehéz elképzelni, hogyan fog ez működni a magyar valóságban, különösen, hogy a törvény szerint figyelembe lehet venni „szociális, társadalmi és környezetvédelmi” szempontokat is (utóbbi esetben például azt, hogy mennyibe kerül majd a termék a teljes életciklusában, beleszámolva a hulladék kezelésének költségeit is). Sőt, arra is lesz lehetőség, hogy eleve rögzített áron írják ki a közbeszerzést, a pályázók tehát csak „az egyéb értékelési szempontok tekintetében versenyeznek egymással”.



Belga szocialista ideálok

Mindezt nem a magyar kormány vagy parlament találta ki, csak átültették a magyar jogba az új, tavaly kihirdetett EU-s közbeszerzési irányelvet. Ez lehetőséget ad arra, hogy stratégiai, például környezetvédelmi, szociális és innovációs célokra is használják a közbeszerzést. És a végül elfogadott irányelv még egészen visszafogott ahhoz képest, amit a téma felelőse, a belga szocialista Marc Tarabella javasolt az Európai Parlamentben

„Az előadó úgy véli, hogy a legalacsonyabb ár fogalmát végleg törölni kell, és ahelyett a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat fogalmát kell használni” – írta annak idején Tarabella, a kijelölt jelentéstevő, aki szerint az ár csak egy szempont lehet, de tekintettel kellett volna lenni a „társadalmi szempontokra, a szociális és környezetvédelmi kritériumokra és különösképpen a méltányos kereskedelemre”. Tarabella ezen javaslata végül nem jelent meg teljes egészében az elfogadott irányelvben, egy másik viszont igen, ami okozhat még gondot egyebek mellett a magyar cégeknek is.

A közbeszerzések piaca egy bizonyos értékhatár felett összeurópai, vagyis akár magyar cégek is elindulhatnak egy belga főtérfelújításon. Tarabellát nyilván zavarta, hogy a kelet-európai cégek olcsóbb munkaerőt alkalmaznak, az Európai Bizottság tervezete pedig csak a helyi munkavédelmi szabályok betartását írta volna elő nekik. Az EP-képviselő sikeresen belobbizta az alapelvek közé, hogy mindenkinek be kell tartania a helyi munka- és szociális szabályok mellett a helyben érvényes kollektív szerződéseket is. Ez ellentétes a szolgáltatások szabad mozgásának elvével, és erős fegyverré válhat, ha valahol nagyon ki akarnak tolni a külföldi cégekkel.


Marc Tarabella


Értékhatár alatt

Az új EU-s irányelvet ettől függetlenül még a kritikus szakértők is viszonylag jónak tartják – például az adminisztrációs terhek csökkentésének köszönhetően –, az új magyar törvény pedig lényegében mindenben megfelel ennek. A furcsaságok az úgynevezett uniós értékhatár (áru- és szolgáltatásmegrendelés esetén 60 millió forint, építési beruházásnál 1,5 milliárd forint) alatti beszerzéseknél kezdődnek, amelyekre nem kell alkalmazni az irányelv előírásait, csak annak alapelveinek kell megfelelniük. Ezek az úgynevezett nemzeti eljárások, amelyek körében lesznek komoly változások.

Ebben a körben a jövőben nem nyilvános felhívással indulnak a közbeszerzési eljárások, hanem egy tájékoztató közzétételével, a potenciális indulók pedig jelezhetik, hogy őket érdekli a dolog. Amikor aztán eljön a beszerzés tényleges ideje, az ajánlatkérő megküldi a konkrét felhívást mindenkinek, aki jelezte az érdeklődését, illetve akkor is legalább három cégnek, ha kevesebben jelentkeztek.

A tájékoztató közzétételére igen tág időkeretet biztosít a törvény: akár egy évre előre is nyilvánossá lehet tenni, de akár csak öt nappal a tervezett beszerzés tényleges megindítása előtt. Aligha lenne meglepő, ha Magyarországon sűrűn előfordulna lenne az öt napos gyakorlat, ami kevés időt hagy a potenciális pályázóknak, és lehetővé teszi, hogy csak a jól értesültek tudjanak elindulni a közbeszerzésen.

Megváltozik a jelenlegi közbeszerzési törvény egyik sajátos, sok gyanús esetben (például az úgynevezett Öveges program tanterem-felújításainál) használt eljárása, az úgynevezett Kbt. 122/A §. Ez annyit jelent, hogy a kis értékű, 25 millió forint érték alatti beszerzéseknél egyszerűen, 15 napos határidővel bekérnek három ajánlatot, nem tartanak tárgyalást, nincs szükség két bírálóbizottsági ülésre, ami felgyorsítja a folyamatot. Az új törvényben annyi a változás, hogy 18 millióra csökkentik az értékhatárt, illetve nem három, hanem négy ajánlatot kell bekérni.


Az Öveges-program részeként felújított természettudományi tanterem


Kockázatok és mellékhatások

Nem a magyar, hanem az uniós jogalkotás felelőssége, hogy újabb kivételek kerülnek a közbeszerzési szabályokba. Nem kell alkalmazni az irányelvet például a hitelfelvételnél vagy az értékpapírok kibocsátásánál, ami ronthatja az önkormányzatok vagy állami cégek gazdálkodásának átláthatóságát, hiszen korábban legalább a közbeszerzési kiírásokból értesülni lehetett arról, hogy hitelt vesznek fel vagy kötvényt bocsátanak ki. Ugyancsak kivételt képeznek a szállodai és éttermi szolgáltatások, ahol egy bizonyos értékhatárig szintén nem lesz szükség nyílt versenyre.

Az EU-s irányelv tárgyalása közben puhították fel a tagállamok a szerződések utólagos módosításának lehetőségét is. Az irányelv és az új magyar törvény is úgy rendelkezik, hogy különösebb vizsgálat nélkül meg lehet emelni a beszerzés értékét 10, illetve építési beruházások esetében 15 százalékkal. Ez a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy bárki nyugodtan ajánlhat ennyivel alacsonyabb összeget, abban a tudatban, hogy később majd valamilyen indokkal úgyis megemeli az árat.