Tökéletesre sikerült Orbánék plakátkampánya

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

Tényleg csak figyelemterelés, vagy maga a fideszes politika az a bevándorlóellenes kampány, ami napok óta kitölti a magyar közéletet? A VS.hu által megkérdezett elemzők egyetértenek abban, hogy jól ki van találva a kormányzati stratégia, amivel a Fidesz visszavette a tavaly ősszel elvesztett kezdeményezést.


A figyelem elterelése a valós problémákról – a legtöbbször így minősítették az ellenzéki politikusok a kormány bevándorlásellenes kampányát. Például Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke, akinek pártja teljes erővel vetette bele magát a konzultációs plakátok leszaggatásába. A másik oldalról is hasonlóan fogalmaztak az ellenzék válaszlépéseire: a fideszes Németh Szilárd a plakátrongálást nevezte „elterelő hadműveletnek” amivel szerinte arról akarják elvonni a figyelmet arról, hogy sok százmillió forintot kapnak azért, hogy „ezt a típusú politikát folytassák”.

„Elterelésnek egy kicsit durva” – mondta a VS.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus, a Kodolányi Főiskola docense, aki szerint Orbán Viktor miniszterelnök már januárban, a Charlie Hebdo elleni merénylet után „lefoglalta a témát”, ráadásul álláspontja találkozik a többség véleményével. Bár a bevándorlás ellenzése hálás terep a jobboldalnak, Kiszelly szerint a baloldalon is sokan vannak, akik egyetértenek vele. Ezzel a kormánypártok uralni tudják a kommunikációs teret, márpedig erre nagy szükségük van, hiszen tavaly ősz óta defenzívába szorultak, és sok százezer támogatót vesztettek.

Kiszelly „nem várt, járulékos haszonnak” nevezte, hogy a baloldal pártjai is besegítettek a kormánynak, hogy még nagyobb publicitást kapjon a kampány. Ennek oka szerinte elsősorban a köztük dúló háziverseny: mivel az elmúlt időszakban Gyurcsány Ferenc és a DK több figyelmet kapott az Altus Zrt. európai megbízása miatt, az Együtt nagy erőkkel vetette bele magát a vitába.

Arra felvetésre, hogy a Jobbik lehet-e a nyertese a kampánynak, Kiszely azt mondta: a halálbüntetés ügyében talán így lett volna – a Jobbiknak inkább elhitték volna a választók, hogy tényleg visszaállítja –, de a bevándorlástémában a Fidesznek van esélye arra, hogy problémamegoldó szerepben tűnjön fel.


Tényleg népszerű?

A Tárki májusban publikált felmérése szerint idén minden korábbinál erősebb lett Magyarországon az idegenellenesség: a válaszadók 46 százaléka nevezhető idegenellenesnek, és csak 9 százalék barátságos. A fennmaradó 45 százalék úgynevezett mérlegelő, vagyis nem utál eleve minden idegent, de például az arabokat 94 százalékuk elutasítja, és 70–80 százalék felett van a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is (a nem létező, csak a felmérés kedvéért kitalált pirézeket sem látná szívesen a mérlegelők 60 százaléka).

A Tárki felmérése szerint a Jobbik-szavazók, illetve a rossz anyagi helyzetben lévők a leginkább idegenellenesek, de az MSZP-szavazók 51 százaléka, illetve a biztosan nem szavazók 53 százaléka is ellenséges érzésekkel viseltetik az idegenekkel szemben. Létező jelenség, hogy az emberek ellenségesen fordulnak a társadalmi értelemben alattuk állók, például a hajléktalanok, a romák vagy éppen az illegális bevándorlók felé.


„Én azt gondolom, hogy a kormány tökéletesen elérte a célját a mostani kampánnyal” – mondta VS.hu-nak Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. Szerinte „a Fidesztől alapvetően sem idegen finkelsteini stratégia” kettős célt szolgál: egyrészt, hogy a kormánypárt folytathassa azt a kampányt, melynek során a politikai szereplőket a „nemzeti” és az „idegen” erőkre osztja, másrészt hogy a közbeszédet megosztó, de alapvetően másodlagos fontosságú témák felé terelje. Ilyenek voltak például a a kötelező drogteszt és a halálbüntetés, illetve most a bevándorlás.

„A kormány egyre nagyobbakat káromkodik, hogy ezzel foglalkozzon a közbeszéd, és ne azokkal az ügyekkel, amelyekben sokkal jobban sérülhet” – mondta Krekó, példakánt a korrupciós vádakat vagy a Quaestor-ügyet említve. Ezt a stratégiát épp az ellenzéki pártok segítségével viszi sikerre. Az elemző szerint ugyanakkor ez kényszerpálya, mert sokat rombol a kormány nemzetközi reputációján, és népszerűséget sem hoz, de legalább megállíthatja, sőt, meg is állítja a népszerűség esését. A helyzet ugyanakkor leginkább a Jobbiknak kedvez, mely most sikeresen pozicionálhatja magát mérsékelt pártként.


Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója a VS-nek azt mondta, a jelenlegi kampány lényege, hogy kormány szeretne az európai vitában felmutatni egy bátor, a többség támogatását élvező megoldást. A bevándorlás szerinte globális kihívás, és a kormány számára fontos az európai dimenzió – az Európai Tanács két hét múlva tárgyal az Orbán által elutasított kvótarendszerről –, de van belpolitikai jelentősége is: a kormányoldal számára jelenleg már sokkal jobb a kommunikációs helyzet, mint az elmúlt hónapokban, hiszen ők határozzák meg, miről szóljanak a közéleti viták.


Tényleg bejön?

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a Fidesz népszerűsége tavaly ősszel nagyot zuhant. A folyamat az internetadó ötletének bedobásával, illetve az emiatt szervezett tüntetésekkel kezdődött, és az úgynevezett amerikai kitiltási botrány és a korrupciós vádak erősítettek rá igazán. Az Ipsos adatai szerint – a teljes népesség körében – a Fidesz-KDNP támogatottsága négy hónap alatt 14 százalékponttal esett vissza (35-ről 21-re). Ezzel párhuzamosan a Jobbik 11-ről 18 százalékra erősödött. A folyamat azonban február óta megállt, nem csökken tovább a kormánypártok tábora, és a Jobbiké sem növekszik már. Hasonló trendet mutatnak más közvélemény-kutatók adatai is.