Tök mindegy, mit csinálunk, úgyis mi vagyunk az ingyenélők

Fotó: MTI/MTVA / Balázs Attila

-

Az ország szegényebb területein egyre gyakoribbá vált, hogy a 16-17 éves fiatalok az iskolából kikerülve rögtön közmunkássá váltak. A jelenségre a Belügyminisztérium is felfigyelt, márciustól ezért már csak nagyon indokolt esetben engedik meg ezt. Ennek eredménye viszont még több csellengő gyerek: ők se iskolába nem járnak, se a közfoglalkoztatásba nem férnek be. Az újabb aggályok ellenére a készülő költségvetés 2017-ben is 250 ezer közmunkással számol, 340 milliárd forintból.


„Nem is kell tovább tanulnunk, mert majd úgyis felvesznek közmunkára!” – az abaúji térség egyik polgármesterének elmondása szerint ezzel vágott vissza egy tizenéves diák, amikor szóvá tette neki rossz iskolai eredményeit. A környéken sokszor a család érdekei is azt diktálják, hogy a gyerek 16 évesen hagyja ott az iskolát: ezután már nem kell pénzt költeni a taníttatására, közmunkásként pedig haza tud vinni havi 47 ezer forintot.


A VS.hu érdeklődésére több polgármester is megerősítette: szülői jóváhagyással terjedt el az „innováció” a borsod-abaúji térségben. Göncön egyenesen sorban állás van a közmunkáért, fiataloktól kezdve az idősebbekig mindenféle korosztályból. Jelenleg 270-en vannak a programban, miközben majdnem ötszáz embert kellene elhelyezni. Az elsődleges szempont, hogy minden családból legalább egy ember hozzájusson a havi 47 ezer forinthoz, magyarázza Sivák János polgármester, és így bizony előfordul, hogy 16 és 18 év közötti fiatalokra kerül a sor.

Rákérdeztünk a gyakorlatra más hátrányos helyzetű térségekben is, de úgy tűnik, nem mindenhol terjedt el ez a módszer. A szabolcsi Encsencs polgármestere, Szedlár János nem tudott 18 éven aluli közfoglalkoztatottról, a baranyai Kisharsány első embere, Léber Gábor pedig ismeri a problémát, de nem ért egyet a fiatalkorúak dolgoztatásával:


Én személy szerint semmit sem bíznék rájuk, hiszen még gyerekek.


Inkább be se avatkozott volna a BM!

A jelenséget a Belügyminisztérium is érzékelte, ezért márciustól úgy rendelkezett, hogy a 25 év alattiakat csak nagyon indokolt esetben lehet bevonni a közmunkába. Ilyen lehet a családfenntartói státus, különösen, ha már gyerek is van, illetve ha a család egyedüli keresőjéről van szó.


„Jelen pillanatban alanyi jogon nem működik, hogy aki 16 évesen kikerül az általános iskolából, az azonnal bekerüljön a közfoglalkoztatásba” – mondja az abaúji Szalaszend polgármestere, és rögvest tisztázta, hogy az „általános iskola” itt nem tévedés, hanem a jellemző gyakorlat, miután a környéken a 16 évesek általában még az általános iskola padjait koptatják.

A BM közbelépésének eredménye viszont az, hogy sok tizenéves két szék közt a pad alá esik: otthagyja az iskolát, de a közfoglalkoztatásba sem fogadják be. Valóban vannak olyanok, akik 17-18 évesek, iskolába már nem járnak, de munkát sem kapnak, erősíti meg a legújabb fejleményeket Tóth István. Szerinte a korhatárt nem hozzáértő módon húzták meg, mert a 25 év azon a vidéken túl magas. Életszerűbb lett volna a 20 év, hiszen 20 és 25 év között már a gyermekáldás is gyakori, nemhogy a családfenntartás.


Na, ezért hiba a 16 éves iskolakötelezettség

Ezek a folyamatok biztosan nem segítik annak az uniós vállalásunknak a teljesítését, amely szerint Magyarország 2020-ig 10 százalékra csökkenti a középfokú végzettséggel nem rendelkező és az oktatási rendszerből kiesett 18-24 évesek arányát. Ezt úgy ígértük meg, hogy 2010-ben 10,8 százalék volt ennek a csoportnak az aránya. Azóta ahelyett, hogy javult volna a helyzet, sikerült a legnagyobb mértékű leszakadást elérnünk. Igaz, a tankötelezettséget éppen eközben, 2012 őszétől vitte le a kormány 18 évről 16-ra.



A közfoglalkoztatásnak egyértelműen van elszívó hatása – mondja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa, Mártonfi György. A Belügyminisztérium a 25 év alattiak számát méri, és ez alapján időnként már a 40 ezret közelíti a fiatal közfoglalkoztatottak száma. Míg 2014-ben havi átlagban még 568 közmunkás volt 17 éves vagy annál fiatalabb, addig 2015-ben már 1123.


Az is igaz azonban, teszi hozzá a kutató, hogy a közfoglalkoztatás szabályozása ellentétes hatást is kifejt. Ha valaki 16 éves kora előtt otthagyja az iskolát, annak a szülei automatikusan kimaradnak a közfoglalkoztatásból.


Pedig diákként többet kereshetnének

Olykor azonban az iskola sem marasztalja a rakoncátlan gyerekeket. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet kutatója, Scharle Ágota civilszervezetektől hall vissza olyan jelzéseket, amikor a tanárok is arra kapacitálják a problémás gyerekeket, hogy válasszák inkább a közmunkát.

Az abaújiakhoz legközelebbi encsi szakiskola igazgatója, Rácz László ugyanakkor azt mondja: az iskolában maradásra ma már ösztöndíjakkal inspirálják a gyerekeket. 4,5-es tanulmányi eredmény fölött szakmától függően már havi 30 ezer forintot is haza lehet vinni, amihez hozzájön a szakmai gyakorlaton megkeresett 14-18 ezer forint.

Ennek a folyamatnak a végén pedig nem a közfoglalkoztatás, hanem az elsődleges munkaerőpiac várja a fiatalokat. A tavaly végzett 32 encsi diák közül szeptemberig már 20 elhelyezkedett az esztergomi Suzukitól kezdve a győri Audin keresztül a Nemzeti Színház férfiszabói állásáig sok helyen. Míg azonban 10 éve még 62 településről jártak be Encsre a tanulók, addig ma már csak 28 településről van diákjuk.

A Belügyminisztérium megkeresésünkre azt hangsúlyozta: elsődleges céljuk, hogy segítsék a szakképesítés megszerzését a fiataloknak. „A 25 év alatti fiatalok esetében az Ifjúsági Garancia Rendszerbe történő bevonásuk jelenti a prioritást, és csak kivételesen indokolt esetekben vonhatók közfoglalkoztatásba” – írta válaszában a minisztérium. (Ebben a programban uniós pénzből a fiatalok vállalkozóvá válását segítik – a szerk.)



Miért maradnak ki?

A fenti számokon nem látszik a kormány igyekezete. Miközben a kabinet folyamatosan amellett érvel, hogy a szakképzést kell támogatni a „felesleges” tudást átadó gimnáziumokkal szemben, aközben a grafikon azt mutatja, hogy még annyira sem sikerül vonzóvá tenni a szakmunkások oktatását, mint korábban.


Nem csoda. Ha az alábbi két térképet megnézzük, az látszik, hogy miközben a lakosság arányához képest éppen a leszakadó térségekben van több szakiskolás...


Szakiskolai tanulók ezer lakosra

halványkék 5,7-12 tanuló, világoskék 12,1-13 tanuló, középkék 13,1-14 tanuló, sötétkék 14,1-15 tanuló, mélykék 15,1-16,7 tanuló Forrás: KSH


...addig az iskolák felszereltsége éppen ellenkezőleg, azokban a régiókban jobb, ahol kevesebb diák tanul.



Bent ragadtak

A gönci polgármester azt is problémának látja, hogy náluk helyben nincs szakképzés, csak távolabb, Encsen, Szerencsen vagy Tokajban. Az útiköltségre vagy a kollégiumra azonban nincs pénz, és nehezen is illeszkednek be a gyerekek az idegen környezetbe.

A szalaszendi polgármester azonban ennél is nagyobb gondnak érzi, hogy a térségnek egyáltalán nincs megtartó ereje. Akár van szakmája valakinek, akár nincs, helyben nem tud munkát szerezni. Aki pedig a közfoglalkoztatásba bekerül, az már le is mond mindenről. Úgy érzik, ingyenélőnek tartják és megvetik őket.

Bár a polgármesterek alapvetően jónak tartják a közfoglalkoztatási programokat, de ahogy a gönci Sivák János fogalmazott: „csak a vége hiányzik”. A Bosch ugyan elvitt néhány embert Miskolcra, ők nagyjából nettó 40 ezer forinttal többet keresnek, de elenyésző azoknak a száma, akik piaci körülmények között el tudnak helyezkedni.

Ezen a januártól bevezetett, elhelyezkedést ösztönző támogatás sem változtatott. Akik még közfoglalkoztatotti viszonyban állást szereznek maguknak, a közmunkás szerződésük lejártáig kapnak havi 22 ezer 800 forintot. A Közfoglalkoztatottak Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Ivády Gábor úgy látja: ez a támogatás abból indul ki, mintha lenne olyan, aki eddig azért nem vállalt munkát, mert nem kapta meg ezt az összeget.

De hát mindenki el akar helyezkedni! - mondja Ivády, aki korábban maga is polgármester volt. Szerinte ez a melegágya a trükközésnek, így mindenkit csak hat órában vesznek fel, már ha egyáltalán van valaki, aki emiatt kap állást. Szerinte ösztönözni azokat kellene, akik felhajtják a munkalehetőséget. Például a fejvadászcégek kaphatnának egy-egy állás után akár egymillió forintot is, ha garantálják a munkanélküli legalább egyéves foglalkoztatását.

A jelek szerint azonban maga a kormány sem számol a közfoglalkoztatottak nagyobb arányú piaci sikerével. A Belügyminisztériumtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a most készülő jövő évi költségvetésben éppúgy 340 milliárd forintot szánnak a közfoglalkoztatásra, mint idén, és a munkások átlagos létszámát is 250 ezer főben határozták meg.