Több ponton sérti az uniós jogot a Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Az Európai Bíróság szerint a magyar törvények hátrányosan érintik a külföldi kibocsátókat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy magát a rendszert is megszüntetnék.


Ellentétesek az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az "Erzsébet étkezési utalvány" rendszer egyes elemei - állapította meg csütörtökön kiadott ítéletében az Európai Bíróság. A kötelező érvényű döntés szerint az a tény, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát uniós irányelvet sért. A magyar szabályozás ugyanis csak az itteni jog szerint alapított gazdasági társaságnak, tehát részvénytársaságnak vagy korlátolt felelősségű társaságnak engedélyezte a kártya kibocsátását.

Az a passzus sem egyeztethető össze az uniós irányelvvel, hogy a kártyát csak magyarországi székhelyű vállalkozás bocsáthatja ki. Egyben azt az előírást is kifogásolták, hogy ezeknek a vállalkozásoknak minden 35 ezer főnél nagyobb magyarországi településen ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk - gyakorlatilag ennek is csak néhány nagybank felel meg.




A luxemburgi bírák az Erzsébet-utalvány rendszerét is ellentétesnek ítélték az uniós joggal. Egészen pontosan az, hogy a kedvezményes adózású utalványt csak a magyar állami tulajdonban levő Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsáthatja ki.

A döntés várható volt, ugyanis tavaly szeptemberben Yves Bot, az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka úgy foglalt állást az Erzsébet-utalványok rendszeréről, hogy az egyedüli kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) monopóliuma indokolatlanul korlátozza a letelepedéshez és a szolgáltatásnyújtáshoz fűződő uniós alapjogot.

A második Orbán-kormány 2012 januárjától módosította a cafeteria-szabályozást. Az új rendelkezésekkel kapcsolatos kifogások szinte azonnal az Európai Bizottságnál landoltak, nem is véletlenül. A módosítás lényege ugyanis az volt, hogy a kedvezményes adókörbe csak a állam által kibocsátott Erzsébet-utalványok kerültek. A feljelentések ellenére az állam elérte a célját: gyakorlatilag kiszorultak a piacról az addig főszereplők, a Cheque Déjeuner, a Sodexo és a Ticket Restaurant utalványokat forgalmazó francia cégek. A francia szolgáltatók közül elsőként az Edenred lépett, a Cheque Déjeuner magyarországi leányvállalata pedig washingtoni székhelyű választott bíróság elé vitte az ügyet.



Az Európai Bíróság időközben kötelezettségszegési eljárást indított. Majd miután Budapesten nem változtattak rajta, az ügy végül az Európai Bíróság előtt kötött ki.

Az állam az Európai Bizottság és az EU Bírósága előtt is azzal védekezett, hogy az Erzsébet-program a társadalmi szolidaritás egyik legsikeresebb példája Európában. Az érvelés szerint a csekkek forgalmazásából származó bevétel nem a magáncégek extraprofitját hizlalja, hanem a rászorulók üdültetését szolgálja. Az Európai Bíróság viszont erre csak annyit reagált: "ilyen monopólium létrehozása nem indokolható önmagában azzal, hogy a szóban forgó gazdasági tevékenységből származó bevételeket a jelen ügyben az MNÜA szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordítja."

A Bíróság tehát a kibocsátással kapcsolatos korlátozásokat utasította el, és ennek az azonnali megszüntetésére szólította fel Magyarországot. Vagyis arra, hogy engedjen be a több százmilliárd forintos piacra új szereplőket is. Viszont nem jelenti azt, hogy magát a rendszert halálra ítélte volna, így attól sem kell tartani, hogy a jelenleg forgalomban levő juttatások elveszítenék értéküket.