Több országban is továbbtanulhatnak a magyarok az anyanyelvükön

Fotó: MTI / Krizsán Csaba

-

A határon túli magyaroknak a közép-európai rendszerváltozás óta már van esélyük az anyanyelvükön továbbtanulni. Nagy a verseny a diákokért.


A szocialista rendszerek felbomlásával a magyar kisebbségek által is lakott országokban a helyi magyar politikának fontos célkitűzése volt a magyar nyelvű oktatás. Ennek okai könnyen beláthatók, hiszen az 1970-es, 1980-as években a közép-európai országainak oktatáspolitikájában a nemzetiségi oktatás erősen korlátozott volt. Jelenleg az évtizedes lemaradás pótlásara tett kísérletek azonban nem mondhatóak teljesen sikereseknek, mivel még több új intézményt is elbírnának a helyi kisebbségek.


Számos magyar felsőoktatási intézménynél (Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna) van arra lehetőség, hogy a külhoni és magyarországi érdeklődők is határon túli felsőoktatási intézmények valamelyikében tanulhassanak tovább.


A demokratizálódás a helyi felsőoktatási intézményeket is érintette, így már piaci szereplőként is helyt kell állniuk, továbbá az is előfordulhat már, hogy bizonyos intézményeket más és más politikai vagy más érdekcsoport támogat.


A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2001. évi megjelenése ösztönözte arra a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemet, hogy a magyar képzési kínálat bővítse, és ezáltal újabb magyar hallgatókat nyerjen meg magának. A komáromi Selye János Egyetem megjelenése pedig felgyorsította a magyar pedagógusképzés kialakítását a Nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán. Amíg Ukrajnában a beregszászi II. Rákoczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a Kárpátaljai Magyar Szövetséghez kötődik jobban, addig az Ungvári Nemzeti Egyetem az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség támogatta.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kapcsán az erdélyi akadémiai véleményformálók megkérdőjelezik az egyházak egyetemalapító szerepét. Szlovákiában pedig a pozsonyi és nyitrai egyetemekhez kapcsolódó akadémiai tagok a Magyar Koalíció Párt sikerének és nem a szakmának tulajdonítják a Selye János Egyetemi létrejöttét. A példákból az is látszik, hogy a felsőoktatási érdekek érvényesítését egy több szereplős térben sem egyszerű kivívni az intézményfenntartóknak.


A magyar nyelvű felsőoktatás szempontjából a legnagyobb intézménynek a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) számít, ahol 60 szakon mintegy 7000-en tanulnak magyarul. A BBTE-n kívül a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai karain közel 1900, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen közel 1000, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen pedig másfél ezren tanulnak magyarul.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet 2000-ben alapították, a magyar nyelvű magánintézményt a magyar állam tarja fenn. Az erdélyi magyar egyházak döntöttek a Sapientia Alapítvány létrehozásáról, aminek célja a Romániai Alapítványi Magánegyetem szervezése és kiépítése volt. A magyar országgyűlés a 2000-ben 2 milliárd forint támogatást hagyott jóvá az egyházi magánegyetem felállításához.


Az egyház szervezte meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet


A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát a rendszerváltozást követő években kezdték el megszervezni, azonban több időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a mostani formáját megkaphassa.

1993-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség együttesen döntöttek egy magyar nyelvű felsőoktatási intézmény létrehozásában. Levélben fordultak a kárpátaljai történelmi egyházakhoz, Beregszász város képviselő-testületéhez, hogy támogassák az elképzelésüket.

Az első képzéseket 1994-ben kezdték el, de akkor még a a Nyíregyházi Főiskola keretein belül, majd két évvel később kapta meg az önálló jogi státuszát. 1996-tól Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (KMTF) néven folytatott tanárképzést különböző szakokon és szakpárokon. 2003-tól a főiskola a tanárképzésen kívül más szakterületeken is folynak nappali, levelező képzések is. A jelenlegi főiskola két magyarországi kihelyezett képzést is tart a Corvinus Egyetemen, illetve továbbra is a Nyíregyházi Főiskolán. A főiskola 2004-ben kapta meg a Bethlen Gábor-díjat.


A Selye János Egyetem az első önálló magyar nyelvű egyetem Szlovákiában, ami 2004-ben kezdte meg a működését. Az intézmény jelenleg három karral működik: Teológiai, Gazdaságtudományi és Tanárképző Kar. A Református Teológiai Kar jogelődje az 1994-ben alapított Calvin János Teológiai Akadémia.


Ezeken kívül magyar nyelvet és irodalmat a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1951 óta működő magyar nyelv és irodalom tanszéken, illetve a Besztercebányán 1996-ban létrehozott Bél Mátyás Egyetem Filológia Karán működő hungarológiai tanszéken is oktatnak.

A szlovákiai magyar nyelvű egyetem létrehozásának a terve szintén a rendszerváltozást követően merült fel, de az akkori csehszlovák parlament elvetette a magyar politikusok javaslatát. 2001-ben a szlovák kormány a nyitrai Konstantin Egyetemen belüli magyar kar létrehozásáról határozott, de ez az elképzelés az egyetem vezetésének ellenállásán bukott meg. Ugyanebben az évben elkezdődött a közgazdaság-tudományi oktatás Komáromban a Selye János Egyetemi központban, a budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett karaként, a következő évben pedig megkezdődött az informatikai képzés is.


Az első szlovákiai magyar egyetem


A Partiumi Keresztény Egyetem szintén erdélyi magyarok első önálló, akkreditált egyeteme. Az egyetem jogelődje a Sulyok István Református Főiskola (SIRF), amit a Királyhágó melléki Református Egyházkerület 1990-ben hozott létre, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet nagyváradi karaként. 1999-ben létrejött a Pro Universitate Partium Alapítvány, melynek kuratóriuma kimondta a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozását, ugyanebben az évben Magyarországon elfogadták az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásának támogatását, és a magyar kormány a költségvetésben 2 milliárd forintot különített el.

2008-ban közel fél évszázados megszakítás után jött létre az erdélyi magyarság első, államilag elismert, önálló magyar felsőoktatási intézménye: a Partiumi Keresztény Egyetem, az intézményen belül pedig három szak – Szociális munka, Német nyelv és irodalom, valamint Református didaktikai teológia – végleges akkreditációját adták meg.

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Alapítók Tanácsának elnöke nemrég bejelentette, hogy átszervezik a nehéz anyagi gondokkal küszködő felsőoktatási intézményt, mert csak így őrizheti meg az önállóságát.