Több mehet el a CSOK-ra, mint az újszülöttre és bölcsisre

Fotó: MTI / Bugány János

-

Mennyit költhet idén az állam a lakásteremtési kedvezményre? A CSOK-kal kapcsolatban röpködő számok alapján kalkuláltunk.


(2,716 millió/2)*0,20

A negyven év alattiak 20 százaléka venné igénybe a családok otthonteremtési támogatását, 8-9 százalékuk pedig vállalna 3 gyereket – egy felmérésre hivatkozva beszélt erről Rogán Antal hétfőn. Egyelőre ez az egyetlen szám a kormány részéről a CSOK-kal kapcsolatban. A Nemzetgazdasági Minisztérium minden azzal kapcsolatos kérdést elhárított, amelyik arra vonatkozik, mekkora költségvetési forrást emészthet fel a támogatási rendszer.

Nézzük, az idézett felmérés alapján mennyibe kerülhet a CSOK. A KSH adatai szerint a 20-40 év közöttiek száma Magyarországon 2,716 millió. Ha nagyon leegyszerűsítünk, ezt elfelezve kijöhet, hány család is lehet érintett a támogatásban. (Azért is egyszerűsítünk, mivel a szabályok szerint az egyik házastárs lehet idősebb negyven évesnél.) A továbbiakban tehát 1,35 millió párral számolunk.

Rogán Antal adatait figyelembe véve közülük 108-121,5 ezren vállalhatnak három gyereket, ők számíthatnak a tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatásra. A húsz százalék fennmaradó része pedig vélhetően két gyereket szeretne és az ezzel járó 2,6 millió forintos „ajándékot”. A két tétel maximálisan 1360-1601 milliárd forintot vihet el a büdzséből.


2,7 millió – munkanélküliek = 1,8 millió

Van azonban egy fontos korlát: a támogatást csak az veheti igénybe, aki dolgozik. A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a 20-39 éves korcsoportban ők összesen 1,857 millióan vannak. Itt azonban elakadunk, hiszen a kedvezmény igénybe vételéhez elég, ha az egyik szülő dolgozik, vagyis nem tudunk felezni. Az sem mindegy, hogy milyen egyéb forrás áll a rendelkezésükre, vagy egyáltalán mernek-e belevágni egy lakás vásárlásába, és ha igen, mikor.


Rogán Antal szerint a negyven alattiak 8-9 százaléka vállalna három gyereket


150-250 milliárd

Még bonyolultabb a támogatás másik tétele, az államilag támogatott hitel állami költségeinek kiszámítása. Egyfelől itt a tízmillió forint csak a felső határ, elképzelhető, hogy valaki ennél kevesebbet vesz igénybe. Másfelől az állam költsége itt a kamat 3 százalék feletti része, ami ötévente változik.

Arról sem lehet azonban megfeledkezni, hogy hosszú lejáratú hitelekről van szó, amelyeknél változó, hogy a törlesztőrészlet mekkora hányada a tőkerész, és mekkora hányada a kamat és egyéb költség. Az első időszakban általában a kamatokat fizettetik meg az adóssal – így az állam költsége is arányosan nagyobb lesz. Kérdés azonban, hogy az ötéves kamatperiódus lejárta után milyen lesz a kamatkörnyezet, vagyis a hatodik évtől mekkora kamatrészt kell kipótolnia az államnak.

És az sem mindegy persze, hogy a támogatott családok mikor szánják rá magukat a lakásvásárlásra vagy az új otthon felépítésére. Ha az OTP Bank elemzőjének, Kondora Szilárdnak a becslései hagyatkozunk, úgy éves szinten maximum 9000 milliárd, reálisan - a demográfiai adatokat és a fizetőképes keresletet is figyelembe véve - pedig 150-250 milliárd forintos állami költséggel számolhatunk. Ez az összeg azzal hasonlítható össze, amennyit az állam idén gyesre és gyedre költ. A két gyermeknevelési támogatás összességében 180 milliárdot visz el a 2016-ös költségvetésből. Lakástámogatásra egyébként 104 milliárddal számolt a büdzsé, vagyis várhatóan pótlólagos forrást kell majd elvonni erre a célra.