Több kilakoltatás jöhet a bankok védelmében

Fotó: VS.hu / Kummer János

-

Minden hiába: a nem fizető lakáshiteleseket nem sikerült kimenteni. 550 milliárd forint visszafizetését úszták meg az eladósodott családok a banki elszámoltatásnak köszönhetően, de ez sem bizonyult elégnek. A Magyar Nemzeti Bank szerint "szükség van a piaci alapú fedezetérvényesítés hatékony működésére" is. Ez pedig nem jelent mást, mint a végrehajtást. Másrészről viszont kedvezőbb adószabályokat is ösztönöz a jegybank a tartozások elengedésére.


A kormány devizahiteles mentőcsomagjai valóban óriási tehertől mentették meg a háztartásokat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentése szerint azzal, hogy a bankok mégsem varrhatták egy az egyben az adósok nyakába az árfolyamkockázatot, illetve az egyoldalú szerződésmódosítások is elbuktak, mintegy 550 milliárd forinttal csökkent a háztartások hitelállománya.


Ennyi pénz tehát rövidebb-hosszabb távon a családok bukszájában maradt, ám ez sem volt elég ahhoz, hogy érdemben csökkenjen azoknak az aránya, akik már több mint 3 hónapja nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket. Az adósoknak eddig is csaknem az egyötöde volt közvetlen vészhelyzetben, és most is 18,4 százalékuk nem teljesít, ami mindössze 0,8 százalékponttal kevesebb, mint 2014 végén.

Az MNB nem is kertel, megállapítja, hogy a csődhelyzetbe került családok problémájára eddig egyedül a Nemzeti Eszközkezelő (NET) tudott érdemi megoldást nyújtani, vagyis amikor az állami cég megvásárolja az adós lakását, ebből kifizetik a hitelező bankot, az adós pedig - bérleti díj fejében - továbbra is a lakásában élhet. Ez azonban eddig csak 14 ezer családnak jelentett menekülőutat. Az eredetileg elhatározott teljes keret 25 ezer lakás felvásárlására elegendő, amit 10 ezerrel ugyan kibővítenek, de még ez sem elég - állapítja meg az MNB.


A NET kapacitáskorlátok és a szociális kritériumai miatt azonban nem képes kezelni a nemteljesítő jelzáloghitelek problémakörét teljes körűen, így szükség van a piaci alapú fedezetérvényesítés hatékony működésére is.

A pénzügyi felügyeletet is ellátó MNB szerint "a piaci alapú portfóliótisztítást lendületesebbé tévő, markánsabb szabályozói beavatkozásra lehet szükség", és ennek megalapozására egy tanulmányt is készített. Ebből az látszik, hogy a nem fizető lakáshitelesek 35 százalékánál az ingatlan teljes értéke sem fedezi a tartozást, egyötödük pedig még ha a teljes vagyonát beáldozná, akkor sem tudná kifizetni az adósságot.


Az MNB arra ösztökéli a bankokat, hogy az eddigieknél nagyobb engedményeket adjanak a hitelek átalakításához, vagyis hogy időben jobban elhúzzák a visszafizetést, és így a szerényebb jövedelemből is újból törlesztővé válhassanak a késedelmes adósok.

A jegybank ugyanakkor az adósokat is nógatná, már csak azért is, mert 10-20 százalékuk gyanús, hogy valójában tudnának fizetni, csak - az anyagi haszon érdekében és a kellő fenyegetettség híján - ezt elmulasztják.

Az MNB ugyanakkor elsősorban magát a végrehajtási eljárást ostorozza, mert szerinte aránytalanul drága és jelentős veszteségeket okoz a bankoknak. A végrehajtás során felmerülő összes díj és költség a behajtott összeg 15 százalékát is elérheti. Ha a kormány meghallgatja az MNB véleményét, akkor még adókönnyítés is jöhet, legalábbis ez következik az alábbi megállapításból.


A nemteljesítő portfólió adósságelengedés révén történő tisztítását a tartozáselengedés lehetséges adóvonzata nehezíti.

Az ország kevésbé sérülékeny

Az MNB úgynevezett stabilitási jelentése összességében ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy az elmúlt időszakban "jelentősen csökkent a pénzügyi rendszer sérülékenysége, az elszámolás és a forintosítás hatékonyan tudta kezelni a lakossági devizahitelekből eredő rendszerszintű kockázatot".

A jegybank növekedési hitelprogramjának a segítségével a vállalati hitelek további csökkenését is sikerült elkerülni, de a piaci alapú hitelezés így is rendkívül visszafogott maradt. Ez viszont rontja a gazdaság növekedési esélyeit. Ezért az MNB januártól elindítja a növekedéstámogató programját, amelynek eredményeként reményei szerint a vállalati hitelezés, és azon belül a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök 5-10 százalékkal bővülhetnek 2016-ban.