Tízmilliárdok verseny nélkül, ezer sebből vérzik az eredmény

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Tavaly 40 milliárd forintnyi uniós pénzből összesen 67 kórház cserélte le ősrégi CT-jeit és röntgenjeit. A közbeszerzések döntő többségénél csak egy pályázó volt, aki rendre meg is nyerte a megbízást. A korrupciós kockázatok miatt a Miniszterelnökség a legtöbb esetben szabálytalansági eljárást indított. A Gazdasági Versenyhivatal most kartellgyanú miatt indított vizsgálatot, a beszállító cégek leoszthatták egymás között a piacot.


Egy közel negyven éves röntgengépet használtak még tavaly is a kiskunhalasi Semmelweis Kórházban. Nem csoda, hogy a kórház lecsapott a lehetőségre, amikor kiderült: uniós pénzből vehetnek egy új röntgent. Tavaly nyáron ki is írták a pályázatot, majd meglepő módon azt tapasztalták, hogy a hirdetményre egy érvényes ajánlat érkezett, ami jócskán meghaladta azt az összeget, mint amit eredetileg terveztek.

A kiskunhalasi kórház nem volt egyedül ezzel a problémával. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) programjában résztvevő több kórház is hasonló helyzettel szembesült. A program keretében közel 100 közbeszerzést folytattak le 40 milliárd forint értékben. A közbeszerzéseken 24 gyógyászati termékekkel foglalkozó nagykereskedő társaság győzött. A pályázatok túlnyomó többségében azonban nem volt verseny. A darabonként több tíz-, illetve több százmilliós közbeszerzéseket többször is az egyedüliként pályázó cégek zsebelték be.


Orbán Viktor egy kórházi ágyon.


Alig volt verseny

A Seszták Miklós vezette NFM tavaly nyáron indította el azt a pályázatot, amelynek során a kórházak pénzt kaptak a tárcától arra, hogy lecseréljék elavult, rengeteg áramot fogyasztó diagnosztikai eszközeiket, zömében röntgen- és a CT-gépeket. A projekt forrása az uniós Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) volt, ami az Európai Unió energiatakarékossági fejlesztéseihez ad pénzt. Eredetileg 9 milliárdot szántak erre a célra, később az összeget 40 milliárd forintra emelték. A kórházaknak a projektekhez nem kellett önrészt biztosítaniuk.

A programban az NFM szerint 67 kórház vett részt. Az intézmények a minisztérium szerint 94, lapunk összesítése szerint viszont 96 közbeszerzési eljárást folytattak le. Az eltérés oka az lehet, hogy több esetben az eredményes pályázat ellenére sem kötöttek szerződést, a Közbeszerzési Értesítőben viszont csak az eredményhirdetések szerepelnek, a szerződéskötések nem.

A pályázatok során a kórházak több mint háromszáz eszközt (9 MRI-t, 20 CT-t és több mint 300 röntgent) vásároltak. Volt olyan intézmény, amely egy-egy közbeszerzéssel több különböző gépet is vett, de olyan is előfordult, hogy egy kórház több közbeszerzést is lebonyolított.

A VS.hu összesítése szerint a 96 közbeszerzés közül 64 esetben fordult elő, hogy egyetlen egy pályázó jelentkezett, aki végül nyert is. További 13 olyan közbeszerzést találtunk, amely több eszköz vásárlásáról szólt, vagyis egy közbeszerzésen belül több pályázatot bonyolítottak le. Ezeknél minden esetben volt olyan részpályázat, amelyre csak egy-egy ajánlat érkezett. Az összes közbeszerzés közül csak 10 esetben fordult elő, hogy három vagy annál több pályázó versenyzett egymással.

Ez a tendencia feltűnt a Miniszterelnökségnek is, amely az európai uniós források magyarországi felhasználásáért felel. Lázár János minisztériuma 71 közbeszerzésnél rendelt el szabálytalansági eljárást. Azt vizsgálták, hogy a pályázati kiírások versenykorlátozóak voltak-e, magyarán, hogy a kórházak a pályázatokat egy-egy konkrét cégre szabták-e. A vizsgálatok eredményeiről az NFM számolt be lapunknak, eszerint 54 esetben nem találtak szabálytalanságot, 17 közbeszerzést még jelenleg is vizsgálnak.


Feszített menetrend

A Miniszterelnökség nem talált szabálytalanságot Kiskunhalason sem. Információink szerint itt a pályázati dokumentációt kilenc cég kérte ki, közülük három tudott volna szállítani. Az egyik nem adott be ajánlatot, a másik formai hibát vétett, így ki kellett zárni. Utóbbi egy olyan magyar tulajdonú társaság volt, amely más kórházaknál viszont sikeresen pályázott. A győztes a harmadik cég lett. Romhányi Zoltán főigazgató értesüléseinket nem kívánta kommentálni arra hivatkozva, hogy a pályázat részleteiről nem nyilatkozhat.

A Miniszterelnökség a vizsgálatok során arra jutott, hogy a cégek kapacitáshiány miatt maradtak távol a pályázatoktól, a szűkös határidő miatt nem tudtak nagyszámú gépet szállítani. A közbeszerzéseket jellemzően két hónap alatt bonyolították le, többségük gyorsított meghívásos pályázat volt. Ezeken nem vehetett részt bárki, csak akit arra meghívtak. A NFM ezt a feszített menetrenddel magyarázta: az év végig volt lehetőség az uniós források felhasználására, addig le kellett bonyolítani a pályázatokat.

A kicentizett határidővel rosszul járt például az ózdi Almási Balogh Pál Kórház. Bélteczki János főigazgató, akit januárban neveztek ki, így a projekt lebonyolításában nem vett részt, lapunknak azt mondta: a pályázattal öt röntgent akartak venni. A szerződést októberben aláírták, ebben az állt, hogy a nyertes 90 napon belül szállít. A cég azonban december 31-ig, vagyis az uniós forrás felhasználásának határidejéig, csak két gépet tudott leszállítani. A kórház így öt gépből végül hármat elbukott, az erre kapott 300 millió forintot vissza kellett utalnia. Itt szintén egy pályázó volt.


Képünk illusztráció


A duplájára ugrott az ár

Az egyajánlatos pályázatoknál többször előfordult, hogy az eredetileg becsülthöz képest megugrottak az árak. Így járt a kiskunhalasi kórház is: az intézmény 153 millió forinttal kalkulált, de a végszámla 290 millió lett. A kórház valószínűleg nem számolt azzal, hogy az ötéves garancia és karbantartás költségei ilyen mértékben növelhetik az árat.

Erről szerettük volna megkérdezni a pályázatot elnyerő, holland tulajdonú, 2014-ben egymilliárdos forgalmat bonyolító Euromedic Technology Kft-t is. A társaság április 5-i megkeresésünkre nem reagált. Az Euromedic egyike annak a hét cégnek, amelyek a legtöbb közbeszerzést, fejenként 8-15 pályázatot nyertek a program keretében.

Hasonló történt a Szent János kórházban is. Az intézmény előzetesen 519 millióval számolt, a végszámla 862 millió forint lett. A kórháznak szállító Premier G. Med Kft. összesen nyolc közbeszerzésen győzött, 2014-ben 700 milliós árbevételt produkált. A társaság megkeresésünkre azt írta: több kórház - így a Szent János - számára sem volt világos, hogy az ötéves jótállás és szervizköltségeit is fedezi-e a projekt, vagy sem. A garancia a gép árának 50 százalékával (évi 10 százalékkal) is megdobhatta a költségeket. A Premier G. Med szerint az év vége és a szűk határidő is nehezítette a helyzetet, így nem csoda, hogy több esetben csak egy pályázó volt.

Mivel nem minden kórház közölt becsült adatokat, így nem tudjuk, összesen hány esetben lett magasabb a végösszeg. Igaz, arra is akadt több példa, hogy a szerződésben szereplő ár alacsonyabb lett, mint amivel a kórház kalkulált. Úgy tűnik, az árak megugrása nem jelentett akadályt, az NFM ennek ellenére is kifizette a kórházaknak a pénzt.


Kartellgyanú

A Miniszterelnökség vizsgálata nem tért ki arra, hogy az árnövekedéshez hozzájárult-e a verseny hiánya. Erre vonatkozó kérdésünkre Seszták Miklós tárcája mindössze annyit válaszolt: “az irányító hatóság hatáskörébe kizárólag a közbeszerzési szabálytalanságok vizsgálata tartozik”.

De a szabálytalansági vizsgálatoknak nem volt része az sem, hogy a cégek esetleg feloszthatták-e egymás között a piacot. A vizsgálat eredményét ismertető NFM megkeresésünkre azt írta: nincs hatáskörük azt vizsgálni, a cégek mi alapján döntötték el, hova pályáztak. A kormány kizárólag azt vizsgálta, a kórházak nem versenykorlátozó módon írták-e ki a közbeszerzéseket.

A kartellgyanús ügyeket vizsgáló Gazdasági Versenyhivatal (GVH) április 4-i kérdésünkre még azt írta, a program miatt “panasz, bejelentés, piaci jelzés” nem érkezett hozzájuk. Ehhez képest a GVH április 12-i közleménye szerint már arról szól: kartellgyanú miatt 21 cég ellen indítottak versenyfelügyeleti eljárást.

A vállalkozások “2015-től feltehetően olyan egyeztetéseket folytattak és információkat osztottak meg egymással”, amelyek a projekt során a különböző ajánlati árak meghatározására irányultak, írta a GVH. A társaságok valószínűleg megsértették a versenytörvényt és az Európai Unió rendelkezéseit. A közlemény szerint a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti azt, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették. Ez a vizsgálat során derül ki.


Gyakran megesik

Magyarországon számos esetben csak egy ajánlat érkezik a pályázatokra. A Közbeszerzési Hatóság tavalyi beszámolója (pdf) szerint 2014-ben a közbeszerzések negyedében, 26,9 százaléknál csak egyetlen ajánlat volt.

Még drámaibb képet fest a Korrupciókutató Központ Budapest március elején publikált vizsgálata (pdf). Eszerint 2009 és 2015 között 25-40 százalék között volt az egy ajánlatos közbeszerzések aránya. Az uniós finanszírozású közbeszerzéseknél még gyakoribb, 38-42 százalék ez az arány.



Ha csak a későbbi nyertes ad be ajánlatot, az a korrupciós kockázatok magas szintjét jelzi

- írják a tanulmány készítői. A kutatók egy korábbi felmérése (pdf) szerint a nyugat-európai országokban jóval alacsonyabb ez az arány. Franciaországban 12, Németországban 11, Ausztriában 10, Hollandiában 8, Svédországban 5, Nagy-Britanniában 4 százalék körül van.