Tíz év múlva nem is fogják nézni a diplomád, csak gyere tanítani

Fotó: VS.hu / Mudra László

-

Megszüntetnék vagy megreformálnák a Kliket a tanári pályára készülő egyetemisták? Hivatásuknak érzik a tanítást, vagy már semmi kedvük részt venni a közoktatásban? Óvatosan mérlegelő és sommásan értékelő tanárjelöltekkel beszélgettünk, néhány nappal a március 15-i nagy tanártüntetés előtt.


Nem foglalkozunk a tüntetésekkel, van ennél fontosabb dolgunk

– fogalmaz szűkszavúan Tamás, aki informatika és matematika szakos tanárnak készül. Mivel az előző félévben nem sikerült teljesítenie a matekos tárgyait, most máshonnan tervez közelíteni a tanításhoz: programtervező informatikusként szeretne továbbtanulni, a mesterszakon pedig visszakanyarodna a tanárképzés felé. Abban ugyanis biztos, hogy nem akar lemondani a tanításról, a közoktatás körül zajló botrányok, tiltakozási hullámok ellenére sem.



Nem jutnak napvilágra a problémák

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológia Karán több olyan hallgatóval is találkoztunk, akik ugyan figyelemmel követik a közoktatással kapcsolatos tiltakozási hullámot és tüntetéseket, de egyelőre kivárnak, és a központosított közoktatást – vagyis a Kliket – elsöprő forradalom helyett inkább az óvatos reformokban bíznak. Ugyanakkor minden tanárnak készülő diák, akivel beszéltünk, egyetért a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületétől induló, mostani tiltakozó mozgalom bizonyos követeléseivel.

Legtöbben a gyerekek túlterheltségét és az iskolák, tanárok mozgásterének hiányát érzik rendszerszintű hibának. „Már a kicsik is nagyon le vannak terhelve. Én általános iskola első osztályában tanítok gyakorlaton gyerekeket. Közülük sokan negyed 8-ra már ott vannak az iskolában, és délután 4-kor viszik őket haza a szüleik. Délután már tanórán kívüli, napközis foglalkozások vannak, de ez akkor is sok” – magyarázza Fanni, hogy a közoktatás problémái nem csak a hangjukat hallató középiskolásokat érintik.



Fanni angol, illetve család- és gyermekvédelmi szakon tanul, ezért különösen érzékeny a kisebb gyerekek problémáira. Ezzel együtt úgy véli, az oktatásügyi balhék ellenére igenis érdemes tanárnak menni – akit a mostani botrányok elriasztanak, szerinte nem is akar tanár lenni igazán.

Fanni és egy másik angol szakos hallgató, Anna is úgy véli, hogy nem csak az oktatás szorul reformokra. „Minden területen vannak problémák, legfeljebb nem jutnak napvilágra” – mondja Anna, Fanni pedig lakonikusan teszi hozzá: „Problémás az egészségügy, problémás a gazdaság. Mi nem problémás itt?”



Kidobnám a Kliket a kukába

A jelenleg tanárnak készülő egyetemisták zömmel akkor kezdték el az egyetemet, amikor már felállt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, tehát az új rendszer működését is tanítják nekik. Éppen ezért akad közülük, aki szerint nem lenne célravezető egy az egyben megszüntetni a Kliket. „Ez egy újítás volt, valami, amit korábban nem próbáltak. Biztosan van értékes része” – vélekedik az angol-magyar szakos Pali. Ő is kiemeli, hogy a gyerekek és a tanárok egyaránt nagyon le vannak terhelve, és a túlzott bürokrácia is megnehezíti az iskolák mindennapjait, de bízik abban, hogy ezeket a problémákat a mostani tiltakozási hullám nyomán megoldják.



A közoktatás problémáit illetően egyetért velük, a Klikkel kapcsolatban viszont gyökeresen más véleményen van az alapszakon fizikusként végzett, most fizika és szabadidő-szervező tanári mesterszakon tanuló Roland. „Kidobnám a Kliket a kukába” – fogalmazza meg sommásan, mit gondol az intézményről. „Annyira nem szereti senki, olyan rossz már a híre, hogy ebben a formában, ezen a néven nem érdemes megreformálni.”

Szerinte az, amit középiskolásoktól, tanároktól vagy akár az egyetemi óráin hall a Klik-korszak változtatásairól, éles ellentétben áll azzal, amit a modern neveléstudomány tanít. „Több bizalmat kell szavazni a tanároknak. Ne legyen mindenben megkötve a kezük” – véli Roland, hozzátéve, hogy őt az átlagnál jobban érdekli az oktatáspolitika és a neveléstudomány. Sőt, a maga részéről nem is biztos benne, hogy tanár akar lenni, mert tart tőle, hogy nem jönne ki a tanári fizetésből. Amellett viszont kitart, hogy oktatással és emberekkel szeretne foglalkozni akkor is, ha nem tanítana.

Roland egyébként lelkesen hisz benne, hogy kell és lehet is változtatni a rendszeren, és úgy látja, a fiatal tanárjelöltek hasonlóan állnak a pályához.


Miskolc, tanártüntetés, Herman Ottó Gimnázium


Ez a hivatásom

Az alapján, amit a hallgatóktól hallottunk, mások is osztják Roland lelkesedését. Szinte mindenki elhivatottan áll a tanári pályához, még ha nem is fogalmaznak mind olyan nyíltan, mint Pali, aki a beszélgetünk második percében leszögezte: „Ez a hivatásom.”

Egyébként neki ez a harmadik egyeteme, ahová jár, mert későn találta meg a hivatását, de most már biztos benne, hogy tanítani akar. Angol-magyar szakos, a jelentkezése idején az angol érdekelte jobban, de a magyart nagyobb kihívásnak tartja, mert ott pontosabban látja, mit tanítanak rosszul. Szeretne máshogy közelíteni az anyaghoz, mint ahogy általában szoktak a középiskolában, kisebb hangsúlyt helyezne például a szerzők életrajzára.


pedagógus tüntetés, tanártüntetés, Kossuth tér


Palival ellentétben Tamás és Fanni régóta készülnek már a tanári pályára. Fanni már általános iskolás kora óta tudja, hogy tanítani szeretne – talán nem véletlen, hogy ő az, aki szerint sok hallgatótársa nem elég elhivatott. „Minden munkában fontos lenne az elkötelezettség, de itt különösen. Mégiscsak óriási hatással lehetsz más emberek életére” – összegzi Fanni, hogy miért figyeli enyhe rosszallással azokat, akik csak jobb híján jöttek tanári szakra.

Tamás, aki a hiányzó matekos tárgyai miatt most kerülőúton kénytelen a tanári pálya felé közelíteni, Fannihoz hasonlóan motivált. Édesanyja és nagybátyja is tanárok, a keresztanyja is az oktatásban dolgozik, így a fiú úgy érzi, alaposan ismeri a közoktatási rendszert, és nem riasztják el a Klikkel vagy általában az oktatási reformokkal kapcsolatos problémák.


illusztráció, KLIK, Klebelsberg


Ő kissé máshogy is látja a mostani tiltakozás tétjét: szerinte nem az számít, mihez kezdenek a Klikkel, hanem az, hogyan fogják megoldani az egyre súlyosabbá váló tanárhiányt. „Lássuk meg, kit fognak érdekelni a mostani problémák tíz év múlva, amikor még nagyobb hiány lesz a tanárokból” – jegyzi meg a beszélgetésünk végén Tamás. „Akkor már nem is fogják nézni, kinek van egyáltalán tanári diplomája. Csak gyere tanítani!”