Tiszta sportolókkal akarok versenyezni, nem szörnyetegekkel

Fotó: AFP / JONATHAN NACKSTRAND

-

Kontrollálhatatlanná vált az atlétikát körülvevő doppingbotrány, amelynek számos érintettje van, és mind egymással csatázik. Bármi is volt a cél a vérminták adatainak kiszivárogtatásával, már csak a hamarosan hivatalba lépő új elnök önthet tiszta vizet a pohárba.


Másfél hete kürtölte világgá a brit Sunday Times című lap és a német ARD televízió, hogy megszerezték ötezer sportoló 12 ezer vérmintáját a Nemzetközi Atlétikai Szövetségtől, majd miután kielemezték őket, nyolcszázat közülük gyanúsnak találtak.

A minták elemzésével két szakembert, Robin Parisottót és Michael Ashendent bízták meg, akik a 2001 és 2012 közti világversenyek dobogósainak harmadáról, köztük tíz londoni olimpiai érmesről gyanítják, hogy doppingolhattak.

„Nem vizsgálhatsz csak magukban álló adatokat” – tiltakozott az eljárás ellen Nicole Sapstead, a brit doppingellenes csoport feje. „Ezek az adatok az összefüggésekből kiragadva könnyen félreértelmezhetőek. Egyes kiugró számokat elfogadhatóvá tesz, ha a mintavétel idején a sportoló verseny után volt, magaslati edzéseket végzett, és még számos hasonló tényezőt figyelembe kell venni. Ha valamilyen érték gyanús, olyankor tovább kell vizsgálódni, mert egyértelmű következtetést csak hosszas ellenőrzési folyamat végén tehetünk.”


Mindenki mindenki ellen

A jelentés azt sejteti, hogy az IAAF nem tett meg mindent a csalások leleplezéséért, ezen kívül gyanúba sodort számos sportolót, Sapstead okfejtése alapján sokszor alaptalanul. Brit kollégája véleményén van Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Ügynökség elnöke is, aki a VS.hu-nak azt a következtetést vonta le, hogy érdemes tovább vizsgálni a 800 gyanús mintát, mert „biztosan lesznek köztük pozitívak, de az is biztos, hogy nem mindegyik”.

Az IAAF „szenzációhajhásznak és zavarosnak” nevezte a dokumentumot. Mivel a két orvos nem fér hozzá a szövetség adatbázisához, még csak azt sem tudhatják, az általuk elemzett minták után vett-e újabbakat az IAAF, ráadásul az adatok döntő többsége még a biológiai útlevél bevezetése előtti, így semmiképpen nem nevezhető bizonyítéknak.

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség ezzel együtt a vádak alapos kivizsgálását ígérte, amivel viszont kivívta az IAAF haragját. „Nagyon meglepő volt a reakciójuk, főleg mert nagyon szorosan együttműködünk a vérdopping elleni harcban, de a biológiai útlevél bevezetésén és fejlesztésén is sokat dolgoztunk közösen” - állt az atlétikai szövetségi közleményben.



Sapstead a csata közben halkan megjegyezte, „nem szabadna egyetlen sportolót sem olyan helyzetbe hozni, hogy magyarázkodnia kelljen a nyilvánosság előtt”.


Védekezés helyett támadás

Azok a sportolók viszont, akik nem keveredtek gyanúba, nem is magyarázkodnak, sőt számon kérik az IAAF-en a doppingellenes küzdelmet. Az olimpiai- és világbajnok diszkoszvető, Robert Harting több német atlétával közösen videoüzenetben támadt a nemzetközi szövetségre. „Kedves IAAF, többé nem bízunk benned, tönkretetted a sportágunkat és most cselekednünk kell” – kezdi az üzenetét Harting, aki nem volt hajlandó részt venni a tavalyi Év atlétája gálán, mert a jelöltek közt szerepelt a korábban doppingolásért eltiltott Justin Gatlin is.

A német sportolók többek közt azt üzenték a szövetségnek, hogy „nektek a pénz fontosabb a sportolónál”, illetve „tiszta sportolókkal akarok versenyezni, nem szörnyekkel”. A brit olimpiai bajnok távolugró, Greg Rutherford a Twitteren volt szolidáris német társaival: „Klassz látni, hogy végre kiállnak értünk a sportolók. Szép munka, Rob, büszke vagyok rátok.”



Válaszul az IAAF meghívta Hartingot a központjába megmutatni neki, „hogyan számolják fel a csalásokat, és hogyan óvják a verseny hitelességét”. Még azt is hozzátették, milyen nagyra becsülik Harting „doppingellenes állásfoglalását, ami egyáltalán nem butaság”.

A kétszeres olimpiai bajnok Mo Farah nem támadta ennyire élesen az IAAF-et, de hét társával együtt azt kérte, hozzák nyilvánosságra a tesztjeik eredményét, ezzel is bizonyítva, hogy tiszták.


Maratoni szócsaták

Közben a London Marathon 2010-es győztese, az orosz Lilija Sobukova eredményeit 2009-től kezdve törölték, doppingolásért.

Nick Bitel, a London Marathon igazgatója kijelentette: a nemzetközi szövetség nem tett hatékony lépéseket a teszteredmények kiszivárgása után, mire az IAAF egyszerre botrányosnak és sértőnek nevezte Bitel megjegyzését, amelyet „meglepve és rendkívül szomorúan” vett tudomásul.

Pár napra rá a Sunday Times újabb vádakkal állt elő, mondván a London Marathon legutóbbi 12 győzteséből hét gyanús vértesztet produkált. Azt is hozzátették, hogy 34 nagyobb városi maraton győztesét minimum vizsgálni kellett volna, mert a tesztjeik alapján erős a vérdopping gyanúja.

Erre a hat nagy maratont (London mellett Berlin, Boston, Chicago, New York és Tokió) összefogó szervezet vállalta, hogy jelentősen, több százzal növeli a doppingtesztek számát, és nem vár arra, hogy elvégzi-e ezt valaki más, vagy sem.


Hadüzenet

A brit lap rendre megújuló támadásait a sportág elleni hadüzenetnek nevezte az IAAF elnöki posztjára pályázó Sebastian Coe. Az 1980-as és 84-es olimpia 1500-as bajnoka szerint „semmi nem támasztja alá, hogy a legjobb esetben hagytuk megtörténni a dolgokat, legrosszabban pedig cinkosok voltunk ezek elfedésében”.

Coe ugyanakkor kénytelen volt elismerni, hogy „egyes nemzetekkel komoly problémák vannak”. Elsősorban az oroszokkal: a 800 gyanús mintát produkáló sportoló több mint fele, 415 orosz. Őket ugyan nem nevezte meg az IAAF, de közölte: azokban az országokban lényegesen nagyobb a gyanús minták aránya, ahol a kormány nem támogatta a kemény és következetes ellenőrzéseket.


Bubka és Coe, a két elnökjelölt


Augusztus 22-én, Pekingben elkezdődik majd az idei vébé, ám előtte három nappal új elnököt választ az IAAF a szenegáli Lamine Diack helyére. Coe ellenfele az egykori világklasszis rúdugró, Szergej Bubka lesz. Mindketten fokoznák az átláthatóságot, és szigorítanák a doppingellenes küzdelmet.

A most kirobbant ügy hátterében hatalmi harc lehet, Gyulai Márton, a hazai szövetség főtitkára szerint csak belülről szivárogtathattak ki információkat, figyelmen kívül hagyva a tavaly felállított etikai bizottságot. Azóta viszont kontrollálhatatlanná váltak az események, így lehetetlen megmondani, mi fog történni az elnökválasztáson. Gyulai egyébként azt is mondta, hogy magyar sportoló semmilyen módon nem érintett az ügyben.

Annyi azonban már látszik, hogy nem maradhat minden a régiben. Az IAAF a botrány kirobbanása óta a legkorszerűbb technológiával újra ellenőrizte a 2005-ös és a 2007-es vébék mintáit, és az eredmények alapján eltiltott 28 sportolót. Neveket a folyamatban lévő jogi eljárásra hivatkozva nem hoztak nyilvánosságra, de megjegyezték, hogy a lebukottak többsége már visszavonult, egy részüket már korábban is eltiltották doppingért, és egyikük sem szerepel majd a pekingi vébén.