Tiborcz vevőjének luxusingatlanján vizsgázhat a korrupcióellenesség

Forrás: Google Earth

-

Az LMP szerint a Szalamandra utcai volt honvédségi telek tervezett áron aluli értékesítése felveti a hűtlen kezelés gyanúját. A párt ezért közérdekű adatigénylést nyújt be a pályázati anyagok nyilvánossága érdekében. A kormány új korrupcióellenes programja egyebek között az állami hivatalok és cégek adatközlésével is foglalkozik, és a jelenlegi szabályokat kielégítőnek tartja. Civil szervezeteknek erről más a véleményük.


A WHB Projekt Alfa Kft. sajtóinformációk szerint 313 millió forintért szerezhet meg egy 1,4 hektáros luxusingatlant. Ez a cég az, amely megvette az Elios Innovatív Kft.-t Orbán Viktor vejétől, Tiborcz Istvántól, illetve a késések és hibák miatt többször is felavatott Várkert Bazár kivitelezője.

Az LMP szerint a telek értékesítésére kiírt pályázat és annak lebonyolítása felveti a hűtlen kezelés gyanúját. Egyrészt a szomszédos, alig harmad akkora telket tíz évvel ezelőtt több mint 500 millió forintért adták el, míg most csupán 313 millió forintos minimumárat határoztak meg. Másrészt a magasabb árajánlatot adó pályázót kizárták, így a WHB Projekt Alfa Kft. nyújtotta be az egyetlen érvényes ajánlatot. A telek most még ugyan erdő besorolású, de az ellenzéki párt szerint az értéke elérheti a 2 milliárd forintot is, ha lakóövezetté nyilvánítják a területet.



Az LMP ezért egyértelmű választ szeretne kapni az önkormányzattól arra a kérdésre, hogy tervezi-e a telek átminősítését, illetve közérdekű adatigénylést nyújt be a Honvédelmi Minisztériumhoz a pályázati anyagok nyilvánossága érdekében. A párt továbbá feljelentést tesz, ha valóban megtörténik a telek nyomott áron való értékesítése.


Korrupcióellenes kormányprogram: az adatigényléssel minden rendben

A kormány honlapján éppen most összegezték azokat a civil véleményeket, amelyeket az új nemzeti korrupcióellenes programhoz nyújtottak be az elmúlt hetekben. A kabinet terveihez a Transparency International, a Társaság a Szabadságjogokért, a K-Monitor, az Amerikai Kereskedelmi Kamara, az eDemokrácia Műhely Egyesület, a Joint Venture Szövetség, illetve a Magyar Korrupcióellenes Szövetség Egyesület fűzött javaslatokat.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat által készített összefoglalóból kiderül, hogy a civil szervezetek egyebek között kifogásolták, hogy a „közzétételi kötelezettséget” az állami szervezetek nem mindig, míg az önkormányzatok jellemzően nem tartják be. Ezért indokoltnak látták egyfajta szankciórendszer kialakítását. A civilek szerint különösen az állami vállalatok jelentenek problémát, ahogy az összefoglaló fogalmaz,


egyes vélemények szerint többször rosszhiszeműen tagadják meg az adatigénylést, főleg arra hivatkozva, hogy nem látnak el közfeladatot.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat viszont arra a következtetésre jutott, hogy "a közfeladatot ellátó szervek, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok által kezelt egyes közérdekű és közérdekből nyilvános adatok elektronikus közzétételi kötelezettségére vonatkozó általános szabályokat, a mulasztáshoz kapcsolódó jogkövetkezményeket a vonatkozó normák részletezik".


Az összefoglaló szerint a korrupcióellenes kormányprogram kellő alapossággal szól ezeknek az adatoknak a felülvizsgálatáról, a közzétételi kötelezettség teljesítésének ösztönzéséről.

A program tervbe vette a köztulajdonban álló gazdasági társaságok által közlendő adatok és dokumentumok körének korszerűsítését, a közérdekű adatok elektronikus közzététele részletszabályainak felülvizsgálatát, továbbá a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákat meghatározó jogszabályi rendelkezések áttekintését - ígéri a Nemzeti Védelmi Szolgálat.