Terrorista lesz-e félmillió gyerekből?

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Törökország szerint ezt csak akkor lehet megelőzni, ha Európa anyagi támogatásával iskolába tudnak járni a menekülttáborokban tengődő gyerekek. Ankara budapesti nagykövete, Şakir Fakılı arról is beszélt a VS.hu-nak, hogy miként virágzik a menekültek gazdasága Törökországban.


Három héttel ezelőtti képsorok az ostromlott Aleppóból, amely mindössze 25 kilométerre fekszik a török határtól.



Ha ezeket a felvételeket összehasonlítjuk a törökországi menekülttáborokkal, nem kérdéses, miért jön az emberáradat. Még akkor is, ha a VS.hu munkatársa néhány hónappal ezelőtt azt tapasztalta a helyszínen, hogy a menekülttáborokra jellemző tétlenség ugyancsak lélekölő hatású.

Az Európai Unió állam- és kormányfői – többszöri nekifutásra – most ismét arról tárgyalnak Törökországgal, miként lehetne csírájában elfojtani a menekültek vágyálmát, hogy Európában kezdjenek új életet. Legutóbb egy ankarai véres merénylet söpörte le az asztalról a témát, helyette március 7-ére tűzték ki az újabb csúcstalálkozó időpontját.

Törökország budapesti nagykövete nem rejtette véka alá, hogy pénzre van szükségük. Mint mondta, országának 20 milliárd dollárjába kerül a szíriai háború okozta népvándorlás. A menekültek közvetlen ellátására ebből 8 milliárd dollár kellene, amiből – az eddigi felajánlás alapján – 3 milliárd eurót áll az unió. Ha ez elfogy, egyelőre nem látják a finanszírozás forrását.


A menekülttáborokban 700 ezer szír gyermeket kellene taníttatni. Közülük 230 ezren már iskolába járnak. De ha a többieknek nem sikerül megoldani az oktatását, akkor terrorista lesz belőlük, ez biztos.

Ezzel érvel Şakir Fakılı, aki azt is hozzátette, hogy nem akarják a szíreket továbbküldeni Európába, de ez egy globális probléma, humanitárius feladat, amelynek költségeit nem lehet egyetlen országra testálni.


Şakir Fakılı, Törökország budapesti nagykövete


A nagykövet állította, hogy nem tud semmiféle titkos paktumról. Orbán Viktor kormányfő egy hónapja beszélt arról, hogy Angela Merkel német kancellár a színfalak mögött megállapodott Törökországgal, hogy az Európai Unió területére szállítanak félmillió menekültet, akiket azonban nem csak Németországnak kellene befogadnia.

A 78 milliós Törökországba már több mint 2,5 millió menekült érkezett, és a napokban életbe lépett, de sérülékeny tűzszünet előtt újabb tízezrek torlódtak fel a szíriai határon. Ennek ellenére azonban nem lehet azt mondani, hogy Európa beteg embere ma Törökország lenne, ahogy a XIX. században emlegették az oszmán birodalmat. Bár a török gazdaság a néhány évvel ezelőtti lendületéből már jócskán vesztett, de még mindig gyorsabban növekszik az uniós átlagnál.



A diplomata igyekezett érveket felsorakoztatni amellett, hogy Törökország ellenőrzése alatt tartja a migrációt. Mint mondta, két éve még előfordult, hogy valakit nem regisztráltak, ma már azonban 2,5 millió menekültnél végezték el a biometrikus azonosítást, vagyis van róluk ujjlenyomat, és bárhová követni tudják őket. „Törökországban nem menekülteknek, hanem védelem alatt állóknak hívjuk őket” – tette hozzá, és ezt a státust akár 5-10 évre is megkapják, ami feljogosítja őket az egészségügyi ellátásra és a munkavégzésre is.


„Dolgoznak is!” – állítja Şakir Fakılı, aki a közelmúltban járt szülővárosában, amely a szír határon fekszik. Napközben egyetlen szírt sem látott az utcákon, mert – tapasztalata szerint – a munkahelyükön vannak.

Az OECD adatai szerint 2014-ben alig volt magasabb a török munkanélküliség, mint az európai átlag, és ez az arány azóta is nagyjából fennáll.



Hogyan képes Törökország ennyi dologtalant ellátni munkával? A szír menekültek nem mindegyike szegény – szól a magyarázat. Sokan Törökországban folytatják a vállalkozásukat, például a menekültek ellátására. De nem csak a szír határvidéken. A nagykövet tudomása szerint az elmúlt néhány évben már 10 ezer szír tulajdonban lévő céget alapítottak szerte Törökországban, amelyek az agráriumtól a kereskedelemig sokféle ágazatban tevékenykednek.

A török gazdaság az elmúlt 15 évben hatalmasat lépett előre ahhoz, hogy most többé-kevésbé rezzenéstelenül tűrje az emberáradatot. Ez idő alatt ugyanis elismert gyártóbázisa lett a minőségi fogyasztási cikkeknek. Törökország jelenleg Európa legnagyobb televízió- és könnyűhaszongépjármű-gyártója. Törökország a világ nyolcadik legjelentősebb élelmiszer-előállítója, és a hatodik legnépszerűbb idegenforgalmi célpont. A 250 legnagyobb építő-szerelő vállalkozás közül 43 török.

Csakhogy most fordulóponthoz érkezett Törökország. A jelenlegi körülmények között a növekedés már nem tartható fenn az eddigi módszerrel. Törökország nagyon erősen rászorul a külföldi tőkére, és pillanatnyilag nem vonzó befektetési célpont.

Ezer szerencséje, hogy az olajárak a mélyben vannak, így legalább nem adósodik el. Arra a vádra, hogy Törökország azzal teszi még olcsóbbá az energiafogyasztását, hogy illegális szíriai forrásokból is szereznek be olajat, a nagykövet azt mondja, ez nem igaz, éppen hogy a szír rezsim vásárol olajat az Iszlám Államtól. Majd rejtelmesen hozzáfűzi: „Szíria egy nagyon komplikált sakkjátszma.”


A pécsi Jakováli Hasszán pasa dzsámija műemlék


Az emberi jogi aggályokra pedig azt mondja a diplomata, hogy Törökország nem iszlamista, hanem szekuláris és demokratikus állam. „Azt sem erőltetjük, hogy Budapesten vagy Magyarországon legyen dzsámink, ez csak egy legenda” – mondja. Ezernyi török él Magyarországon, közülük mindössze 200-250-en járnak vallási szertartásra. Az is igaz ugyanakkor – fűzi hozzá –, hogy nincs dzsámi minaret nélkül. „De ez az önök országa” – zárta a vitát a minaretépítésről.


Így tehát sem Budapesten, sem Szigetváron nem lesz dzsámi. Ettől azonban még szeptemberben Magyarországra látogat Recep Tayyip Erdoğan török államfő, hogy a magyar és a horvát elnökkel közösen részt vegyen a szigetvári ostrom 450. évfordulóján. Az ünnepség a Magyar–Török Barátság Parkban lesz, ahol mi és a horvátok a horvát származású hadvezérre, Zrínyi Miklósra emlékezünk, a törökök pedig a városnál elhunyt uralkodójukra, I. Szulejmánra.

És ha már az oszmán birodalmat nem is tudják feléleszteni, legalább szereznek egy jó pontot annál az uniós államnál, amelyik az egyik legkövetkezetesebb támogatója Törökország európai uniós tagságának. Ez pedig nem más, mint Magyarország. „A törökök testvéreiknek tartják a magyarokat” – vallja Şakir Fakılı.


Van olyan uniós ország, amely csak mondja, hogy támogatja az uniós tagságunkat, de nem úgy cselekszik. Magyarország nem ilyen, Magyarország valóban támogatja az uniós tagságunkat.

Bármennyire is fanyalog Európa az autokrata török demokrácia és az emberi jogok sajátos értelmezése miatt (legutóbb egy ellenzéki médiacsoport állami felügyelet alá vétele után adott ki helytelenítő közleményt az EU, miközben a török rendőrség könnygázzal támadta a sajtószabadság mellett tüntetőket), nagyon úgy néz ki, hogy kölcsönös a függés a Boszporusz által szétválasztott két világ között. Törökország a külkereskedelmének 60 százalékát Európával bonyolítja le, és a külföldi befektetések háromnegyede is Európából érkezik.



Törökország piacot jelent Európa számára, Európa pedig kihagyhatatlan lehetőséget Törökországnak. Annál is inkább, mert az Iszlám Állam háborúskodása gyakorlatilag összeroppantotta azt a közép-keleti piacot, amely egy évtizede még a törökök leggyorsabban fejlődő célterülete volt. Az orosz gazdaság mélyrepülése és a Szíria miatt kiéleződött konfliktus pedig az orosz piacot is elzárta Törökország elől.

Ha Európa pénzért még azt is meg tudja vásárolni, hogy a menekültáradat ne kapjon utánpótlást, akkor igazán komoly üzletkötésre lehet számítani a brüsszeli csúcstalálkozón.