Térképre tettük a világ migránsait - Hogy áll Magyarország?

Fotó: AFP / VINCENZO PINTO

-

Az ENSZ adatai szerint 2013-ban a világ lakóinak 3,2 százaléka lakott más országban, mint ahol született. Magyarországon az 1990-es 3,3, illetve az ezredfordulós 2,9 százalékról 4,7 százalékra nőtt ez az arány. Ez a világátlagnál magasabb, de messze van a bevándorlók toplistáját vezető államokétól. A Vatikánban például csak migránsok élnek, az Egyesült Arab Emírségekben pedig a lakosok 83,7 százaléka az. Ezek a migránsok azonban nem keverendők a menekültekkel, két teljesen más kategóriáról van szó, igaz, átfedések vannak, mert sok migráns kezdhette új életét új hazájában menedékkérőként is.


Manapság, amikor a menekültválságtól hangos a világ, érdemes áttekinteni az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) nagy, 2013-ban készült – az 1990-es, 2000-es és 2010-es adatokkal összehasonlított – felmérését arról, mennyire változtatja meg a Föld országainak népesség-összetételét a migráció. (2013-hoz képest 2014-ben „csak” az összesített menekültszám nőtt jó tízmillióval, 60 millió fölé. Azok a menekültek, akik elhagyni kényszerültek hazájukat, nem voltak többen, 2013-ban 15,6 millió; 2014-ben 14,4 millió érintettel számolhatunk.)

Globálisan 1990-től 2013-ig 2,9-ről 3,2 százalékra, vagyis 0,3 százalékponttal nőtt azoknak a száma, akik nem abban az országban laktak, mint amelyben születtek (bármilyen meglepő, ez az arány már 1960-ban is 2,6 százalék volt). Nem meglepő viszont, hogy a migránsok aránya a fejlettebb országokban nő (1990: 7,2 százalék; 2013: 10,8 százalék), míg a fejletlenebb és legfejletlenebb régiókban stagnál vagy csökken.

Az alábbi interaktív térképen böngészhető, melyik országban mekkora az arányuk a teljes lakosságszámhoz képest:



Abszolút számokban: 2013-ban világszerte 232 millió nemzetközi migránsról beszélhetünk, ebből Európa 72, Ázsia 71 millióval vette ki a részét. A felmérésből kiderül, hogy bár általában a kontinensek közötti migráció kap nagyobb figyelmet, valójában a migránsok legtöbbje csak kisebb távolságra költözik (erre hívta fel a figyelmet az adatokat vizsgálva Csala Dénes blogger, adatvizualizációs szakember is). Ez a menekültek esetében is így van, gondoljunk arra, hogy a mostani válságban Európában éves viszonylatban pár százezer emberről van szó, míg csak Törökországban milliónyian kerestek menedéket a polgárháború elől menekülő szíriaiak.


Migránstoplista

Az ENSZ felmérés összesen 265 terület, ország vagy régió adatait tette közzé. A The Independent brit lap pedig az adattengerből kigyűjtött egy toplistát azokról az államokról (a jogi személyiséggel nem rendelkező területeket és protektorátusokat – például Falkland-szigetek, Makaó – kivéve), amelyekben a legmagasabb a migránsok aránya.

  1. Vatikán 100 %
  2. Egyesült Arab Emirátusok 83,7 %
  3. Katar 73,8 %
  4. Monaco 64,2 %
  5. Kuvait 60,2 %
  6. Andorra 56,9 %
  7. Bahrein 54,7 %
  8. Brunei 49,3 %
  9. Luxemburg 43,3 %
  10. Szingapúr 42,9 %


A Vatikánban csak migránsok élnek


Ha jól belegondolunk, abban nincs semmi meglepő, hogy a Vatikánban senki sem született, így könnyedén elvitte a pálmát „a világ leginkább bevándorlók lakta országa”-versenyben. Az Öböl-menti olajmonarchiákról pedig köztudomású, hogy rengeteg szegény indiai, bangladesi és Fülöp-szigeteki vendégmunkással dolgoztatnak.

A miniállamoktól eltekintve Európában Svájcban a legmagasabb (28,9 százalék) a nem ott született lakosok aránya.

A migrációtól legkevésbé érintett államok pedig – 0,1 százaléknál kisebb a migránsok aránya – Kína, Indonézia, Vietnam, Kuba, Lesotho és Madagaszkár.