Tényleges életfogytiglan helyett minimum 40 év

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

A strasbourgi döntés után felülvizsgálták a tényleges életfogytiglanra ítélt Magyar László ügyét. A Kúria úgy döntött: leghamarabb 40 év után vizsgálják meg a szabadlábra helyezés lehetőségét, de ez még nem jelenti, hogy ekkor szabadulhat.


A Kúria mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést egy elítélt ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt csütörtökön. Ugyanakkor elrendelte, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.

Magyar Lászlót korábban jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek sérelmére elkövetett súlyos, erőszakos, élet elleni cselekmények miatt. Jogi képviselői a strasbourgi bírósához fordultak, amely tavaly októberben kimondta: az ítélkezésének alapjául szolgáló emberi jogi egyezménynek a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezésében ütközik az olyan életfogytiglani büntetés, amely esetében az elítélt nem tudhatja, mikor kerülhet sor büntetése felülvizsgálatára, valamint, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie ehhez.

Az emberi jogi bíróság gyakorlata szerint tényleges életfogytiglan esetén 25 év után meg kell történnie az első felülvizsgálatnak, és ezután rendszeres időközönként ismétlődnie kell ennek. A rendszeres felülvizsgálat ugyanakkor nem zárja ki, hogy az elítélt indokolt esetben élete végéig börtönben maradjon, csupán a lehetőségét kell biztosítani annak, hogy ha a büntetés már elérte célját, akkor végrehajtása felfüggeszthető legyen.

A strasbourgi döntés után a Legfőbb Ügyészség és Magyar László védője is felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához az ítélet megváltoztatása érdekében. Az eljárás során a Legfőbb Ügyészség hónapokon át azt az álláspontot képviselte, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálatának és a feltételes szabadlábra bocsátásnak a legkorábbi lehetséges időpontja ebben az ügyben 30 év, ahogy ezt az el nem évülő cselekményeknél a magyar jog előírja. A védelem a strasbourgi gyakorlatra hivatkozva a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontját 25 évben kérte meghatározni.

A Legfőbb Ügyészség két nappal a csütörtökre kitűzött határozathirdetés előtt megváltoztatta álláspontját, azt kérte, hogy a Kúria hagyja helyben a vitatott döntést, egyúttal mondja ki, hogy Magyar László ügyében a büntetés-végrehajtási törvénynek azt a január 1-jén életbe lépett módosítását kell alkalmazni, mely szerint a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében 40 év elteltével, majd pedig kétévente rendszeresen van lehetőség felülvizsgálatra és indokolt esetben feltételes szabadságra bocsátásra. Az egyes ügyekben először a Kúria erre kijelölt tanácsa alkot véleményt, amelyet megküld az igazságügyi miniszternek, aki változatlan formában továbbítja azt a köztársasági elnöknek, aki már nincs kötve a Kúria javaslatához, hanem szabadon dönt.

Csütörtökön a Kúrián a Legfőbb Ügyészség képviselője felülvizsgálati indítványának szokatlan megváltoztatását egyebek mellett azzal indokolta, hogy ha Magyar László esetében 30 évre csökkenne a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja, az „vállalhatatlan” megkülönböztetést eredményezne a többi tényleges életfogytiglanra ítélthez képest, akiknél a január 1-jén hatályba lépett szabályok szerint ez a legkorábbi időpont 40 év.

A védelem kifogásolta, hogy az ügyészség az eljárás legutolsó szakaszában változtatta meg álláspontját, és úgy vélekedett, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében alkalmazandó, január 1-jén életbe lépett törvény nincs összhangban a strasbourgi gyakorlattal. A Kúria öttagú tanácsa végül megváltoztatta a Magyar László ügyében a korábbi hazai ítéleteket és mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést. Ugyanakkor előírta, hogy az életfogytiglan felülvizsgálatára és a feltételes szabadságra bocsátásra leghamarabb 40 múlva nyílik lehetőség.

A Kúria szóbeli indoklásában kiemelte: csak annyiban nyúlhatott az eredeti ítélethez, amennyiben az a strasbourgi döntésben megállapított egyezménysértés kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges. Az emberi jogi bíróság pedig a közelmúltban egy másik magyar ügyben kimondta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának 40 évben történő meghatározása nem egyezménysértő. A Kúria a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos új szabályozásról leszögezte azt is: a strasbourgi gyakorlatnak nem felel meg, hogy sem az államfő, sem a határozatát ellenjegyző igazságügyi miniszter nem köteles indokolni döntését.

A Kúria határozatának kihirdetése után Magyar László védője újságíróknak úgy fogalmazott: álláspontja szerint téves ítélet született, a Kúria félreértette a strasbourgi eljárást, az életfogytiglanra ítéltek esetében az első felülvizsgálatnak már 25 év múlva be kell következni. Az ügyvéd jelezte, hogy a Kúria döntése miatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak alkotmányjogi panasszal, és azt is megfontolják, hogy újra elmenjenek Strasbourgig.