Tényleg kezd betelni az EU pohara azzal, amit Orbán csinál

Fotó: AFP / GEORGES GOBET

-

„Ne az én adómból csináljon szélsőjobbos politikát”, „eddig támogattam Orbánt, de elvesztettem a fonalat” – az utóbbi időben meglehetősen keresetlenül fogalmaznak a magyarországi helyzetről az itteni EU-s diplomaták. Az uniós országok külügyminisztériumai pedig közben sorra kérik be a sürgős jelentéseket budapesti embereiktől arról, hogy mi is történik.


„Populizmusmaratont futunk, ilyenkor kemény plebejus hangra van szükség” – egy kormányfői kommunikációra rálátó forrásunk így magyarázta Orbán Viktor miniszterelnök váratlan felvetését a halálbüntetés napirendre vételéről. Kormányzati forrásaink szerint egyértelműen a Jobbik térnyerésének megakadályozása az ötlet célja. Ám miközben a hazai választókért versenyt fut a Fidesz, az utóbbi hetek kormányfői megnyilvánulásai egyértelműen rontották az Orbán-kabinet amúgy sem túl magas presztízsét a nemzetközi diplomáciában.

Már a migrációról szóló „nemzeti konzultáció” kérdéseinek is negatív volt a visszhangja a kormánnyal egyébként kevésbé kritikus diplomáciai forrásaink körében. „Ez Európa egyik legnagyobb problémája pillanatnyilag. Mindenki azon gondolkodik, hogy lehetne legalább enyhíteni a helyzeten. De soha nem jutna eszébe senkinek összekötni a terrorizmust és a bevándorlást, csak a szélsőjobboldali pártoknak” – mondta egy forrásunk.


„Ne az én adómból”

Egy nettó befizető tagállam – azaz amelyik Magyarországgal ellentétben többet ad az EU kasszájába, mint amennyit támogatásként kap – egyik vezető diplomatája egyenesen úgy fogalmazott: „Orbán Viktor ne az én adómból csináljon Magyarországon szélsőjobboldali politikát”. A háttérbeszélgetések alkalmával egyre gyakrabban kerül elő az az érv, hogy amíg Magyarországon a fejlesztések 97 százaléka uniós forrásokból valósul meg, ezért a kormánynak nem kellene rendszeresen az EU közös értékeit támadnia vagy kétségbe vonnia.


Martin Schulz elmagyarázza


A halálbüntetés felvetése még ennél is nagyobb döbbenetet okozott. Úgy tudjuk, több uniós tagállam külügyminisztériuma is sürgős jelentést kért a budapesti diplomáciai képviseletétől, amelyben a felvetés okaira voltak kíváncsiak. Az interpretációk ez esetben már eltérnek egymástól. Van, aki továbbra is úgy gondolja, hogy a kormány a Jobbik témáinak lenyúlásával próbálja a láthatóan apátiába esett táborát mozgósítani, mások szerint azonban ennél már többről van szó.

„Vajon miért foglalkozik ennyire intenzíven a kormány a Quaestor-ügy károsultjaival? És miért csak azzal? Számomra egyértelmű, hogy több kormányzati szereplő is érintett lehet a botrányban, és emiatt egyrészt szeretnék, ha minél előbb lezárulna, másrészt ezért vesznek elő közben olyan témákat, amelyekkel addig is el lehet terelni a figyelmet” – mondta egy Budapesten dolgozó diplomata, aki azt is hozzátette: megdöbbentette, mennyire nem is tagadja immár a kormányzati kommunikáció, hogy Simicska Lajos nem tiszta módon jutott 2010 óta folyamatosan busás megrendelésekhez.


Orbán Viktor az EP-ben: egyre kevésbé figyelünk a kritikákra


Támogattam Orbánt, de elvesztettem a fonalat

„Azt hittem, rosszul hallok, amikor Lázár János egyszerűen úgy beszélt Simicskáról: kapott eleget az elmúlt négy évben. Ez az intézményesített korrupció nyílt beismerése. Ebből Európában bárhol azonnal hatalmas botrány lett volna, itt meg egyszerűen elment az ingerküszöb alatt” – mondta forrásunk.

Többen azt vetették fel, mivel az Európai Bizottság szervezetileg továbbra is alkalmatlan arra, hogy ilyen ügyekkel foglalkozzon, a kormányt az Európai Néppárt tudná csak jobb belátásra bírni. Igaz, volt olyan, az európai pártpolitikában is tapasztalatokat szerzett forrásunk, aki úgy vélekedett: a pártcsaládhoz tartozás ilyen esetekben mindeddig erősebb szempontnak bizonyult, így ezen a téren nem lehet fejleményre számítani.

„Én nagyon sokáig támogattam a kormányfőt, mert szerintem is egy sor fontos kérdést felvetett, amiről nem merünk beszélni az EU-ban, de mára elvesztettem a fonalat. Ráadásul nem látom, hogy eredményes lenne ez a politika, márpedig úgy tudom, Orbán Viktor számára ez a legfontosabb” – mondta a VS.hu-nak egy diplomata. Volt, aki némi poént is megengedett magának a halálbüntetés felemlegetésével kapcsolatban: „Orbán Viktor eddig nagyon szerette az unortodox megoldásokat, most mégis az emberiség egyik legortodoxabb intézményét hozná vissza.”


Nem bírják a kritikát

Többen is megjegyezték ugyanakkor, hogy különösen az utóbbi hónapokban egyre inkább úgy érzik, a kormány és a külügyminisztérium kifejezetten megsértődik, ha kritikákkal találkozik. „Én eddig azt hittem, az, hogy egy deklaráltan baráti ország diplomatája vagyok, azt jelenti, elmondhatom a véleményem, még ha ez kritikát tartalmaz is, de úgy tűnik, ennek egyre kevésbé örülnek” – mondta egy forrásunk. Olyan is volt, aki arról számolt be: a magyar külügy az ő külügyminisztériumánál panaszkodott a kritikái miatt.


Az ugyanakkor egyértelműnek tűnik, hogy az utóbbi hetek ismét nem emelték a magyar kormány presztízsét. Ennek praktikus következményei egyelőre valóban nem látszanak, de mint korábban megírtuk, ez jövőre akár változhat is. A 2016 első felében az EU soros elnöki tisztét betöltő Hollandia kormánya ugyanis kifejezetten arra szeretne majd koncentrálni többek között, hogy az uniós alapértékeket kétségbe vonó tagállamokkal szemben valamilyen szankciót lehessen alkalmazni. Az erről szóló beszédében a holland külügyminiszter háromszor is megemlítette a magyar kormányt és Orbán Viktort.