Tényleg az USA-ba kell mennie a startupoknak?

-

Téves az a felfogás, miszerint sok startup egyből az USA-ba akarnak menni piacot szerezni - mondja Turcsán Tamás, a The Connect East Incubator vezetője.


„A magyar startup világ nagyjából ma is úgy létezik, mint 8 évvel ezelőtt, attól függetlenül, hogy van-e éppen a piacon pénz, vagy sem” - mondja Turcsán Tamás, a The Connect East Incubator vezetője. Ami viszont aggasztó szerinte, hogy az első sikerek, a Prezi, a Ustream és a LogMeIn után nincs jelentős magyar siker.

„Sikercégek persze vannak, mint például Distinction, de ők is inkább kiszolgálók, kevés az olyan projekt, amely valóban kifejleszt, megvalósít egy problémára egy megoldást” - véli Turcsán, aki szerint ennek legfőbb oka, hogy bár magyar szakemberekről továbbra is az a vélemény a határon túl, hogy jó mérnökök és jó fejlesztők, cserébe viszont pocsék üzletemberként vannak elkönyvelve. „Nem véletlen, hogyha idejön egy amerikai, akkor az szinte bármit el tud adni, míg a magyar cég az esetek többségében képtelen bejutni az Egyesült Államok piacára” - mondta a szakember.


Nem az USA kellene, hogy a fő cél legyen

Bár itthonról nézve messze vagyunk a piactól, nagyon nem mindegy, hogy merre indul egy magyar vállalkozás. „London máig kihasználatlan, alig teszünk lépéseket arrafelé, de ugyanez mondható el Berlinről is, márpedig ezek a városok közel vannak és könnyű lenne tanulni is tőlük.” - adott hangot értetlenségének Turcsán, aki szerint téves az a felfogás, miszerint sokan egyből az USA-ba akarnak menni piacot szerezni.

„A Szilícium Völgyben 40 ezer startup verseng egymással nap mint nap, ráadásul a magyar cégekkel szemben ők jól vannak pozicionálva, jó lobbitevékenységet folytatnak, be vannak ágyazódva a helyi ökoszisztémába. Az egész terület mára rendkívül túlzsúfolt lett, ráadásul elképesztően drága is, így ez gyakran kívül esik egy magyar startup lehetőségein” - mondja az inkubátorvezető. Szerinte azoknak lehet igazán esélye, akik már egy kész termékkel, csak árulni mennek oda, mint mondta „nem véletlen, hogy a Prezi sem San Franciscóban ül 200 emberrel, az egyszerűen fenntarthatatlan lenne”.



Problémát okoz az is, hogy az amerikai befektetők szeretik közel látni a befektetéseiket, így amikor megkérdezik a magyar startupot, hogy csinált-e már üzletet az USA-ban, van-e kinti cége, vagy éppen itt lesz-e három hónap múlva és a válasz mindegyik kérdésre nem, akkor azzal nem tudnak mit kezdeni Turcsán szerint.

Szerinte az sem indok, hogy jó üzleti befektetést jelenthetnének a magyar cégek, mivel „őrült mennyiségű” startup, befektetési lehetőség van az USA-ban és a korábbi sikereink sem segítenek, hiszen a befektetők nagy többségének fogalma sincs arról, hogy például a Prezinek, vagy a nemrég IBM által felvásárolt Ustreamnek magyar gyökerei vannak. Az sem segít sokat Turcsán szerint, ha valaki kijut egy konferenciára, vagy startup rendezvényre, hiszen egy ilyen megmérettetésen több ezer, ha nem tízezer vetélytárs közül kell kitűnni, ami nagyon-nagyon nehéz feladat. Ráadásul ha fel is figyelnek egy cégre, akkor is problémát okoz, hogy a verseny után két héttel már nem lesz a helyszínen, így pedig nehéz továbblépni - mondja az The Connect East Incubator vezetője.


Más irányok

Éppen ezért a szakember azt ajánlja, hogy másfelé induljon el világhódító útjára a magyar startup, az előbb említett angol és német fővároson kívül például remek lehetőségeket nyújt Tel Aviv is. Ráadásul Izraelből gyakran könnyebb kijutni, kapcsolatokat építeni az USA-ba, mint közvetlenül az Egyesül Államokba utazni, mivel nekik ott nagyon jó a hírük, sok kapcsolattal rendelkeznek.

Az amerikai piac előnyei között mindig kiemelik, hogy az egy egységes, 300 milliós piac, ám van más ekkora, vagy akár nagyobb piac is - mondja Turcsán, aki szerint ilyen például Szingapúr. „Egy hatmillió lakosú igazi kis gyöngyszem, egy olyan hely, ahol szinte a jövőben sétálgathatsz. Egy piac, ahol boldogan fogadnak bennünket, nincs a máshol látott öldöklés a startupok között, hiszen pénz itt is rengeteg van, ám ezt a helyi innovatív vállalkozások egyelőre nem tudják teljes mértékben felszívni.”



Turcsán a Szingapúr előnyei között említette, hogy a rengeteg inkubátorház mellett az állam is rendkívül segítőkész, ráadásul a városállamon keresztül nagyjából egész Ázsiát el lehet érni. „Viszont az nem megy, hogy én az otthoni bőrfotelemből kitalálom, hogy mivel fogok sikereket elérni, oda kell menni, meg kell kérdezni, hogy mi kell nekik. Ez nagyon fontos, direkt azon kell dolgozni, hogy ki tudjuk elégíteni az ottani igényeket, legyen az vízgazdálkodás, biotechnológia, vagy bármilyen másik terület” - emelte ki a szakember.

Viszont, ha sikerült egy megfelelő projekttel eljutni az országba, akkor ott egy rendkívül támogató környezetet találhatunk, ahol egy jó sales-marketinggel akár meg is lehet maradni - vélte Turcsán, aki szerint már több magyar cég is sikerrel kecsegtető tárgyalásokon van túl, remélhetőleg a közeljövőben konkrét sikerekről is be lehet számolni.


Más fókuszok

A magyar startupok nemcsak a meghódítandó piac kiválasztásánál tévednek Turcsán szerint, hanem gyakran a stratégiájukkal is. Példaként elmondta, hogy az elmúlt néhány évben mindenki minél több felhasználót akart elérni, ám ez a módszer szerinte már divatjamúlt. „Nézzük csak meg a Twittert, amely őrült pénzt szedett be a befektetőktől, sok-sok millió felhasználóval rendelkezik, mégis nagy bajban van, hiszen alig termel bevételt” - magyarázta Turcsán.

Sokan ráadásul úgy gondolják, hogyha összeszednek 80-120 ezer dollárt például a Kickstarteren, akkor az már óriási siker, pedig az csak magyar szemmel az, egyébként „maximum közepes dolog”. Ráadásul többször előfordult már, hogy a többmilliós kampány győztese szenved, mert nem tud terméket gyártani. Pedig nem ez a lényeg: ha nem is sikerül a kitűzött mennyiségű pénzt elérni, a közösségi finanszírozás akkor is hasznos lehet, hiszen felkelhetjük vele az érdeklődést, sőt, akár a rendelésszámot is meg lehet dobni ezáltal.

„Egyébként Rubik Ernőnek volt igaza, amikor azt mondta, hogy a legfontosabb, hogy valódi problémára találjunk megoldást” - hangsúlyozta Turcsán, aki mint mondta nem hisz a mobilapplikációkban. „Az egy nagyon nehéz terep, nagyon sok vetélytárssal, nehéz kitűnni”. A jövő szerinte a biotechnológiában, IoT-ban és megújuló energiában van, hiszen az ilyen típusú fejlesztések egyre inkább “átcsúsznak startupba”.


mobiltelefon, mobilkommunikáció, telekommunikáció, előfizetés, díjcsomag, Telekom


Ahol igazán fejlődést lehetne elérni, az a meglévő tudásbázis jobb kihasználása lehetne, például az egyetemi szinten, ám ez részben az oktatási intézmények ellenállása miatt jelenleg nem működik, itthon a pályázat alapú gondolkodás az elterjedt. Mindenki azt nézi, hogy ki lehet-e pipálni azokat a kritériumokat, amit a pályázat elvár, miközben azok gyakran nem életszerű elvárásokat fogalmaznak meg, ráadásul nem is írnak elő semmilyen nyereséget és sokan meg is elégednek azzal, ha sikerült valamennyi forrást bevonniuk a cégükbe. De meg sem tiltják a nyereséget, könyörgöm - tette hozzá Turcsán, egyfajta képet adva a magyar vállalkozások felfogásáról.

Állandó gond szerinte még, hogy a külföldi hódításban bízó startupnak nincs angol nyelvű honlapja, ha van is, az is .hu domain név mögött, esetleg nem tud angolul pitchelni. Pedig az inkubátorvezető szerint van elég jó projekt itthon, amibe be lehetne fektetni, de ezeket az ötleteket, előbb gyúrni, fejleszteni, inkubálni kell, mielőtt külföldre engednék őket. A tudás ugyanis már megvan itthon: a nemzetközi irodalom elérhető, az utóbbi időben pedig már egyre több nagy név is hazánkba látogatott a különböző konferenciákra, ahol meg lehet őket hallgatni.


Lesz-e startup főváros Budapest?

Budapest kúl hely - mondta Turcsán, aki szerint bár taxisok és az éttermek gyakran becsapják a külföldieket, de ettől függetlenül máig népszerű a körükben a város. Viszont ez önmagában nem elég a sikerhez, ehhez a városvezetés nagyobb elkötelezettsége is kellene szerinte. Példaként elmondta, hogy van ahol az állami szerepvállalás teszi jóvá a dolgokat, van, ahol a város és annak a vezetése is sokat tesz azért, hogy befogadó legyen.

Tel Avivban például az őszi startup héten hét napig minden róluk szól a városban, szinte mindenhol beléjük botlani. Vagy át lehetne venni a barcelonai példát, ahol a helyi önkormányzat mindent megtesz azért, hogy magához csábítsa a tech cégeket, akik rengeteg pénzt hoznak magukkal. Sok épület ma is üresen tátong Budapesten belül is, nem kerülne semmi pénzbe, ha odaadnák ezeket az ingatlanok a startupoknak - mondott egy másik példát a szakember.


Tel Aviv, melegházasság


A finanszírozással sincs teljesen megelégedve Turcsán, aki problémának nevezte, hogy kevés a magántőke a piacon, üzleti angyalokról szinte alig beszélhetünk, jó lenne eljutni odáig, hogy a magyar befektetők nem csak uniós pénzt mernek kockáztatni. Az sem segít, hogy a kezdő vállalkozók 3 millió forintot kapnak az induláshoz, hiszen ezzel a pénzmennyiséggel nem lehet az első lépéseket megtenni, márpedig Magyarországon hiányzik a friends & family, azaz a barátok és a család segítsége.

Sokat a helyzeten a Jeremie-program sem segített Turcsán szerint, mivel azt “innovatív vállalatokra és nem startupokra” írták ki. Arra mindenesetre jó volt, hogy itthon beindult egy folyamat, egyre többen beszéljenek a startupokról, ám többek közt a magvető források nem megfelelő felhasználása miatt a szektor felemelését nem sikerült elérni. Igazán nagy eredményeket nem látunk annak ellenére sem, hogy a Jeremie-programnak köszönhetően hatalmas mennyiségű pénz került a szektorhoz - emelte ki Turcsán.