Tényleg az LMP szorítja sarokba a Fideszt?

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

Példátlanul rossz alkupozícióba szorította a kormánypártokat a legkisebb ellenzéki frakció: kétharmad híján a Fidesz ugyanis csak az LMP-vel tudja megválasztani a hiányzó alkotmánybírókat és a testület új elnökét. A MSZP távol maradt, a Jobbik pedig kiírta magát a jelölésből. A Fideszen belüli vélemények többsége szerint muszáj megállapodni és „lenyelni az LMP-s békát”, de vannak, akik szerint Orbánnak a csonka, de erős kormánypárti kötődésű Ab az ideálisabb.


Nemcsak a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítás miatt érezheti a bőrén a Fidesz és a KDNP a kétharmados parlamenti kormánytöbbség hiányát, de négy megüresedő, illetve már megüresedett alkotmánybírói hely betöltéséről sem tudnak egyedül dönteni.

A kormánypártok – mint ismert – a tavaly februári veszprémi időközi választáson bukták el addig éppen meglévő kétharmados többségüket. A helyzet áprilisban tovább romlott, a tapolcai időközi választás elvesztésével még eggyel csökkent a kormánypárti frakciók létszáma, a kétharmadhoz szükséges 133 helyett már csak 131 képviselőjük ül a parlamentben. Mivel a legtöbb, a Fidesznek fontos sarkalatos törvényt még az előző ciklusban elfogadták, a kétharmad hiánya eddig kevés zavart okozott, most viszont példátlanul gyenge alkupozícióba került miatta a két kormánypárt, ráadásul épp a legkisebb, ellenzéki frakcióval, az LMP-vel szemben.


alkotmánybíróság, Salamon László; Kiss László; Lenkovics Barnabás; Juhász Imre; Dienes-Oehm Egon; Czine Ágnes; Varga Zs. András

Létszámhiány az Ab-n

A 15 tagú Alkotmánybíróságban egy hely még tavaly, Paczolay Péter korábbi elnök távozásával üresedett meg, egy pedig márciusban, amikor lejárt Kiss ­László mandátuma. Április közepén további két bíró, Lévay Miklós és Lenkovics​ ​Barnabás elnök megbízása is véget ér, így nemcsak a bírákról, de az új elnökről is döntenie kell (szintén kétharmaddal) a parlamentnek.

A Fidesz tavaly év végén még az összes ellenzéki képviselőcsoporttal kész lett volna tárgyalni a megüresedő alkotmánybírói helyekről. Az Index januárban még egy olyan alkuról írt, amelyben a Fidesz, a Jobbik és a baloldal 2:1:1 arányban jelölt volna bírát a négy megüresedő helyre.

Az MSZP (és a DK) azóta azonban jelezte, hogy nem asszisztál a szerinte antidemokratikus folyamathoz, és részt sem vesz az egyeztetéseken, a Jobbik pedig saját magát diszkvalifikálta azzal, hogy ragaszkodik EP-képviselője, a Fidesznek elfogadhatatlan Morvai Krisztina jelöléséhez.

A kormánypártok így már csak az LMP-vel egyezkedhetnek. Schiffer András pártja fideszes szempontból kemény feltételeket szabott a megegyezéshez: nem támogat pártkatonákat vagy a kormánypártok iránt elkötelezett jelölteket, csak olyanokat, akiknek jogállami elkötelezettsége nem kérdőjelezhető meg.


G. Fodor Gábor, SZázadvég, Stumpf István

Az Ab elfideszesítése

A Fidesz 2010-től fokozatosan a saját, vagy hozzá erősen köthető emberekkel töltötte fel a testületet. 2010-ben például Balsai István addigi fideszes képviselőt, Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterét, illetve Szalay Pétert ültette be az Ab-be, aki sajtóperekben korábban a Fidesz számos prominensét - Orbán Viktort, Áder Jánost vagy Kövér Lászlót – is képviselte.


Egy évvel később az egykori KDNP-s nagykövetet, Dienes-Ohm Egont, 2012-ben pedig a KDNP-s képviselőt, Salamon Lászlót választották alkotmánybíróvá. A tizenöt fős, aktuálisan tizenhárom taggal működő testületből ma tizenegy bíró köszönheti a kormánypártoknak a megbízását, az utóbbi évek Ab-döntéseinek pedig már egész röpke elemzése után kitűnik, hogy a bírák legtöbbje erre tekintettel is van a munkája során.

Az LMP december óta tizenhét jelöltet ajánlott a négy megüresedett pozícióra, a Fidesz több jelöltjét pedig megtorpedózta. Az utóbbi hetekben a négyből három helyben információink szerint viszont lényegében megállapodásra jutott a Fidesz és az LMP, így már csak negyedik hely kérdéses. Arra viszont négy olyan, keresztény-konzervatív értékrendet képviselő egyetemi tanárt ajánlott a legutóbbi körben az LMP, akikre a kormánypártok nem nagyon mondhatnak nemet.

A már „letárgyalt” jelöltek között van információink szerint Szabó Marcel, az alapjogi biztos jövő nemzedékekért felelős helyettese, Ma­rosi Ildikó, a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának bírája és a három hét múlva távozó Lenkovics Barnabás jelenlegi Ab-elnök, akinek meghosszabbítanák a mandátumát.

Lenkovics újrázását azonban, úgy tudjuk, csak abban az esetben hajlandó támogatni az LMP, ha nem kerül be a testületbe Horváth Attila jogtörténész, az ELTE és a Pázmány Péter Egyetem oktatója. (Vagy ha igen, akkor Lenkovics ne kerüljön be, kettejüket együtt ugyanis „soknak” tartja az LMP.)

Az elnök személyében információink szerint nincs vita a Fidesz és az LMP között: a kormánypártok a jelenlegi elnökhelyettest, Sulyok Tamást látnák szívesen az Ab élén, és Schiffer András pártjának ez nincs ellenére.


Lenyelni vagy nem nyelni?

A négy alkotmánybírói hely és az elnök megválasztása technikailag egyébként független egymástól, az is lehet, hogy csak az egyikben lesz megállapodás.

Az Origo korábbi információja szerint a Fidesznek csak az utóbbi a lényeges, a négy bíró hiánya nem okoz gondot, mert az alaptörvény szerint az Ab teljes ülésének határozatképességéhez a tagok kétharmada, 10 bíró jelenléte kell. Valójában az elnök megválasztása sem létfontosságú, hiszen elnök megbízatásának megszűnése esetén a törvény szerint az elnök-helyettes vezeti a testületet, aki amúgy is a Fidesz által favorizált Sulyok Tamás.

A helyzetről megkérdezett kormánypárti forrásaink többsége úgy látja, hogy a korábbi évek magyar demokráciát féltő nemzetközi bírálatai miatt a Fidesz nem engedheti meg magának, hogy a jogállam működése felett őrködő testület hosszú ideig csonkán, pláne elnök nélkül működjön, vagyis „le kell nyelni az LMP-s békát".


Akadt azonban olyan fideszes is, aki viszonylag nagy tétben is fogadna rá, hogy a megállapodásból nem lesz semmi, mert úgy véli, még a demokratikus szemszögből rosszul festő csonka Ab is jobb Orbán Viktornak, mintha négy, a párthoz nem kötődő új bíró rontaná a testület Fidesznek most maximálisan kedvező összetételét.