Teljes biztonsággal nem szűrhető ki egy ámokfutó, depressziós pilóta

Forrás: Facebook

-

Tudta, mit csinál, nem volt zaklatott, öt-hat évvel ezelőtt súlyos depresszióval kezelték, és feltehetően ismét depressziós volt – nagyjából ennyi az, amit mostanra tudni lehet Andreas Lubitz 28 éves másodpilótáról, aki 149 emberrel a fedélzeten az Alpok szikláinak vezette a Germanwings utasszállítóját. A korábbi mentális, illetve pszichés zavarból azonban nem következik öngyilkosság, és különösen nem olyan, amikor az elkövető másokat is magával visz. A pilóták kötelező orvosi vizsgálatainak pedig automatikusan nem része a pszichiátriai, illetve pszichológiai felülvizsgálat, ha egyébként semmi nem utal betegségre.


Lubitzról és a gép lezuhanásáról egyelőre csak néhány dolog derült ki biztosan:

Az első pilóta néhány percre távozott a fülkéből, és Lubitz nem engedte vissza. Ehelyett ereszkedni kezdett a géppel, a fekete doboz pedig rögzítette, hogy bár egy szót sem szól az utolsó tíz percben, nyugodtan lélegzik.
Kiderült, hogy 2008-ban fél évre félbe kellett szakítania a tanulmányait, mert egy „lecsengőben lévő súlyosabb depresszív epizódot” diagnosztizáltak nála. Másfél évig állt pszichiátriai kezelés alatt, arról azonban egyelőre nem tudni semmit, hogy kapott-e gyógyszeres kezelést is, és ha igen, milyet.
A hatóságok házkutatást tartottak Lubitz düsseldorfi lakásában és a szüleinél is a Rajna-vidéki Montabaurban, ahol a férfi többnyire lakott. Egészségügyi problémát bizonyító dokumentumokat, pontosabban betegállományba helyezésről szóló iratot találtak, amelynek alapján Lubitz nem repülhetett volna. Ő azonban a dokumentumot, amelyet egy neurológus-pszichiáter szakorvos állított ki, nem adta át a munkáltatójának, a papírt állítólag összetépve találták meg lakásában.

Ennek alapján feltételezhető, hogy a pilótának ismét pszichés problémái voltak, ezekkel pedig jó darabig ismét nem repülhetett volna. De miért nem látszott rajta egyértelműen, hogy beteg, miért nem tudott erről senki a légitársaságnál, és hogy kaphatott egyáltalán engedélyt?


Az alkalmasságikon nem kötelező a pszichológiai vizsgálat

Az egészségügyi alkalmassági követelmények egész Európában egységesek. A kötelező alapvizsgálatokon túl a kiegészítő vizsgálatok, mint például a pszichiátriai vagy pszichológiai vizsgálat elrendelése a repülőorvosok hatásköre.

Az engedély megújításakor minden évben el kell végezni bizonyos szív- és érrendszeri, látás-, hallás-, emésztőszervi és mozgásszervi vizsgálatokat, a pilótának vagy pilótajelöltnek pedig tájékoztatnia kell az orvost az egészségi állapotáról. Alapesetben szinte semmilyen krónikus betegséggel vagy elváltozással nem lehet repülőgépet, pláne utasszállítót vezetni, de a gyakorlatban a repülőorvosnak mérlegelési joga van, és dönthet úgy, hogy kiegészítő vizsgálatok alapján vagy azok nélkül is alkalmasnak nyilvánítja a jelöltet.

Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2014-es rendelete szabályozza a repülés egészségügyi alkalmassági feltételeit. Ez az Európai Unió 2012 óta hatályos rendelete alapján készült – tájékoztatta a VS.hu-t a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NHK). A profi pilótáknak évente, 40 éves kor felett pedig félévente kell orvosi vizsgálatra járniuk.

Egyik hatályos rendelet szerint sem követelmény a pszichológiai vizsgálat, azt csak indokolt esetben, a munkáltató, a pilóta vagy egyéb illetékes személy vagy szervezet bejelentése alapján végzi el az arra jogosult vizsgáló orvos, közölte a VS.hu-val az NHK. Emellett bármilyen egészségügyi, pszichológiai változást a pilóta is köteles bejelenteni.

A pszichés állapotra vonatkozó szabályok is teljesen egyértelműek, legalábbis odáig, hogy a pszichiátriai betegek nem vezethetnek repülőgépet. A rendelet szerint a kérelmezőnél a


kórtörténet vagy a klinikai diagnózis szerint nem állhat fenn semmilyen pszichiátriai betegség vagy munkaképesség-csökkenés, állapot vagy zavar, amely akadályozhatja a vonatkozó engedély(ek)ben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását.

Lefordítva: aki pilóta akar lenni, az csak akkor alkalmas, ha éppen nem szenved pszichiátriai betegségben.

A kulcsszó azonban az „éppen”, ugyanis korábbi hangulatzavar – tehát például a depresszió –, neurotikus zavar vagy mentális zavar még nem zárja ki, hogy valakit egészségügyileg alkalmassá nyilvánítsanak. Az alkalmasságot még az sem zárja ki örökre, ha valaki egy vagy több alkalommal már megkísérelt szándékosan kárt tenni önmagában.

Ha valaki tünetmentes, akkor csak azért, mert korábban már volt depressziós, még nem kötelező minden engedélymegújításkor a pszichiátriai vizsgálat – erősítette meg a VS.hu kérdésére Kisegyházi Attila repülőorvos, a HA-AME, Magyar Repülőorvosi Vizsgálók Egyesületének titkára. Ez azt jelenti, hogy a repülőorvos dönt arról, szükségesek-e további pszichiátriai, illetve pszichológiai vizsgálatok. Ha nem érkezik bejelentés, nincsenek nyilvánvaló tünetek, vagy a pilóta nem szól, hogy változott az egészségi állapota, a repülőorvos nem is tudja feltétlenül, hogy további vizsgálatokra lenne szükség.

Lubitz a Lufthansa, illetve a Germanwings szerint nem szólt, a nála tartott házkutatás után pedig kiderült, hogy a – még meg nem nevezett orvos-pszichiáter által kiállított – betegállományba helyező iratot pedig összetépte. Depressziós, szorongó, mentálisan zavart állapotban természetesen nem vezethette volna az utasszállítót, azonban a depresszióból még nem következik törvényszerűen az öngyilkosság.


Egyértelműen nem szűrhető ki

Még ha kötelező lenne is félévente, évente vagy akár minden felszállás előtt a pszichológiai vizsgálat, teljes bizonyossággal az sem tudná kizárni a hasonló eseteket, mondta a VS.hu-nak Vizi János pszichiáter. Mindenekelőtt a múltbéli depressziós kórképből egyáltalán nem következik törvényszerűen, hogy a betegség kiújul, vagy hogy a beteg valamikor is öngyilkosságot fog megkísérelni. Elég csak arra gondolni, hogy becslések szerint valamikor élete során minden ötödik ember átesik egy depressziós epizódon.

Vizi doktor szerint teljesen egyértelmű diagnosztikai módszer sem létezik, a vizsgálatokat pedig a betegek egy része sikeresen tudja manipulálni.

Problémásak a kockázatbecslő módszerek is. Azt, ha nem is százszázalékosan, de nagy eséllyel meg lehet állapítani, hogy valaki öngyilkosságra készül, de azt már nem, hogy biztosan nem készül ilyenre. Ráadásul a tapasztalatok szerint, aki hosszú tépelődés után elhatározásra jut, hogy öngyilkosságot követ el, általában megkönnyebbül. Megnyugszik, összeszedettebb lesz, úgy tűnik, hogy kijött a depresszióból – de ez megtévesztő, mert az ezt követő napokban mégis elköveti az öngyilkosságot, mondja Vizi János.


Nem a depresszió veszélyes másokra

A depressziós betegek egyébként általában nem veszélyeztetnek másokat. Az öngyilkosság kezeletlen depresszióban viszonylag gyakori ugyan, de az úgynevezett kiterjesztett öngyilkosság, amilyennek a Germanwings katasztrófája is tűnik, rendkívül ritka. Vizi János szerint ennek a hátterében általában nem az ölési szándék áll, nem ez a motiváció, hanem gyakran valami olyan érzés, hogy a rossz, szomorú és értelmetlen élettől az öngyilkos másokat is meg akar kímélni.

Hasonlóan vélekedik Dudás József pszichiáter-háziorvos is, aki korábban repülőorvosi vizsgálatokat is végzett. A szorongó, önvádló depressziós betegek szerinte sem ilyen látványos, demonstratív öngyilkosságot. választanak; ehhez vagy valami durva frusztrációval kombinált súlyos személyiségzavar, vagy pszichotikus állapot szükséges, esetleg tudatmódosító szer használata.

Azt, hogy nincsenek teljesen egzakt vizsgálati módszerek, Dudás József is megerősítette. Ezzel együtt vannak tesztek, amelyeket a beteg nehezebben tud manipulálni, és a tapasztalt vizsgálók nagy biztonsággal meg tudják állapítani a zajló hangulatzavar tényét.


A múltbeli pszichés betegségből nem következik

A tesztek azonban a pillanatnyi helyzetet mérik, a jövőre vonatkozó feltételezéseket csak a már diagnosztizált betegség várható kórlefolyására lehet építeni, válaszolta Dudás doktor a VS.hu kérdésére. Vannak olyan kedélybetegségek melyek jobb-rosszabb állapotai végigkísérik a beteget egész életén át, de számos esetben a hangulatzavar az aktuális életeseményekhez kapcsolódik, vagyis múltbéli állapotok alapján nem megjósolható.

Azt, hogy Lubitzot pontosan milyen kedélybetegséggel diagnosztizálták öt évvel ezelőtt vagy most, egyelőre nem tudni.