TEK-esekkel lövette a pszichológus a pólósokat

Fotó: MTI

-

Senkinek nem esett baja, Benedek Tibor csapata csupán azt tesztelte, hogy ki milyen reakciókat ad, amikor stresszhelyzetben felszalad a pulzusszáma és megugrik az adrenalinszintje.


A férfi vízilabda-válogatott mellett már hét éve dolgozó Imre Tóvári Zsuzsanna még az előző kapitány, Kemény Dénes kérésére érkezett a csapathoz. A kapitányváltás után Benedek Tibor is igényt tartott a munkájára, igaz, némi áthangolással. Míg korábban a világversenyekre is elkísérte a csapatot, ma csak a tornák előtti felkészítésben vesz részt.

„Amikor én nem vagyok jelen, akkor Benedek Tibor és Varga Dénes veszi át a szerepemet. Illetve maguk a játékosok is, mindenki tisztában van ugyanis azzal, hogy ez a saját felelőssége” – mondta a pszichológus a Digi Sport V-közép című műsorában.


„Csoportozás” a medence partján


Imre Tóvári Zsuzsanna Benedek Tiborról – aki minden itthoni foglalkozáson maga is jelen van – elmondta, hogy a kapitány személyében garanciát látott a szakmai (azaz a pszichológiai) munka hatékonyságára, ugyanis már játékosként, csapatkapitányként is hosszú éveken át vezette a társaságot, és nagyon magas érzelmi intelligenciaszinttel bír.

A felkészítés során nem a hétköznapi értelemben vett pszichológiai munka folyik. A „csoportozások” során nem problémákat tárnak fel, nem önmagukat elemzik a játékosok, hanem megoldást keresnek a meccsek során felmerülő helyzetekre – azaz egyfajta csapatépítés folyik.

Ilyen csapatépítési program volt, amikor a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei gumilövedékkel „vadásztak” a pólósokra, akiknek az így létrehozott stresszhelyzetben kellett különféle feladatokat megoldaniuk. A magas pulzusszám és adrenalinszint, a döntéshelyzetek már egész jól szimulálták egy nagy torna sorsdöntő meccsének téthelyzeteit. Ilyenkor szinte mindenkinek megugrik a pulzusszáma. Szinte.


Volt olyan játékos, aki annyira gyakorlottá vált, hozzászokott az ilyen helyzetekhez, hogy nem nőtt jelentősen a pulzusa, ami hatalmas rutint mutatott, hihetetlenül hatékony küzdési stratégia alkalmazására utal

– mondta Imre Tóvári Zsuzsanna.

Az ilyen feladatok során derül ki a pszichológus és a kapitány számára is, hogy ki az, akire a legkeményebb téthelyzetekben is lehet számítani, és aki ilyenkor is képes hideg fejjel, gyorsan dönteni. És jól dönteni. A feladatot a pszichológusnő és a kapitány szintén kipróbálták, mert a játékosokat csak olyan szituációkba engedik be, amit ők korábban már teszteltek. És persze olyanba, ami abszolút biztonságos – az olimpia előtt senkinek sem hiányozna egy ilyen „játék” során összeszedett sérülés.

Azt is megtudtuk, hogy a csapatban posztonként más és más mentális elvárásoknak kell megfelelniük a játékosoknak.

„A védőjátékosoknál és a kapusoknál például különösen fontos, hogy minél keményebben tudjanak beleállni a konfliktushelyzetekbe. Ez kell ahhoz, hogy erős, egységes védelemként működjenek. Vigyázni kell arra, hogy a konfliktushelyzetek ne túlpörgést okozzanak, de természetesen a visszahúzódás sem vezet eredményre. Nagyon komoly egyensúlyi helyzetet kell megtalálni, a saját pillanatnyi képesség, erő ismeretében meghozva a döntést, hogy abban a konkrét helyzetben a legjobbját tudja hozni mindenki, együtt a többiekkel” – mondja a pszichológus.


A teljes beszélgetés


A pszichológus tapasztalatai szerint a vízilabda-válogatottnál mind a szövetségi kapitány, mind a játékosok tudatossági szintje nagyon magas. Történelmi hagyományok határozzák meg a közösségre jellemző magatartást, amit önkéntelenül átvesz minden újonnan érkező.


Nagyok az elvárások, aki ide kerül, attól a többiek gyorsan jó teljesítményt várnak, egyszerűen csak azért, mert ez az elfogadott mérce, amihez mindenki alkalmazkodik.

Egy világverseny előtti felkészülés óráról órára kidolgozott forgatókönyv szerint zajlik, Imre Tóvári Zsuzsanna szerint ez egy nagyon magas szint, és senkit nem kell noszogatni, „bántani”, hogy alkalmazkodjon az elvárásokhoz, mert ez az alap. Ami a riói felkészülést illeti, már megkezdődtek az egyeztetések a kapitány és a pszichológus között. Átbeszélik, hogy a selejtezők tapasztalatai alapján, melyek azok a szituációk, ahol javulnia kell a csapatnak. Különösen fontos, hogy a meccsek utolsó negyedében a lehető legjobb teljesítményt tudja nyújtani a csapat, ez ugyanis egészen biztosan sorsdöntőnek bizonyul majd az olimpián.