Te csak utald az 1 százalékot, és ne érdekeljen, mire költjük a lóvét!

Fotó: VS.hu / Kozma Zsuzsi

-

Több éve elavult hirdetések „jelzik" az Országos Állatmentő Alapítvány honlapján a szervezet „tevékenységét", az alapítvány megkeresésünkre sem válaszolt. Az alapítvány kuratóriumi elnöke több olyan szervezetben is vezető, melyek ellen korábban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény gyanúja miatt indult vizsgálat.


- Jó napot kívánok, az Országos Állatmentő Alapítvány honlapján láttam a hirdetésüket, hogy kiscicákat adnának örökbe.

- Uram az a hirdetés öt éves, már többször szóltunk, hogy vegyék le, a cicák azóta megnőttek, és köszönik jól vannak.

Ilyen és ehhez hasonló furcsa párbeszédek alakultak ki, amikor az Országos Állatmentő Alapítvány honlapján szereplő hirdetésekből felhívtunk néhányat. Egy másik esetben, az elveszett állatok menüpont alatt szereplő telefonszámon is egy több éve elveszett, és azóta szerencsésen megkerült kutya gazdáját sikerült felhívnunk. Itt egyébként 2013 december 27.-i a legfrissebb bejegyzés, ez egy Pátyról ellopott „yorki fiúcska” kutyáról szól. Egy másik hirdetésről (VII. kerületben három kiscica elvihető) szintén kiderült, hogy három éve elavult

A „Gazdit keres” menüpont legfrissebb hirdetésén szereplő számot tárcsázva („Byron és Brooke végleges otthont keresnek”) végre valóban egy frissebb esettel találkoztunk, a hirdetést két hónapja adták fel, a két kutyus két hete talált is gazdát. A vonal végén azt is elmondták, hogy rendszeresen együttműködnek az Országos Állatmentő Alapítvánnyal, akik átvesznek tőlük kutyákat ivartalanításra, volt, hogy egyszerre több mint húszat is. Egy-egy nagyobb testű kutya ivartalanítása 20-25 ezer forintba kerül, így egy ilyen volumenű segítség valóban jelentős lehet egy kisebb, kevesebb pénzből gazdálkodó egyesület számára.


„Sikertörténetek"

Az alapítvány honlapja nem könnyíti meg azok dolgát, akik arra lennének kíváncsiak: mire használta fel a szervezet az adójuk felajánlott 1 százalékát. A „Cikkek” menüpontban a legfrissebb bejegyzés az állatvédelmi törvény 2011-es módosításáról szól, a „Sikertörténetek” menüpont alatt is dátum nélküli bejegyzéseket találni, egy 2013-as UPC-közlemény ad némi támpontot ahhoz, hogy lássuk: 3 év alatt 18 sikertörténetről számol be a honlap.

Magyarországon még mindig az adózók viszonylag kis hányada ajánlja fel adója 1 százalékát egy-egy egyesület, alapítvány javára (az elmúlt évek statisztikái alapján nagyságrendileg az adóalanyok fele tesz így), de évente 7-8 milliárd forint ily módon is összegyűlik erre a célra. Az állatmentéssel foglalkozó alapítványok közül évek óta ugyanaz a három részesül a legnagyobb mértékben a felajánlásokból a Rákosmenti Noé Bárkája Állatotthon Alapítvány, a Rex Kutyaotthon Alapítvány és az Országos Állatmentő Alapítvány.


1 százalékos felajánlások

2014

Rákosmenti Noé Bárkája Állatotthon Alapítvány 70 830 837 Ft

Rex Kutyaotthon Alapítvány 64 040 772 Ft

Országos Állatmentő Alapítvány 46 712 517 Ft

2015

Rákosmenti Noé Bárkája Állatotthon Alapítvány 78 936 511 Ft

Rex Kutyaotthon Alapítvány 77 309 785 Ft

Országos Állatmentő Alapítvány 31 087 483 Ft

Arra voltunk kíváncsiak, az alapítványok hogyan gazdálkodtak a befolyt támogatásokkal, ezért mindhárom alapítványhoz közérdekű adatkéréssel fordultunk. A törvényes határidőn belül a Rex Kutyaotthon Alapítvány és a Rákosmenti Noé Állatotthon Alapítvány válaszolt.

A Rex válaszaiból kiderül, hogy nemcsak a saját tulajdonukban álló Rex Állatszigetet támogatják, hanem a Füzesabonyi Állatvédő Alapítványtól és az Állatokat Védjük Együtt Alapítványtól is vesznek át kutyákat, évente több alkalommal. Az alapítvány 2014-es beszámolójában szereplő bevételük 102,4 millió Ft, amelyből tájékoztatásuk alapján 2014-ben 11 millió Ft-ot, 2015-ben pedig 7 millió Ft-ot költöttek állat-egészségügyi ellátásra, ezen összegek 80 százalékát az ivartalanítások tették ki. A Rex Kutyaotthon 2014-ben 64 millió forintot használt fel az adó 1%-os felajánlásokból, és összesen 89,6 millió forintért vásároltak gyógyszereket, eledelt az állatoknak, valamint ebből az összegből fedezték az állatvédelmi oktatásokat, ingatlanuk őrzését, egyéb anyagjellegű ráfordításokat.


Általában nehéz helyzetben vannak az állatmentő alapítványok


A magyarországi állatmentés rendkívül nehéz helyzetben van, a menhelyeknek önállóan kell gondoskodniuk fenntartásukról, folyamatosan keresik a támogató forrásokat, amelyek segíthetik hétköznapi munkájukat. Hazánkban alacsony az ivartalanítási hajlandóság a kisállat-tulajdonosok körében – az alapítványok feladata nem csupán az, hogy ennek következményeit kezeljék, vagyis az utcára került állatokat megmentsék, hanem az is, hogy tudatos állattartásra neveljenek.

Kisebb vidéki állatmentő egyesület vezetőjével, önkéntesekkel beszélve azt az információt kaptuk, hogy a Rákosmenti Noé Bárkája Állatotthon Alapítvány aktívan segíti a vidéki állatmenhelyeket, és részt vesznek mindennapos mentésekben is. Az alapítvány honlapján a „Gazdira váró kutyák”, és „Gazdira váró cicák” menüpontban is friss, néhány napos esetekkel találkozni, a honlapon egyébként is pontosan dokumentált minden állat sorsa. (Feltüntetik mikor került be az alapítvány menhelyére, mikor sikerült kiközvetíteni, stb.) A honlapot láthatóan folyamatosan gondozzák, megtalálható rajta egy beszámoló a 2015-ös évről, vagy éppen a február végi demonstrációról az állatvédelmi törvény szigorításáért.


Ahol működik

A Noé Alapítvány adatközléséből kiderül, hogy 2014-ben 28,75 millió forintból nyújtottak állat-egészségügyi szolgáltatásokat (ivartalanítás, egyéb beavatkozások), az alapítvány minden a gondozásukba kerülő, 5 hónapnál idősebb kutyát, macskát és nyulat ivartalanít – egyéb állatfajták esetében (kivéve a madarakat) a hím ivarú egyedeket. 2014-ben 4,66 millió forintot költöttek gyógyszerekre és 916616 forintot alomra, kutyaházra.

Az alapítvány honlapján fotókkal gazdagon illusztrált, részletes beszámolók találhatók minden év tevékenységéről, számadatokkal alátámasztva, állatfajtákra lebontva. A 2014-es évet például 316 „bentlakó” kutyával kezdték, ehhez az év folyamán 232 befogadott eb csatlakozott, igaz, közben 284-et sikerült örökbe is adni gazdáknak. Az alapítvány saját menhelye fenntartásán kívül támogatja a püspökladányi, a törökszentmiklósi, a nyírmadai, a kisvárdai, a siklósi és a Szerbiában működő óbecsei menhelyet is – ezekről szintén találni beszámolót a honlapon. Az alapítvány ezen kívül a vidéki állatmenhelyeket segítő Hangya Közösséggel is együttműködik.

A Noé válaszai alapján az alapítvány választott tisztségviselői díjazás nélkül végzik tevékenységüket, ezen kívül 7-11 fős stáb kapott bért, összesen 13.2 millió forint értékben.

A Noé kérésünkre részletesen is elküldte a 2014-es beszámolóban szereplő „egyéb bevételek” sor részletezését.


A Noé bevételei (ezer forint)

Szja 1 % 70.815
Támogatások, adományok magánszemélyektől: 26 457
Cégektől: 2888
Alapítványoktól: 140
Külföldi magánszemélyektől: 11 922
Külföldi cégektől: 1 704
Önkormányzattól: 80
Kamat, kamat jellegű bevétel: 1
Árfolyamnyereség: 2
Összesen : 114 009

Az Országos Állatmentő Alapítvány honlapja, mint írtuk, nem könnyíti meg a tájékozódást, és kevés friss adatot tartalmaz a szervezet tevékenységéről. Az általunk megkérdezett kisebb szervezetek sem találkoztak még aktív tevékenységükkel. Az alapítvány utolsó elérhető (2015 május 29-i) beszámolója szerint 2014-ben összesen 64 millió forint adomány folyt be hozzájuk, ebből, mint láttuk, 46,7 millió az 1 százalékokból. A befolyt 1 százalékokból összesen 53 millió forintot használtak fel, ennek legnagyobb részét (34 milliót) „oktatási segédanyagra”. Erről sajnos semmilyen információt nem találtunk a szervezet honlapján.

Az alapítvány egyik fő célja saját meghatározásuk szerint az, hogy ivartalanított kutyákat, macskákat közvetítsenek ki olyan családokhoz, akik anyagi helyzetük miatt nem tudnák őket örökbe fogadni. A beszámolóban ugyanakkor nem tértek ki arra, hogy mennyi pénzt költöttek e célra. Az adatigénylésben azt is kértük, hogy erre vonatkozóan közöljenek részletes információkat. Látszik ugyanakkor a beszámolóból, hogy a felajánlott pénznek csak a 16,5 százalékát költötték adományra, és eszközbeszerzésre, részletesebb adatok itt sem elérhetően (kik részesültek ezekből, milyen eszközöket szereztek be, stb.). Ennél többet szántak, a bevételeik 19,4 százalékát reklámra, és saját működésükre.

Az Országos Állatmentő Alapítvánnyal kapcsolatban érdekes még, hogy Gombár Györgyi kuratóriumi elnök tagja a Daganatos.hu Alapítványnak, valamint a Gyermekmentő Támogató Alapítványnak is. Ezekről 2014-ben megírta a VS.hu, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény gyanúja miatt indult ellenük vizsgálat, mivel a gyanú szerint az 1 százalékokból befolyt pénzek töredékét fordították csak az alapítványok céljaira, a nagy részét saját működésükre költötték.

Cikkünk elkészültekor ismét felhívtuk az alapítvány vezetőinek figyelmét adatszolgáltatási kötelezettségeikre, de megkeresésünkre nem válaszoltak.

Ez a cikk a Transparency International Magyarország „TI Akadémia” elnevezésű projektjének keretében jött létre a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásával.


Norvég alap