Leváltották a köznevelési államtitkárt

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

-

Czunyiné Bertalan Judit helyére Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár került. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nem szűnik meg, de átalakul.


Távozik posztjáról Czunyiné Bertalan Judit – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A köznevelési államtitkár helyére Palkovics László lép oktatási államtitkárként. Palkovics László 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára volt. Czunyiné mostantól a digitális tartalomfejlesztésért felel kormánybiztosként.

Balog Zoltán jelezte: a köznevelési kerekasztal keddi alakuló ülését már Palkovics László vezeti majd. A miniszter kérdésre válaszolva azt mondta: a kormányfő, akivel a változtatásokról egyeztetett előző nap, nem fogalmazott meg kritikát Czunyiné Bertalan Judit munkájával kapcsolatban, sőt ragaszkodott ahhoz, hogy az eddigi államtitkár a köznevelés területén komoly szerepet kapjon.

Balog Zoltán kifejtette, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nem szűnik meg, de átalakul. Az intézményvezetők nagyobb hatáskört kaphatnak. Várhatóan szeptembertől olyan kerettel rendelkezhetnek majd, amely a kisebb beszerzéseket lehetővé teszi számukra. Átgondolják a minősítési rendszert is – mondta Balog Zoltán.

Informátorunk szerint hónapokon keresztül tartó folyamatra tett pontot a kormányfő Czunyiné menesztésével, ugyanis a kormányon belül is „folyamatosak voltak a kritikák" az államtitkárság működésével kapcsolatban, elsősorban Lázár János részéről. Vagyis a Herman Ottó Gimnázium nyílt levelével megindult tiltakozási hullám „csak az apropó volt". A döntést ugyanakkor végül maga Orbán Viktor hozta meg, de ez forrásunk szerint „természetes is, hiszen ő viseli a politikai felelősséget".


Czunyiné Bertalan Judit és Balog Zoltán


Nagy volt az elégedetlenség

A közoktatás az egyik legérzékenyebb pontja volt az elmúlt években a kormányzati politikának, már Hoffmann Rózsa idején is rengeteg bírálat érte az Emmit az átalakítások miatt. A kormány a Klebelsberg Intézményfenntartó Központlétrehozásától deklaráltan azt várta, hogy az egységes fenntartású intézmények majd ugyanolyan színvonalon is működhetnek, és megszűnik az a rendszer, amiben a gazdagabb önkormányzatok kiegészítő támogatást juttatnak iskoláiknak, míg a szegényebb településeken ilyen hiányában egy sor fontos szolgáltatástól elesnek a gyerekek.

Csakhogy a közoktatás évről évre levesebb forráshoz jutott a központi költségvetésből, így a Klik is folyamatos pénzhiánnyal működött. Emiatt gyakran abszurd jelenségek kísérték a kormányzati reformterveket: tornaterem híján sok vidéki iskolában a folyosón tornáztak a gyerekek a kötelező mindennapos testnevelés órákon, vagy – mint legutóbb az Index megírta – a szintén kötelezővé tett úszásoktatásra nem volt pénz, gyakran még az gyerekeket az uszodába szállító buszos vállalkozókat sem fizették ki.

Tavaly ősszel az keltett felháborodást, hogy a Klik sok, megbízási szerződéssel dolgozó tanárnak nem fizette ki a bérét; volt, aki még az év végén sem jutott hozzá, több hónapja járó fizetéséhez. A rendszer szereplői januárra értek a jelek szerint tűréshatáruk végéhez, ekkor jelentkezett először a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete egy nyílt levéllel, melyben többek között azt írták, még a vécépapírt is a szülőknek kell bevinni az intézményekbe, egy október 6-i megemlékezéshez pedig 13 gyertya miatt közbeszerzést kellett volna kiírniuk.