Tartózkodó a külföldi munkavállalókkal szemben a kormány

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

Nem támogatja a kormány a külföldiek tömeges munkavállalását, egyúttal nincs stratégiája, hogyan emelkedjenek a bérek.


Miközben számos gazdasági társulás azon töri a fejét, hogy munkásokat csábítson be külföldről, addig a kormány távol tartja magát ettől az ötlettől. Máshonnan közelít a munkaerőhiány megoldásához: csökkenteni fogja a járulékokat azzal a szándékkal, hogy emelkedjenek a bérek, és minél többen lássák értelmét Magyarországon dolgozni.

Közben a piac dolgozik a maga érdekei szerint: háromezer építőipari munkást hívnának be Ukrajnából magyar vállalkozók; Szabadkán utcai plakát hirdeti, hogy betanított munkásokat keresnek Magyarországra.

A kormányzat persze nem mozdul rá a témára.


Nyilvánvaló, hogy a külföldi munkaerő „beengedése” politikai okokból vállalhatatlan a kormánynak

- írta elemzésében a Policy Agenda.

Az elemzés szerint még akkor is vállalhatatlan, ha nem Európán kívülről - azaz nem a menekültválság miatt más kontinensről - érkezőkből válogatnának munkaerőt, hanem a környező országokból. Ezek közül pedig elsősorban Ukrajna jöhet számításba. Az ottani háborús helyzet, a keleti országrész összeomlott gazdasága miatt olcsó, tömeges munkaerő érkezhetne most az országba.

A Policy Agenda szerint a kormány az ukránok magyar munkaerőpiacra engedésekor nem érvelhet azzal, hogy a határon túl élő magyarokkal oldaná meg a hazai munkaerőhiányt. Feltehetőleg ez a politikai megfontolás késztethette arra, hogy kihátrált a nemzetgazdasági miniszter korábbi kijelentése mögül, amely szerint külföldi munkaerővel lehet kezelni a munkaerőhiány okozta problémákat.

A külföldi munkaerő beengedése nemcsak politikai okokból védhetetlen, hanem amiatt is, mert negatív hatással lenne a bérek emelkedésére - fogalmaz az elemzés.


Háromezer ukránt vár az építőipar

A munkaerőhiány enyhítésére három-négy ezer építőipari szakmunkásokat hívna be Ukrajnából az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ). Áprilisban kértek támogatást a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy 24-36 hónapos időszakra tegye ezt lehetővé munkavállalónként.

Az ÉVOSZ rendelkezésünkre bocsátott javaslata szerint a két ország közötti megállapodás rögzíthetné, hogy havonta átlagosan háromszáz ukrajnai munkás tartózkodhatna Magyarországon, de ezt a létszámot felül lehetne vizsgálni.

Szándékaik szerint elsősorban magyar tulajdonú kárpátaljai cégeket hívnának be alvállalkozóként. Könnyítenének a vállalkozók gazdasági nehézségein, és segítenék munkavállalóik megélhetését, hogy ne kelljen kényszerűségből elvándorolniuk Kárpátaljáról.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta lapunknak:


Nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a kárpátaljai alvállalkozók kizárólag magyar anyanyelvű munkavállalókkal érkezzenek. Egyedül a szakértelem számít

Koji hangsúlyozta, hogy betanított segédmunkásokkal nem lehet jó minőséget produkálni, ezért van szükség a külföldi utánpótlásra. Közép-Magyarországon és a megyei jogú városokban most is szakemberhiány van, annak ellenére, hogy az építőipar rendelési állománya kevesebb, mint egy éve.

A javaslat szerint az ukrán munkavállalók bére igazodna a magyarországi feltételekhez, figyelembe véve a garantált bérminimumot és az építőipari ágazati ajánlott bérminimumokat is.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - ÉVOSZ páros mérné fel a vállalkozásokat, hogy van-e elegendő megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező munkavállalójuk és referenciáik.

A munkavállalási engedélyeket e két szervezet igazolása alapján adnák ki a kérelmező ukrán munkáltatónak. Megjegyzik, hogy célszerű lesz a tartózkodási engedélyeket egyszerűsített eljárásban beszerezni.

Az ÉVOSZ javaslatára eddig nem érkezett válasz a nemzetgazdasági tárcától. Koji László kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy türelmesen várnak.


Régóta kevés a villanyszerelő, a hegesztő, de már a nyolc általánost végzett operátort is sok helyre keresik


Ebből nem lesz béremelés

Tévúton jár a kormány, amikor a járulékcsökkentéstől várja a bérek emelkedését. Mással pedig nem próbálkozik, ezért nincs egyelőre hatékonynak tűnő terv arra, hogyan tartaná itthon a munkaképes magyarokat - e következtetések vonhatók le a Policy Agenda elemzéséből.

A kutatócég az általános béremelés lehetőségét veti fel a kormánynak. Emelhetné a közel kétszázezer közfoglalkoztatott bérét, a közszféra és az állami vállalatok dolgozóinak keresetét. Jogszabályban határozhatná meg a minimálbér és a garantált bérminimum mértékét.


Ezekkel a lehetőségekkel azonban nem akar élni a kormány 

- teszi hozzá a Policy Agenda.

Úgy tűnik, hogy a kabinet nem akar általános béremelést, ezért a Policy Agenda szerint az ősz egyik fontos kérdése, hogy a gazdasági szereplők és a szakszervezetek milyen nyomást tudnak gyakorolni rá. Az elemzők biztosra veszik, hogy lépéskényszerben van a kormány.


Az egészségügy húzhatja a rövidebbet

A magyar gazdaság egyik fő problémája, hogy tartósan alacsony bérszintre állt be. Ez elsőre jónak tűnhet a vállalkozásoknak, hiszen az alacsonyabb bértömeg kifizetésével látszólag nőtt a versenyképességük. Ugyanakkor az alacsony bérek miatt sokan mennek külföldre, vagy egyik szakmából a másikba, oda, ahol magasabb fizetést kapnak. Ha nincs munkaerő, akkor az azonnali és elhúzódó válságot okoz egyes ágazatokban.

Arra figyelmeztet az elemzés, hogy a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett járulékcsökkentés nem jelenti azt, hogy bért fognak emelni a munkáltatók, ezért nem fog akadályt emelni a külföldre vándorlás elé, és arra sem jelent megoldást, hogy az alulfizetett dolgozók átmenjenek a kicsit zsírosabb belföldi álláshelyekre. A Policy Agenda szerint a járulékcsökkentés ellenére rosszul járhat az egészségügy.