Tarsoly Csaba szerint ő koncepciós per áldozata

Fotó: Szabó Gábor

-

Meg lehetett volna menteni a Quaestor-vagyont, de reorganizáció helyett letartóztatták Tarsoly Csabát – vallotta az egykori cégvezér.


Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport vezetője tagadta az ellene felhozott vádakat, miszerint hathatósan közreműködött abban a csalás- és sikkasztássorozatban, amelynek révén összesen 77 milliárd forint ügyfélvagyon tűnt el. Tarsoly szerint ő és társai egy koncepciós per főszereplői, az eljárás nem a törvények szerint zajlik, annak nem az igazság kiderítése a célja, hanem bűnösök kreálása. Úgy vélte, azért folyik a „befeketítésük”, hogy ne kelljen kárpótolni az ügyfeleket az állam mulasztásai miatt.

A büntetőeljárás júliusban kezdődött, jelenleg a bizonyítási szakasz zajlik. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére, a Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli. Tarsoly egyórás vallomásában többször hangsúlyozta, hogy sem ő, sem a védője nem tudott felkészülni egy tárgyalásra sem, annak ellenére, hogy ez törvényben biztosított joga lett volna. Tarsoly Csaba ügyvédje kifogásolta, hogy használhatatlan volt a merevlemez, amelyet a törvényszéktől kaptak, azon túl, hogy „fizikai képtelenség” a több terabájtnyi anyagot feldolgozni.


Magasról kapott támogatást Tarsoly


Májer Zsolt, az ügy harmadrendű vádlottja elmondta, a merevlemezre a cégcsoport adatainak csak töredéke került, a valós adatmennyiség ennél sokkal több, akár 5000 terabájt is lehet. Tarsoly Csaba hangsúlyozta, hogy a vádiratban foglaltak, különösen a bűnszervezetben elkövetett csalás vádja érthetetlen, nem felel meg a valóságnak. Kiemelte az ötödik vádpontot, amely szerint több mint egymilliárd forint elsikkasztásával gyanúsítják. Beszámolója szerint kérte, hogy küldjék meg az ezt bizonyító elszámolási pénztárbizonylatokat, azonban ezeket nem kapta meg, csak 3-4 „hevenyészett” Excel-táblázatot kapott, hiányos adatokkal.

Szerinte 2015 márciusában még rendelkezésre állt a teljes ügyfélvagyon több mint 100 milliárd forint értékben, 2015. március 9-én, a Buda-Cash-botrány kirobbanása után is több mint hatmilliárd forint volt a likviditás, amely kellő fedezetet nyújtott az összes jogszerű követelés kielégítésére. A helyzet a Hungária Értékpapír csődjével vált kezelhetetlenné, mert ekkor az ügyfelek a le nem járt esedékességű Quaestor-értékpapírjaikat is készpénzesíteni akarták. Kijelentette, nem igaz, hogy a Quaestor leányvállalata, a Quaestor Financial Hrurira fiktív kötvényeket bocsátott ki. A kötvényprogram 2007 óta tartott, minden évben a felügyeleti szerv engedélye és a vonatkozó törvény alapján bocsátott ki kötvényeket összesen mintegy 210 milliárd forint értékben, míg a keret 440 milliárd forint volt.

Munkatársaival kidolgoztak egy reorganizációs tervet, amelyet felterjesztettek a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, és amelyet a minisztérium „egyik legfelsőbb vezetője” megvalósíthatónak vélt. Azonban ezt a folyamatot megállította a Quaestor vezetőinek letartóztatása, pedig „kár és egyetlen állami forint nélkül” megoldást jelentett volna – mondta. A következő tárgyalásra október 18-án, kedden lesz, ekkor Tarsoly Csaba nyomozás során tett vallomásaira kerül sor. A másod- és harmadrendű vádlottakat, Tarsoly Csaba feleségét és Májer Zsoltot október 20-án hallgatják ki, a többi vádlott kihallgatása október 25-én és 27-én lesz – ismertette a bíró.