Taroltak a nemek a görög népszavazáson

Fotó: AFP / LOUISA GOULIAMAKI

-

Bejött a görög miniszterelnök forgatókönyve, a kérdés, mi jön ezután. Egy keddi rendkívüli EU csúcs biztos. A görög miniszterelnök azt mondta, nem lépnek ki az eurozónából, londoni befektetők szerint viszont ez a legvalószínűbb forgatókönyv. A pénzügyminiszer szerint a görögök nemet mondtak a megszorításokra és igent a valódi reformokra. A hitelezőkkel közös megoldást kell találni. A német pénzügyminiszter nehezen tudja elképzelni a tárgyalások folytatását. A befektetők nem számítottak ennyire durva különbségre, a pénzpiacokon drámai lehet a mozgás.


A görög belügyminiszter már 8 körül bejelentette a „hivatalos prognózist”, miszerint a nemek 61 százalékkal győztek. Igaza lett, viszonylag kis feldolgozottságnál is ez volt az arány, ami tartotta magát a végéig. Ennél jóval szorosabb eredményt vártak az elemzők.

A görögök hétfőn folytatnák a tárgyalásokat – közölte a kormányszóvivő a hivatalos végeredmény előtt.

A beszámolók szerint a görög kormányfő, Alekszisz Ciprasz már több uniós vezetővel tárgyalt, első körben a francia elnököt, Francois Hollande-ot hívta fel, és a tárgyalások folytatásáról egyeztettek, de az Európai Központi Bank elnökével, Mario Draghival is beszélt.


CIprasz először a francia elnököt hívta fel


Ciprasz: „bebizonyítottuk, hogy a demokráciát nem lehet zsarolni”

Alekszisz Ciprasz szerint a görögök egyértelmű véleményt mondtak, amely megváltoztatja a vitát Európában. „A választók nem Európa ellen adtak nekem felhatalmazást, hanem arra, hogy fenntartható megoldást találjunk a helyzetre” - mondta a miniszterelnök a Gurardian beszámolója szerint.


Nem lesz egyszerű megoldást találni, de ha mindkét fél akarja, lehet igazságos megoldás

A mai szavazás nem azt jelenti, hogy Görögország kilép az eurozónából - hangsúlyozta a miniszterelnök. A görögök nem Európáról szavaztak, ezt a kérdést „teljes mértékben le kell vennünk az asztalról”. (Több európai vezető korábban nem így értelmezte a népszavazást.) A miniszterelnök azt mondta, most visszatérnek a tárgyalóasztalhoz, szerinte a hitelezőkkel már holnap le lehetne ülni.


A miniszterelnök szavaz


„Készek vagyunk a tárgyalásra, a cél, hogy a bankrendszer mielőbb normálisan működjön.” Görögország ragaszkodik a hitel átütemezéséhez - erősítette meg. (A legutolsó görög kérés az volt, hogy az adósság 30 százalékát engedjék el, a hitel visszafizetésénél 20 év haladékot kért.) A miniszterelnök hétfőn tárgyalna a többi párt vezetőjével is.

A görög pénzügyminiszter, Jánisz Varufakisz szerint a görögök egyértelmű és világos üzenetet fogalmaztak meg: nemet mondtak a további megszorításra és igent a valódi reformokra. A miniszter szerint közös megoldást kell találni. „A mai nem egy óriási igen az európai demokráciára, és erősíti azt a védelmet, amit Görögország nyújt a görögöknek” - mondta a miniszter a Guardian szerint.

Antonio Szamarasz, az ellenzéki jobbközép Új Demokrácia párt elnöke lemondott a nemek győzelme miatt.


Az ünneplő tömeg


Kedden rendkívüli csúcs

Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök keddre rendkívüli EU csúcs összehívását kezdeményezte az eurozóna tagoknak. Ez lesz is, este 6-kor. Közben az Európai Bizottság bejelentette, elfogadja a görög népszavazás eredményét. A bizottsági elnök az összes eurozóna tagország és a fontosabb intézmények vezetőivel is tárgyal a következő 24 órában.

„Ezek után nehezen képzelhetőek el az újabb tárgyalások Görögországgal” - mondta vasárnap este Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter. Szerinte a görög miniszterelnök „felégette az utolsó hidakat”, amelyeken át elmozdulhattak volna a megegyezés felé. A német takarékszövetkezetek egyesületének vezetője a Reutersnak azt mondta, a görögöknek ki kell lépniük az eurozónából. A német exportőrök szövetségének elnöke is azt mondta, „nem látja, hogy a görögök innentől kezdve hogyan maradnak az euroövezetben.”


Görögország, államcsőd, adósságválség, népszavazás,

Angela Merkel és a német pénzügyminiszter


Görögország megtette az első lépést az eurózóna elhagyása felé - mondta Alekszej Lihacsov orosz gazdasági miniszterhelyettes. Azt még nem tudja, hogy Görögország végig is megy-e az úton.

Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter Twitteren azt írta, a görögök elutasították az EU által kért megszorításokat, így az lenne a helyes, ha „új erőfeszítéseket tenne az EU a megegyezésre.”

A befektetők nem számítottak ilyen durva különbségre, ez alaposan megmozgathatja a pénzpiacot - írja a Guardian. Amerikában „már felébredtek”, a nem hivatalos eredményekre is esett az euró árfolyama a dolláréhoz képest, egy százalékkal. Egyes elemzők attól tartanak, a görög bankrendszer összeomlik. A Teneo Intelligence elemzője, Wolf Piccoli szerint a görögök 75 százalékos eséllyel elhagyják az eurozónát.

Londoni elemzők szerint is az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Görögország kilép az eurozónából, a bankválságból pedig hamarosan fizetőképességi válság lehet.


Attól tartanak, elfogy a pénz


Az ide vezető út

Hetek óta tárgyaltak a hitelezők Görögországgal arról, milyen feltételek mellett kaphatja meg Athén a korábbi mentőcsomagokban biztosított pénzt július elseje előtt, amikor is vissza kellett volna fizetni 1,6 milliárd eurót az IMF-nek. Az EU és az IMF komoly gazdasági reformokat várt el a görög kormánytól, de Ciprasz – aki radikális baloldali programmal került hatalomra – elutasította a megszorításokat. Megállapodás híján Görögország nem kapta meg a mentőcsomagból még járó pénzt, így nem is tudta visszafizetni az adósságát.


Görögország tehát becsődölt július elsején. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök pedig a néptől kért választ arra, mi legyen a hitelezők javaslatcsomagjával.


Görögország, államcsőd, adósságválség, népszavazás,


Erre mondtak nemet a görögök

  • A javaslat értelmében a görög költségvetésnek idén 1, jövőre 2, majd 3, végül 2018-ban 3,5 százalékos elsődleges többletet kellene produkálnia, amely az adósságfizetés nélkül értendő.
  • Az áfa terén Athénnak évente a GDP 1 százalékának megfelelő bevételnövekedést kellene elérnie, több terméket és szolgáltatást átsorolnának a 23 százalékos áfakulcs hatálya alá, a kedvezményes 13 százalékos kulcs az alapvető élelmiszerekre, az energiára, a szállodákra és a vízre vonatkozna, a legalacsonyabb, 6 százalékos áfakulcs pedig a gyógyszereket könyveket, színházakat terhelné. Meg kellene szüntetni sok kedvezményt, a többi között a görög szigetvilágban érvényes áfakönnyítést is.
  • Ezen túlmenően a jövedelemadó megfizetése alóli kibújás lehetőségének szűkítését is elvárják a hitelezők.
  • Athénnak el kellene törölnie a gazdáknak a dízelolaj jövedéki adójában nyújtott kedvezményeket, valamint meg kellene feleznie a fűtőolaj-támogatásra fordított költségvetési kiadásokat. Emellett a tervezett ingatlanadó-bevételek garantálása is szerepel a feltételek között.
  • A hitelezők ezenkívül a jövedelemadóztatás korábban megígért, de még végre nem hajtott reformját várják, s új törvényeket az adócsalás és adóelkerülés szankcionálására. Az intézkedések értelmében a teherhajókra kivetett adókat is meg kellene emelni, a kedvezményeket pedig ezen a téren fokozatosan ki kellene vezetni a rendszerből.
  • Mindemellett Athénnak a viszonylag magas védelmi kiadásait is 400 millió euróval kellene megkurtítania, csökkentve a hadsereg létszámát és beszerzéseit.
  • A társasági adó kulcsát a jelenlegi 26-ról 28 százalékra kellene emelni, és a hitelezők a televíziós reklámok megadóztatását is javasolják, s további frekvenciák meghirdetését is kívánatosnak tartanák, ahogyan a 4G és 5G távközlési frekvenciák megpályáztatásának elindítását is.
  • A javaslat szerint már most is érvényben van jachtadó a 10 méteresnél nagyobb szabadidőhajókra. Ennek kulcsát 10-ről 13 százalékra kellene emelni, a beszedés hatékonyságát pedig javítani kell.
  • A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a javaslat megjegyzi, hogy fenntarthatatlan és alapvető reformra szorul. Idén a GDP 0,25-0,5, jövőre pedig 1 százalékát kellene lefaragni a kiadásokból. Olyan intézkedéseket javasolnak a hitelezők, amelyek erőteljesen elrettentenek a korai nyugdíjba vonulástól, 2022-re pedig 67 évre emelnék az általános nyugdíjkorhatárt, vagy 62-re annak, aki 40 évig dolgozott. Ez alól csak a fogyatékkal élő gyermeket nevelők és a veszélyes szakmákban dolgozók jelenthetnének kivételt. Jobban büntetné a javaslat, ha valaki korábban megy nyugdíjba a lehetségesnél, emellett a kiegészítő nyugdíjpénztárak csak magánbefizetésekből működhetnének. A javaslat értelmében az államilag garantáltan fizetendő minimális nyugdíjakat 2021-ig a jelenlegi nominális értéken kellene befagyasztani. A dokumentum emellett 4-ről 6 százalékra emelné és a kiegészítő, magánnyugdíjra is kiterjesztené a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulását.
  • A közszférában a javaslat a bértábla fiskális szempontból semleges, vagyis nem elvonó jellegű reformját sürgeti, gyakorlatilag kisebb bérkülönbségeket és a képzettségek és felelősségi szintek jobb érvényesülését szorgalmazza, valamint a juttatások terén az EU-ban bevált legjobb gyakorlatok átvételét tartja kívánatosnak.
  • A hitelezők az adóhatóságot is átalakítanák, növelnék a behajtások hatékonyságát, és „ésszerű életkörülmények” biztosítása mellett azon is változtatnának, hogy kitől mit nem vehet el az adóhatóság. A javaslat az adóbeszedés modernizációját, az elektronikus regisztráció és beszedési rendszer létrehozását is tartalmazza. A dokumentum külön kitér arra, hogy fel kell lépni az üzemanyagcsempészek ellen.
  • A munkaerőpiacon a hitelezők mindössze egy konzultáció elindítását várják el az érdek-képviseleti rendszer átalakítására, amely a tömeges leépítések, a szakszervezeti intézkedések és a kollektív szerződések szabályozását érintené, figyelembe véve más tagállamok bevált szabályozásait. Ezen a téren a csomag más intézkedést nem vár, pusztán a be nem jelentett munka visszaszorítását, „a törvényesen működő vállalatok versenyképessége, a munkavállalók, valamint az adó- és társadalombiztosítási bevételek megóvása érdekében”.
  • Ezeken kívül a hitelezők zárt szakmák megnyitását, gázpiaci reformot és az elektromos hálózatot üzemeltető Addie magánosítását sürgetik.
  • Emellett több jelentős kikötő privatizációjának felgyorsítását és regionális repterek magánosításának nyélbe ütését szorgalmazzák a dokumentumban.

Görögország, államcsőd, adósságválség, népszavazás,


Hétfőn nem nyitottak ki a bankok, a héten csak a nyugdíjakat fizették ki. A görögök legfeljebb napi 60 eurót vehettek fel. Sokan előző hétvégén feltankoltak. Egyes hírek szerint a lakosság elkezdett tartós élelmiszereket felhalmozni, más azonban ezt nem erősítette meg. A turistákra nem vonatkozik semmilyen korlátozás. A bankok likviditása hétfőig tart, a többi az Európai Központi Bankon múlik – mondta a görög bankszövetség elnöke.


A görög miniszterelnök pár napja azt mondta, kisebb módosításokkal készek elfogadni a nemzetközi hitelezők utolsó javaslatait, és azt szeretnék, ha a görög adósság 30 százalékát elengednék, a törlesztésre 20 éves türelmi időt kértek.

A görög kormányfő abban bízik, július 20-ig meglesz a megállapodás, akkor ugyanis egy újabb határidő jár le: a görög kormánynak ekkor kell 3,5 milliárd eurót törlesztenie az EKB-nak. Június–augusztusban összesen 11 milliárd eurót kellene átutalnia a görög kormánynak a nemzetközi hitelezők számláira.


Görögország, államcsőd, adósságválség, népszavazás, készpénz, bankautomata


Hazug pókerező vs terrorista

Azt, hogy mi a népszavazás tétje, sokan sokféleképpen magyarázták. A görög miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz a népszavazás előtt is leszögezte, nem az eurózónáról és az ország uniós tagságáról szavaznak. Több európai politikus ezt nem így látta, szerintük az eurózóna-tagság a tét.

A görög kormányfő azt gondolta, ha a nemek nyernek, az ország jobb tárgyalási pozícióba kerül. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szerint ez nagyon nincs így. Ő azt mondta, elárulva érzi magát, és hazug pókerezők játékához hasonlította a görögök taktikázását, Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter meg cserébe leterroristázta az EU-t.

A francia–német egységfront megbomlott, Angela Merkel német kancellár hétfőn tárgyal személyesen Francois Hollande francia elnökkel. A német pénzügyminiszter szombaton egy interjúban nem zárta ki, hogy Görögország kiválhat az euróövezetből (bár most nem tudnának drachmát nyomtatni), de a görögöket nem hagyják cserben.