Tarlós Orbánnál meccsel a fővárosért

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

Egy múlt heti váratlan adótörvény-módosítás után Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester találkozójának tétje, hogy működőképes marad-e Budapest, el tudja-e látni azokat a feladatokat, amelyeket eddig.


Ennyire szorongatott helyzetben még nem ült le a főpolgármester Orbán Viktorral tárgyalni fővárosi ügyekről, mint most hétfőn. Ennek a parlament múlt keddi döntése az oka: egy törvénymódosítással, melynek előkészületeibe Tarlós Istvánt a jelek szerint nem avatták be, az állam közvetlenül beavatkozik a főváros gazdálkodásába, működtetésébe.


Eszerint az önkormányzatok az iparűzési adóból származó bevételeiket gyakorlatilag csak szociális feladatokra és közösségi közlekedésre fordíthatják ezután.

Budapesthez évente 200-210 milliárd forint iparűzési adó folyik be, amelyet a forrásmegosztási törvény szerint eddig 51-49 százalékos arányban osztottak szét a főváros és a 23 kerület között. Mostantól Budapest másfél százalékponttal nagyobb részt, 52,5 százalékot kap a kerületek rovására, ez 2017-ben már 54 százalék lesz.

A törvénymódosítás nem írja elő ugyan, hogy kizárólag e két feladatra – szociális kiadások, közösségi közlekedés – költhetik, de a törvényhozók a különösen szóval nyomatékot adtak a felhasználás irányának.

A kormányzat ezzel azt a gyakorlatot szüntetné meg, hogy a főváros minden évben az államnál kilincsel, hogy adott évben is segítsen be a budapesti tömegközlekedés finanszírozásába.

A döntést felvezető Rogán Antal a parlamenti vitában el is mondta, a javaslatban világossá tették, hogy az iparűzési adóbevételből a fővárosnak először a tömegközlekedést kell finanszíroznia. Így a főváros iparűzési adóból származó bevétele lényegesen magasabb lesz, mint a BKV finanszírozási igénye, ezzel a fővárosi tömegközlekedés finanszírozása a jövőben tartósan biztosítva van, összegzett Rogán.



20 milliárd a tét

A fővárosi közösségi közlekedés 150-160 milliárd forintos rendszer. Jegy és bérletbevételből 55-60 milliárd forint keletkezik évente, a főváros évente nagyjából ugyanennyit költ a BKV-ra. A kormánytól idén 24, jövőre 18, utána 15, majd 12 milliárd normatív támogatás érkezik. Ezen felül azonban a rendszerből még nagyjából 20 milliárd hiányzik, ez az a pénz, amit minden évben külön tárgyalások után, ad-hoc módon ad az állam. Ráadásul az utolsó pillanatban adják, idén még őszre se érkezett meg az összeg, a főváros a Főgáz részvények árából előlegezte meg a 15 milliárd forintot.

A száz-egynéhány milliárdos iparűzési adóból kétségtelenül kényelmesen működtethető tovább a fővárosi közösségi közlekedés, a kormány azonban ezzel a lépéssel kényszerhelyzetbe hozta Budapestet, ráhárítva a rendszerből évente hiányzó évi 15-25 milliárd forintot.

Tarlós István emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénymódosítással ugyan 3 milliárd forinttal valóban több jut a fővárosnak, ám a jövő évi büdzsében hat milliárd forinttal csökken a közösségi közlekedés finanszírozás - utalva ezzel a 24-ről 18 milliárdra csökkenő állami segítségre.



Nem lesz elég adu

A parlament döntéskor Szentpéterváron tartózkodó főpolgármester első reakciójában megüzente a válaszlépést: az agglomerációs közlekedést fogják lekapcsolni. Ez egyébként sem kötelező feladata a fővárosi önkormányzatnak, Tarlós már korábban is fenyegetőzött azzal, hogy leadja a funkciót. Városházi és BKV-s forrásaink ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, ez nem lesz elegendő adu Tarlós kezében, ha Orbánhoz megy.


Az agglomerációs közlekedés javát a HÉV adja, ezeket a járatokat viszont nem lehet visszafordítani a városhatárban. A HÉV-et kiszolgáló remizek, műhelyek java a főváros közigazgatási határain kívül, Szentendrén, Gödöllőn, Ráckevén található, tehát a főváros kiszállása a működtetésből fizikailag csak a HÉV teljes leállításával kivitelezhető. De Budapest ettől sem dúskálna a pénzben, szakértőink körülbelül 1,8-2 milliárd forintra becsülik az ezzel megtakarítható összeget. Marad tehát a HÉV állami átvétele és MÁV-hoz csatolása, ami 2008-tól rendszeresen előkerülő téma, de eddig se az MSZP se a Fidesz-kormány nem mert belevágni.

Ott vannak még az agglomerációs buszjáratok, amelyeken valamit lehetne ugyan spórolni, de jó részüket már nem a BKV üzemelteti, 2014. februárban 8 évre szóló szerződést kötött a BKK a Volánbusszal. Utóbbi szolgálja ki Budakeszi, Budaörs, Diósd, Gyál, Lakihegy, Nagykovácsi, Pécel, Remeteszőlős, Solymár, Szigetszentmiklós és Törökbálint lakosságát. A főváros tehát a kiszállásával szerződést is sértene.

Az agglomerációs közlekedés leadásából nem hozható össze a hiányzó évi nagyjából 20 milliárd forint, hiába állna elő ezzel a főpolgármester, amikor a miniszterelnökkel tárgyal. Arról nem is beszélve, hogy a fővárosnak tulajdonképpen nem is 20 milliárd kellene, hanem 28, mert a BKV eszközeinek valós amortizációs fedezete évente 15 milliárd forint, amiből csak 7 milliárdot finanszíroz a főváros, a maradék nyolcat is elő kell teremteni valahonnan.

Horváth Csaba (MSZP) fővárosi képviselő is kiszámolta, szerinte mivel tudnának megtakarítani 20 milliárdot egyes városüzemeltetési feladatok teljes elhagyásával. Közvilágítás 6,5 milliárd, közterület takarítás 6,4 milliárd, parkfenntartás, zöldfelület kezelés 2,2 milliárd, színház működtetés 5 milliárd, kéményseprés 1 milliárd forint. Ha ezekre nem költenek, megvan a 20 milliárd.


Tarlós István és Kocsis Máté, önkormányzati és rendészeti tanácsnok


Hogy Tarlós nincs nyerő ágon a kormánynál, az egyre világosabb lett az utóbbi hónapokban. Lázár János júniusban jelentette be, hogy 2018-ig rendre 3-6 milliárd forinttal kevesebbel finanszírozzák a BKV működését, mint előző évben.


Lázár azzal indokolta a kivonulást, hogy mivel a kormány átvállalja a BKV 52 milliárdos adósságát, ennyi kamatot meg tudnak takarítani. Más kérdés, hogy a BKV adóssága állami vagy több fővárosi támogatás nélkül újra fog termelődni, ahogy eddig is történt a BKV alulfinanszírozottsága miatt. Ráadásul az utóbbi két évben a 4-es metró üzemeltetése 8 milliárd forinttal, a BKK buszos alvállalkozói 18 milliárd forinttal drágították a fővárosi közösségi közlekedést.

A kormányzat és a törvényhozás döntésének hátteréről kérdeztük a Miniszterelnökséget, egyelőre nem kaptunk választ. Úgy tudjuk, a kormány előzetes egyeztetés nélkül határozott e lépéséről. Bármi is lesz a találkozó eredménye, a Fővárosi Közgyűlés kedden rendkívüli ülést tart.



Városházi magyarázatok

A városházán több értelmezés is életre kelt az okokról. Egyik, hogy a Fidesz ismét a budapesti city-koncepcióval próbálkozik. Ezt 1994-es évek elején hozta be a köztudatba még ellenzéki pártként, aztán az SZDSZ dominálta városvezetés is propagálta Demszky Gábor idején.

A lényege, hogy a belső kerületeket egy belvárosi egységet alkotva leválasztanák a külső kerületekről, utóbbiak számát ötre mérsékelnék. Ennek a mag-Budapestnek már nem lenne szüksége az egész fővárost kiszolgáló közműcégekre, BKV-ra, egyáltalán egy ekkora rendszer működtetésére. Ellenzéki forrásaink szerint, ha a kormánypártok nem veszítik el a kétharmados többséget a parlamentben, a Fidesz nekivágott volna a főváros átszabásának.

A városházán terjedő magyarázat az is, hogy a népszerűségéből vesztő Tarlóstól akar megszabadulni a Fidesz. Ehhez megfelelő eszköznek kínálkozik ellehetetleníteni a város működtetését, a következő lépés pedig Kocsis Máté józsefvárosi polgármester főpolgármesteri székbe segítése lehetne, vélik egyesek. De létezik olyan elképzelés is, hogy a kormány szeretne valamilyen vagyontárgyat megkapni a fővárostól, és így kényszerítenék rá Tarlóst az üzletre. Szóba jöhet eszerint a forgatókönyv szerint a még megmaradt közműcégek, az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., a Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Csatornázási Művek bekebelezése.


A fővárosi közösségi közlekedés nagyobb tételei, 2014.

BKK kiadások
  • BKV szolgáltatásainak díja: 128 milliárd Ft.
  • Külsős buszos alvállalkozók díja: 19 milliárd Ft
  • Fővárossal kötött megállapodás szerinti szolgáltatások díja (4-es metró): 8 milliárd Ft
  • MÁV Budapest-bérlet részesedés: 312 millió Ft
  • Volán Budapest-bérlet részesedés: 140 millió Ft
BKK bevételek
  • Jegy és bérletbevétel: 56 milliárd Ft
  • Szociális menetdíj támogatás: 17 milliárd forint
  • Fővárosi önkormányzati támogatás: 92 milliárd Ft - Ebből állami normatíva: 24 milliárd Ft
(forrás BKK. BKV, VS.hu)