Tarlós nem érti, miért baj, ha nem azt kapjuk, amire szerződtünk

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Nem felújított, hanem lényegében új metrószerelvényeket kapunk az oroszoktól. A főpolgármester nem tudja, hogy így van-e, de ha igen, szerinte az sem baj.


Ha a főváros új metrókocsikra írt volna ki tendert, arra bizonyára számos gyártó – világcégek, a piac új, ázsiai szereplői – jelentkeztek volna. Ha viszont az lett volna a cél, hogy mindenképp az orosz Metrovagonmas szállíthasson új járműveket a felújítandó 3-as metróra, akkor jó trükk lett volna az, hogy a régi szerelvények felújítására írnak ki tendert. Erre ugyanis a legnagyobb eséllyel nyilván az a cég pályázhat, amelyik eredetileg is elkészítette a kocsikat.


Szaporodó jelek

Hogy így történt volna, és a felújítást tényleg elnyert Metrovagonmas valójában új metrókat szállít Budapestre, arra jelenleg még nincs perdöntő bizonyíték, de egyre több az erre mutató jel.

Csütörtökön a Népszabadság írta, hogy új jármű érkezett. A lapban egy névtelen, de az első új metrót megtekintő szakértő mondja, hogy


„Valójában ezen minden új”,

és Gulyás Attila szakszervezeti elnök is úgy véli, hogy


„Ránézésre se kívülről, se belülről nem látszik a kocsikon, hogy bármit is megőriztek volna a régi elemekből.”

Korábban már más lapok is ugyanerre jutottak, a 444.hu például a Metróért Egyesült Facebook-oldalára is hivatkozott. Bíró Endre, a szervezet elnöke, aki szintén látta már a prototípust, azt mondta a VS.hu kérdésére, hogy legfeljebb 5-10 százalék lehet benne a régi alkatrészek aránya. Ráadásul nem is főegységeket említett, hanem olyan elemeket, mint a légtartály vagy a vezetőfülke-ajtó.

A BKV közleményben utasította vissza a Népszabadság állításait. Azt írják, a szerződés szerint a Metrovagonmas szabadon dönthette el, hogy mennyit tart meg a régi alkatrészekből.


30 évig bírják még


A szerződés új járművel is teljesül?

E szerint a logika szerint tehát akár 0 százalék megtartásával is teljesül a szerződés, más szavakkal a felújítási szerződés új járművel is teljesíthető. Ez pedig mégiscsak ellentmond a logikának.

Maga a BKV-közlemény ír sokat arról, hogy eredetileg 20 éves élettartamot követeltek meg a tenderben. Az oroszok 25-öt vállaltak, de azt a legutóbbi tárgyalásokon 30-ra emelték. Ehhez érdemes tudni, hogy egy új vasúti jármű szokásos tervezett élettartama 30 év, a felújításokra rövidebb életpályát szoktak vállalni.

Tarlós Istvánt az Origo kérdezte meg az ügyről. A főpolgármester azt állítja, nem tud arról, hogy rekonstruált helyett új járművek érkeznek. De ha így is lenne, az szerinte nem lenne baj, mert a pénzünkért akkor jobbat kapnánk. Azt is hozzátette, nem kíván vizsgálódni az ügyben.


Új padlón állhatunk, új ülésekben ülhetünk, új korlátokba kapaszkodhatunk, új utastájékoztatót nézhetünk, új lámpából jön a fény


Nincs definíció

A műszaki életben nincs általánosan elfogadott definíció arra, hogy mikor számít egy jármű megépítése újnak, és mikor egy régi felújításának, nincs százalékosan meghatározva a lehetséges alkatrész-felhasználás aránya.

Régóta előfordul, hogy hivatalosan felújításnak neveznek valamit, holott mindenki tudja, hogy új járművet építettek. A 60-as évek elején például a beruházási javak felhasználását akarták korlátozni, ezért nem engedték, hogy a BKV új villamosokat gyártson saját műhelyében. A minden ízében, konstrukciójában is teljesen új Bengálikat ezért hivatalosan régi kocsik alvázának összeépítéséből készítették.

De a „lényegében új” kategóriába tartoztak Budapesten a 7-173 gyors feliratú csuklós buszok vagy a dunakeszi járműjavítóban elkészült 3. generációs vasúti IC-kocsik.