Szuperközpontokba terelik össze a felsős diákokat

Fotó: MTI / Balázs Attila

-

Az iskolarendszer racionalizálásáról és új központok létrehozásáról ír egy előterjesztésében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Annyi biztos, hogy a felső tagozatosokat körzeti központokba sűrítenék, de a tárca hallgat a részletekről. A dokumentumban azt írják, most sok helyütt nem lehet megfelelő színvonalú oktatást biztosítani.


A dokumentumban leírtak szerint a 7–8. osztályos tanulók képzésére új körzeti központokat hoznának létre úgy, hogy egyes iskolákat fejlesztenének, míg másokban megszüntetnék a felső tagozatokat. Ez elsősorban az alacsony gyermekszámú településeket és a szórványtelepüléseket érintené. A változtatás fő indoka, hogy a kisebb településeken jelenleg sem adottak a feltételek a megfelelő szintű oktatásra felső tagozaton. (A tervezet innen letölthető: zip fájl nyílik.) Az újonnan létrejövő intézményekben kiemelten figyelnek a hátrányos helyzetű gyerekekre – lesznek például fejlesztő pedagógusok és iskolapszichológusok. A diákokat iskolabusszal szállítják, ez az előterjesztés jóslata szerint „nem jelent majd aránytalan terheket”. Az ütemezés nem derül ki, a határidő 2018.

A változás nagyon sok iskolát érinthet, de hogy pontosan mennyit, az anyagból ugyancsak nem kiolvasható. Múlt hétfőn megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy a javaslat hány felső tagozat vagy iskola bezárásával járhat, de egy hét alatt sem kaptunk választ. Cikkünk megjelenése után kaptunk egy teljesen általános egy mondatot (ezt: a területileg differenciált közszolgáltatások bevezetésének célja az egészségügy, oktatás, szociális és kulturális közszolgáltatások terén az elmaradott térségekben élők felzárkózása, hogy ugyanúgy hozzáférhessenek e szolgáltatásokhoz, mint az ország más területén élők), de a kérdésre továbbra sincs válasz.

Mivel épp most akarják átalakítani az általános iskolai képzést 9 évfolyamosra, nem kizárt, hogy a két nagy átalakítást összehangolják majd, ugyanakkor még az sem dőlt el, hogy a 9 évfolyamossá alakításnál – ha egyáltalán megvalósul – az alsó vagy a felső tagozathoz csapnak-e hozzá még egy évet, esetleg 6 év alsó után jön 3 év a felsőben.


A falvakban régóta baj van a felsővel

Jelenleg 3227 településből 591 helyen csak alsó van, további 638 helyen az első hat évfolyam működik, az általános iskola utolsó két évéért már utazni kell, 3400 gyerek pedig felsőben, azaz 5–8. évfolyamon összevont osztályokban tanul. Ez utóbbinál nem közlik, hány településről van szó.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az alsó tagozatokat hogyan érintené mindez. Mindenesetre, ha iskolabezárásokkal járna, akkor a Fidesz-kormány az egyik fő ígéretét szegné meg. Orbán Viktor még a 2010-es választások előtt többször mondta, hogy minden településre kell alsó tagozat.

Más kérdés, hogy a statisztikák nem támasztják alá a nagy igyekezetet: a Magyar Tudományos Akadémia egyik idei tanulmányából pontosan látszik, mennyi általános iskola szűnt meg az elmúlt években.



A fenti, A közoktatás Indikátorrendszere 2015 című tanulmány megyei bontásban is részletezi az iskolanélküliséget: a felső tagozat nélküli településeken élő diákok aránya Somogy megyében a legmagasabb (23-24 százalék körüli), de Baranya, Vas és Zala megyében sincsenek túlzottan lemaradva ettől. Ezekben a megyékben a diákok 17-19 százalékának lakóhelyén alsó tagozat sincs. A megyék felében legalább minden 10. gyerek olyan településen lakik, ahol nincs teljes, 8 évfolyamos általános iskolai oktatás.



Az elv jó, de...

Halász Gábor oktatáskutató, az ELTE tanára szerint az előterjesztésben megjelenő kérdés nem arról szól, hogy a településeken megmaradjanak-e az iskolák, vagy sem, hanem arról, hogy az általuk nyújtott szolgáltatásból mennyit tartsanak meg.

Vagyis olvasata szerint az alsó tagozatok a legtöbb helyen ugyanúgy működnének, mint eddig – legalábbis pusztán az előterjesztés alapján nem feltétlenül kellene ezeket megszünteti –, felső tagozatra viszont sok helyen már körzeti központokba járnának a gyerekek. Az ott nyújtott szolgáltatásokat viszont bővíteni lehetne, így koncentráltan színvonalasabban oktathatnák a gyerekeket, mint szétszórva.

„Jó az az irány, hogy felső tagozatnál ellátási körzetekben gondolkodik a minisztérium. Ezt már húsz éve meg kellett volna lépni. A magyar közoktatás azért sokkal kevésbé hatékony és eredményes például a lengyelhez képest, mert ott ezt megcsinálták, nálunk meg nem. A megvalósítással viszont lehetnek gondok” – véli Halász Gábor. Mint mondja, a finneknél is ilyen a rendszer, az itthon felső tagozatnak hívott „alsó középfokú oktatásban” már a nagyobb településeknek, városoknak van meghatározó szerepük.

Itthon egyébként pont fordítva volt: a 90-es évek elején szakpolitikai támogatással olyan intézményfejlesztés volt a kistelepüléseken is, ami a demográfiai előrejelzések alapján túlzó volt.

Azt, hogy hány településen várható változás, nem lehet megbecsülni, de Halász Gábor szerint soknál. Ehhez egyes helyeken biztosan kell infrastruktúrát fejleszteni – ez nemcsak tanteremépítést jelent, hanem például informatikai beruházásokat, a laborok jobb felszerelését –, de alapvetően van elég férőhely. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egyre kevesebb a gyerek – mondja Halász.



Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára úgy véli,


nem kell minden településen ragaszkodni az iskolához, ha már nincsenek gyermekek, és ez gyenge közszolgáltatáshoz vezet.

„Folyamatos a mellébeszélés és a mellényúlás. Kerülgetik a forró kását, de ennyi iskolát nem lehet fenntartani.” Egyes vidékeken ugyanis folyamatos az elöregedés, az elnéptelenedés, másrészt az is kérdés, egyáltalán iskolának lehet-e nevezni azt, ahonnan komplett évfolyamok hiányoznak – magyarázta Zongor.

Ráadásul egy 2-3 fős „évfolyam“ is azt a tévképzetet keltheti a gyermekben, hogy ő „dobogós” valamiben, holott egy nagyobb közösségben ez már nem feltétlenül lenne így.

„Abból kellene kiindulni, mi a gyermek hosszú távú érdeke, és abba az irányba kellene elvinni a rendszert” – mondja Zongor Gábor. „Az iskolához kötődés érzelmi játék, bár sok polgármester már korábban is azt kívánta, mondja meg valaki helyettük, hogy az már nem iskola.”


oktatás, osztatlan iskola, általános iskola alsó tagozat, Navracsics Tibor, Zongor Gábor, TÖOSZ

Zongor Gábor és Navracsics Tibor, jelenlegi oktatásért is felelős uniós biztos


Arra viszont figyelni kell, hogy az átalakításoknak ne legyenek vesztesei azok a községek, ahol van elég gyerek, és az iskola is kiváló – jók a pedagógusok és az intézmény felszereltsége is, a megszűnés veszélye miatt viszont a szülők távolabbra viszik a tanulókat – mondja a szakember.

Bár az előterjesztésben több pozitívumot lát, például a hátrányos térségben dolgozó pedagógusok pluszdíjazására vonatkozó részt vagy azt, hogy a gyermekek azonos feltételekhez jussanak, Zongor Gábor szerint sokkal egyértelműbben kellene fogalmazni.


Csak arról írnak, mi lesz a fejlesztendő intézményekkel. Következésképp lesznek nem fejlesztendő intézmények is, de arról nincs egy szó sem, mi lesz azokkal, az ott tanuló gyerekekkel vagy a pedagógusokkal. Vagy lesz olyan, ami megszűnik alsó tagozattal együtt, vagy nem, ezt nem lehet pontosan kiolvasni a javaslatból. Ebből félreértések lesznek, elindulnak a találgatások, amire nincs szükség.

oktatás, osztatlan iskola, általános iskola alsó tagozat, Ömböly

Képünk illusztráció


Hogyan zárjunk be iskolát?

Molnár Lajos, a Kürt Gimnázium pedagógiai vezetője, a Hálózat a Tanszabadságért egyik alapítója azt mondja, az iskolák megszüntetésnél egy egységes, de a lehető legtöbb szempontot figyelembe vevő szabályrendszerre lenne szükség. „Ha az az elképzelés indoka, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek jobb körülmények között tanuljanak, azzal nehéz vitatkozni, de hogy ez-e a valódi cél, azt nehéz átlátni” – mondja Molnár Lajos. A pénztelenségen kívül az összevonás mellett szól az is, hogy a gyerekek szociális kapcsolatai miatt is fontos, hogy nagyobb közösségbe járjanak, ne csak lézengjenek az iskolában – véli.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint is minőségalapú differenciálásra van szükség, a jól működő iskolákat pedig békén kell hagyni. Mendrey László azzal is érvel, az alsó tagozatot meg kell tartani, ahol lehet, hogy a kisgyerekeknek ne kelljen utazniuk. Azzal ő is egyetért, hogy nem kell feltétlenül minden kis faluban felső tagozatnak lennie.

A nagy eszközigényű reáltárgyaknál, nyelvi képzésnél jöhet jól az összevonás. Az viszont kérdés, hol lesznek a központok, azokat a különböző településekről mennyi idő alatt lehet elérni. Megjegyezte, hogy Magyar Bálint annak idején hasonló elképzeléssel állt elő, akkor a Fidesz ezt minden eszközzel támadta.


oktatás, osztatlan iskola, általános iskola alsó tagozat, Mendrey László, PDSZ

Mendrey László


Korábbi kutatások szerint a kistelepülési iskolák önmagukban nem rosszabbak, mint a többi, a bezárásukkal sokat nem lehet spórolni (erről bővebben itt vagy itt) – mondta Horn Dániel, az MTA tudományos munkatársa. Ráadásul a költségekbe általában a gyerekek utaztatását sem számolják bele.


Ennek ellenére a bezárás – illetve a koncentrálás – melletti érv, hogy előfordulhat, szaktanárokat, illetve utazó pszichológusokat nem lehet rávenni, hogy nagyon kis településre menjenek dolgozni. A Kliknél is spórolni lehetne munkát – tette hozzá.


oktatás, osztatlan iskola, általános iskola alsó tagozat, Ömböly

Képünk illusztráció


Központosítás: mumus vagy megoldás?

Azonkívül, hogy nem tudni, mi lesz a „nem fejlesztendő iskolák sorsa”, sok más kérdésre sincs válasz. Például, az előterjesztés az integrációt hangsúlyozza; kérdés, hogy a kiscsoportos foglalkozásra utaló részek nem szegregációt jelentenek-e – veti fel Molnár Lajos. Az előterjesztésből szerinte az látszik, a kormányzat továbbra sem képes lemondani a centralizált irányításról.

Márpedig egy országos központból nem lehet az ígért, minden egyes gyerekre személyre szabott egyéni fejlesztést levezényelni, a központosított irányítás már most is működésképtelen, a döntések nagyon lassúak – mondja Molnár. Példaként hozza, hogy a hátrányos helyzetűeket segítő Arany János-program kifizetése is hihetetlenül akadozik, és az nem is érint ennyi diákot.


oktatás, osztatlan iskola, általános iskola alsó tagozat, Jéke

Képünk illusztráció


Miután az irányítás egy kézben van, nem kell a helyi közösségek döntéseire várni – érvel a központosítás mellett Halász Gábor. Ennek ellenére a szakember szerint elengedhetetlen, hogy az átszervezésekbe bevonják a helyi közösségek szereplőit, ismerjék meg az ő igényeiket, szándékaikat.

Egy ilyen döntés ugyanis alapvetően érinti az egész település társadalmát. Ráadásul nem is lehet „egyendöntéseket“ hozni: az általánostól eltérhet néhány település, például az, amelyik sokat fektetett az oktatásba, más helyen a közlekedés okozhat problémát.

„Az átstrukturálás mindenhol sok fájdalommal, konfliktussal jár. Ügyes konfliktusmenedzselésre lesz szükség.”


oktatás, osztatlan iskola, általános iskola alsó tagozat, Jéke


A lobbi a hobbim

„A fő kérdés, hogy az átalakításoknál főként szakmai vagy pénzügyi szempontok érvényesülnek-e. Nem lehet kizárni, hogy pusztán az utóbbi alapján mérlegelnek. Az is kérdés, egy-egy település ki tud-e lobbizni magának valamit” – veti fel aggályait Molnár Lajos.

A gyermekek sok helyen sajnos „szutyok körülmények között” tanulnak, a korábbi fejlesztéseknél előfordult, hogy nem a központi szereplő megfelelően kihasznált intézményét fejlesztették, hanem azét, aki ki tudta járni – idézi fel Zongor Gábor is. Az nagy kérdés, hogy most mennyire csúszik el az átalakítás politikai szempontokon vagy azon, ki mit tud magának kiharcolni. Zongor Gábor szerint ezt az előterjesztést „jobban előtérbe kellene helyezni”, és nyíltan vitázni róla. Négy nap a véleményezésre nem elég.

„Ha az állam komolyan veszi, létre tud hozni egy működőképes, hosszú távon is fenntartható struktúrát, de ehhez kemény eltökéltség és széles körű szakmai, önkormányzati és térségi egyeztetés kell.”

A tervezetre a kormány rövid, néhány napos véleményezési határidőt adott, ami Mendrey László szerint nem jó. „Fölismerte a kormányzat, hogy baj van, és lépni kell, de ez nem mehet egész pályás letámadásként. Differenciált megoldásokra van szükség, egyeztetni kell a szakmával.”

Halász Gábor szerint talán ez az utolsó lehetőség arra, hogy Magyarország megcsinálja ezt az átalakítást: a most kezdődő uniós fejlesztési ciklusban ugyanis lehet pályázni oktatásfejlesztésre. A közlekedésen is lehet egyúttal javítani.