Sztárelemző: Magyarország nehéz helyzetben van az EU és Putyin között

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

Veszélyes állóháború van az EU és Oroszország között, két gyenge kolosszus próbálja meg a befolyásait kiterjeszteni, vagy legalábbis megőrizni, ami Magyarországot is érinti, véli George Friedman, a Stratfor biztonságpolitikai cég magyar alapítója, akivel Budapesten beszélgettünk.


Az Európai Unió keleti határvidéke gyenge, vannak olyan országok, például Szlovákia és Magyarország, amelyeknél fennáll a veszély, hogy Oroszország átszippantja őket saját érdekszférájába, véli George Friedman. Ugyanakkor Putyin orosz elnök ereje is kérdéses, elképzelhető, hogy belebukik az ukrajnai konfliktusba, állítja a szakértő.

A világon vezető Stratfor biztonságpolitikai cég Magyarországon született alapítója, és vezető elemzője Budapesten járt, két új könyve, a Gyulladáspontok: a kialakulóban lévő válság Európában, és a Következő évtized: honnan jöttünk, és hová tartunk megjelenése alkalmából kérdeztük.


Két gyenge, agyaglábakon álló kolosszusról beszélünk, és ez mindig nagyon veszélyes helyzet


- magyarázta. Az egyik: az Európai Unió. Egy válság által megtépázott, töredezett entitás, melynek semmilyen közös külpolitikája nincs. A másik Oroszország. Számukra Ukrajna alapvető jelentőségű a saját biztonságuk szempontjából, olyan határterület része, ami mindig fontos szerepet játszott” – mondta George Friedman.


„Nyitva hagyni minden lehetőséget"


A biztonságpolitikai szakértő szerint ez a határterület két részből áll. Az elsőt Ukrajna, Fehéroroszország és a balti államok alkotják, a másodikat Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, és Románia. A hidegháború végéig Oroszország mindkettőt uralta, ráadásul, az NDK-val keményen megvetette a lábát Európa közepén, közvetlenül a nyugati érdekszféra szomszédságában is. Friedman szerint ezzel gyakorlatilag tovább vitték azt az európai befolyást, amit Oroszország hagyományosan – a XVIII. századtól – bírt a kontinensen.

Most viszont sem Oroszország nem képes megtartani európai pozícióit, sem az Európai Unió nem képes tovább kiterjeszteni, vagy megtartani a befolyását keleten. „Ez nagyon veszélyes helyzet, mivel mindketten veszélyben érzik magukat” – mondta Friedman. Ám míg Oroszország legalább egységes, az EU-ról jelen pillanatban ez sem mondható el.

Friedman nem túl optimista előrejelzése szerint a fő kérdés a következő időszakban Európa számára ennek a határterületnek a sorsa lesz. A legfontosabb jelenleg, hogy mi történik Ukrajnában. Bár Oroszország mindent megtenne, hogy az országot és Fehéroroszországot ismét megbízhatóan saját érdekszférájában tudhassa, egyelőre nagyon gyengén teljesít saját céljai elérése érdekében.


Rosszabbul teljesít

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (a KGB-utódszerv FSB) sem a Kijevben történteket nem volt képes előrejelezni, sem befolyásolni az eseményeket, sem orosz érdekeknek megfelelően konszolidálni a helyzetet.

Kelet-Ukrajnában sem voltak képesek – még a katonai támogatás dacára sem – széles körű ukránellenes felkelést kirobbantani, egyértelmű győzelmet aratni, és kész helyzet elé állítani az ukrán kormányt.

Sőt, végül utóbbi kényszerített ki tűzszünetet. „Ezt az eleve rossz helyzetet orosz szempontból csak rosszabbá tette a nemzetközi reakció, és a szankciók okozta gazdasági visszaesés” – mondta Friedman.


Mindig hat hónapra megoldani egy válságot


Putyinnak ennek ellenére is vannak még kártyák a kezében ebben a játszmában, bár egyre nehezebb helyzetbe kerül. Egy nyugat-orientált Ukrajna létrejötte mára valószínűnek látszik, pedig Putyin ezt biztosan nem akarhatta. Számára egy semleges beállítottságú ország lett volna a minimum, amit el szeretett volna érni. A kérdés, mi jön ezután. Ebből a szempontból a legfontosabb, hogy Kijevben létrejöhet-e egy egységes, cselekvőképes kormány. Ősszel juthatunk közelebb a válaszhoz, akkor lesznek Ukrajnában helyhatósági, és parlamenti választások.

A magyar külpolitikát gyakran éri az a vád, hogy „hintapolitikát” folytat Brüsszel és Moszkva között. George Friedman erről azt mondta, úgy válaszolt, az uniós tagság még egyetlen államot sem korlátozott az önálló külpolitika kialakításában.

A német, és a francia kormány teheti, amit szeretne Líbiában, és a magyar kormánynak is lehet saját politikája Oroszország felé. „Ráadásul már nem a hidegháború időszakát éljük, ez nem a vasfüggöny, nem a nulla összegű játszmák ideje, ma már lehet kapcsolatod az oroszokkal és az USA-val egyszerre” – mondta.


George Friedman

A világ első, és azóta is legbefolyásosabb befektetési-, és biztonságpolitikai intézetének alapítója Budapesten, a Kazinczy utcában született 1949-ben, de szülei az Egyesült Államokba menekültek a kommunista diktatúra elől. Friedman politológiát tanult, majd tanított, míg 1996-ban megalapította a Stratfort, melynek jelenleg is igazgatósági tagja. Nős, négy gyermeke van.


Az EU káoszba süllyedt, Amerika messze van, az oroszok pedig itt, nagyon közel

– fogalmazott Friedman, hozzátéve, hogy az ukrán válság azért árnyalta az oroszok erejét, Amerika viszont nyomul befelé a térségbe, miközben az EU tehetetlennek tűnik egyelőre.

„Nem az a lényeg, mi volt a magyar kormányfő politikája másfél évvel ezelőtt, hanem az, hogy most mi. Nekem úgy tűnik, Orbán Viktor minden lehetőséget szeretne nyitva hagyni. Míg Washingtonban azt szeretnék, minden esetben az ő igényeiket kövessük, nem számít, hogy az évek során hányszor gondolja meg magát Amerika” – mondta Friedman.


Új szövetség?

A Stratfor alapítója szerint Magyarország nehéz helyzetben van – bár a legrosszabb nem következett be: Ukrajna önálló államként nem omlott össze, az oroszok nem nyomultak be az országba, a német kormány nem kötött velük külön alkut, miközben az amerikaiak félrenéznek, hogy nekik semmi közük az egészhez.

„Orbán Viktort persze most sokan kritizálják, pedig már hamarabb ezt kellett volna tennie, én is ezt tettem volna a helyében. Most úgy látom, azon dolgozik, hogy hosszabb távon a balti-országokkal, Lengyelországgal, Romániával külön szövetséget hozzon létre”.

Friedman szerint az EU kilátásai katasztrofálisak, még ha magának a kontinensnek nagy jövőt is jósol. „Itt az ideje a kettőt elválasztanunk egymástól. Az egyik legfontosabb tényező, hogy a német GDP 53 százalékát az export adja: ezt sem növelni, sem fenntartani nem lehet” – figyelmeztetett, hozzátéve, egy tíz százalékos esés már katasztrofális lenne Németországra nézve.


George Friedman, BMC, magyar származású amerikai geostratéga


Ezzel szemben a dél-európai gazdaságok nagy része hagyományos német felvevőpiacként borzalmas helyzetben van, leküzdhetetlen, 25-26 százalékos munkanélküliséggel. „Németország a görög válságot is olyan eszközökkel oldaná meg, amit a görögök képtelenek megtenni” – mondta.

Ezért Németország „mindig újabb hat hónapra oldja meg a görög válságot, csak, hogy a görögök ki ne lépjenek az euró-zónából, vagy az EU-ból, mert ennek fenntartása elemi német érdek”. Míg az Egyesült Államok az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet révén gyakorlatilag importőr országnak számítanak Mexikótól, és Kanadától, Németország ehhez képest az exporton függ, és ez a modell 1992-2008 között működött, de azóta nem.

A pénzügyi válság megölte az exportpiacok jelentős részét. „Emiatt az EU egésze került bajba gazdaságilag, és így nem csak az Unió, de maga a NATO is nehéz helyzetben van. Ezért alakult ki az a képzet Amerikában, hogy hiába lehet nagyon szép tárgyalásokat tartani Brüsszelben, Európa és a NATO jelenleg nem működik” – vélekedett Friedman.


George Friedman könyvei most először olvashatóak magyar nyelven, a magyar kiadást a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) támogatta.