Szórakozik a tél a síelőkkel

Fotó: Molnár Anikó

-

A síturizmus az időjárás jóindulatától függ, és az enyhe idő a legkeményebb fagynál is kegyetlenebb. Ezt most megtapasztalhatják az olasz Alpokban mindazok, akik a síelőkből próbálnak megélni. Helyszíni riportunk a kétségbeesésről.


Matteo Cappa snowboard-oktató az olasz Alpokban. Évek óta Champolucben keresi a kenyerét telente. Most úgy számol, hogy az idei szezonban közel negyven százalékkal keres majd kevesebbet, mint tavaly.

A négyezer méteres hegyek völgyeiben szinte egyáltalán nincs hó. A messzi Monte Rosán látszanak a gleccserek, de a közelebbi hegyeket a szokásos fehér hótakaró helyett barnás növényzet fedi. A pálya lehangoló látványt nyújt, pedig az Alpok legmagasabb hegyei között, két-háromezer méteres magasságban kígyózik. Mesterséges hóval sikerül néhány pályát üzemeltetni, de a többség a meleg és a vízhiány miatt zárva tart.

Cappa már azt tervezi, hogy elvégez egy túravezetői és hegyikerékpáros-vezetői tanfolyamot, emellett évek óta építget egy menedékházat Szardínián, ahova sziklamászókat vár. Egyre hosszabb nyári szezonra számít, amelyet délen tölt majd, és egyre rövidebb télire, amelyet a hegyekben.


Matteo Cappa kliensek nélkül maradt


Flavio Tomasini és Pietro Pisoni síelni járnak évek óta a Monte Rosa hegységbe, Champolucben bérelnek ilyenkor házat. A szilvesztert rendszeresen sílécen ünneplik, de most hegyi kerékpárt béreltek a síkölcsönzőben. „Egy igazi síelő mesterséges hóban fel sem csatolja a lécet” – mondja Pietro. Inkább biciklizik, amíg meg nem jön a tél. Nagyon sok síelő viszont nem kedveli a komolyabb fizikai kihívást jelentő hegyi kerékpározást. És a felvonóra sem lehet felvinni a biciklit. Jogszabály tiltja.



Síléc helyett kerékpár

A bicikliket Ruben Favre, a Telemark nevű síüzlet tulajdonosa adja bérbe. Favre emlékei szerint tizenöt évvel ezelőtt volt utoljára olyan tél, amikor januárig nem esett hó. Azt azonban évről évre tapasztalják, hogy egyre rövidebb a síszezon.

A kerékpárkölcsönzés nem pótolja a kiesett bevételeket. Sok kereskedő decemberben a szokásos bevétele felét, harmadát könyvelhette el. Ezért sokan maradtak munka nélkül.

Egy sífaluban az a szokás, hogy sok alkalmazott csak a téli idényre vállal munkát. Az úgynevezett ski bumok sokszor a hóban szegényebb országokból érkeznek. Közülük csak Champolucben több tucatnyian maradtak decemberre és januárra munka nélkül.



A kisebb sípályák tönkremennek

Fred Prieur Blanc hegyi vezető és síoktató a francia Alpokban. Az ő emlékei szerint az 1988/1989-es tél volt utoljára olyan száraz, mint az idei. Blanc, aki kiváló síelő hírében áll, állandó vendégekkel jár extrém terepekre. Az idén lemondták az előre foglalt időpontokat, így a síoktató gyerekeknek tart órákat. Erre a célra ugyanis a mesterséges hó is megfelel.

Veszteséggel fogja zárni a szezont, de szerinte ez nem lesz annyira súlyos, mint a kölcsönzőké és a munka nélkül maradóké. Úgy számol, maximum 10-15 százalékkal keres majd kevesebbet az idén, mint tavaly. A hegyi vezető szerint hozzá kell ehhez szokni, mert az Alpokban egyre gyakoribb az olyan tél, amely a hegylánc egyik részén rengeteg havat hoz, más terepek viszont sokáig teljesen szárazak maradnak.

Blanc sok síoktató kollégájáról tud, akik a szezonban még egy centet sem kerestek. És az is egyre többször fordul elő, hogy karácsonyig alig esik hó. Blanc szerint a szokatlan időjárásnak az el Niño a fő oka. A meteorológiai jelenség régen volt olyan erős, mint most, így a megfigyelt anomáliák is egészen szokatlanok. Kaliforniában például olyan síterepeken esett a hó, ahol két éve semmilyen havat nem láttak. Az Alpokban viszont háromezer méteren is plusz öt fokot mértek december végén. A szokatlan meleg miatt nagy magasságban is eső esik hó helyett, ami tovább rontja az amúgy sem fényes helyzetet.

Blanc szerint egyértelmű, hogy a síszezon egyre rövidebb lesz, hiszen a hó később, a tavasz pedig körülbelül három héttel korábban érkezik, mint két évtizeddel ezelőtt. Így a sípályák körül dolgozók bevétele is csökken. Például a franciaországi Val d'Isère síterep (a világ 28. legnagyobb sípályája) már két héttel korábban zár, mint húsz éve. Egyre kevesebb a nyereséges sípálya, és a többség csak támogatásoknak köszönhetően tud életben maradni.


Így síelnek most is

A spasso sui prati dell'Alpe... SPETTACOLO!

Posted by Mauro Podini on Saturday, 26 December 2015

Az észak-olaszországi Val d’Aosta-i Monterosa Ski társaság is minden évben mínuszban zár, de az idei évben már biztosan 1 millió eurónyi vesztesége lesz amiatt, hogy decemberben csak néhány pályát tudott kinyitni, és azokat is mesterséges hó fedte, amit részben kamionnal hordtak ide. (A környezetvédőkből felzúdulást váltott ki, hogy a közeli Chamonix-ban helikopterrel szórták a pályára a havat.)

Január közepéig a Monterosa Ski 30 százalékkal kevesebb szezonjegyet adott el, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Egy szezonbérlet ugyanis 780 euróba kerül, és nincs kedvezmény akkor sem, ha a szezon négy hónapjából egy gyakorlatilag hómentes, vagy mindössze egy-két pályán lehet síelni. Tiziana Turino, a Monterosa Ski marketingigazgatója attól tart, hogy sok külföldi turistát veszítenek el az idén. Már eddig is nagyon sokan lemondták a foglalásukat, a hotelek és a síügynökségek vendégei ugyanis csak hóbiztos helyekre szeretnek utazni.


Sípálya, alpesi sí, Alpok, síterep, rüvidülő síszezon, felmelegedés


Üres hütték

A száraz és meleg tél nagy vesztesei a pályán lévő éttermek és fogadók. Akad olyan, amelyik még január első hetében is zárva tartott, mert a pálya sem nyitott ki. Az alkalmazottak szerződés és munka, a tulajdonosok, bérlők pedig bevétel nélkül maradtak.

A Tavola Calda du Soleil étterem tavaly ilyenkor zsúfolásig tömve volt, de most összesen nyolcan ülnek bent. Rocco Agnelo Foggetti a dél-olasz Pugliából érkezett a hideg Aosta-völgybe munka reményében. Öt éve bérli az éttermet a Monterosa Skitől, és úgy látja, a sípályát fenntartó cég nem volt felkészülve az időjárás kihívásaira. Foggetti szerint ugyanis, ha víztározókat, mesterséges tavakat létesítettek volna, akkor több pályán lehetett volna hóágyúzni. A Monterosa Ski nem kívánt a kérdésre reagálni, mondván, hogy ez egy nagyon összetett probléma.

Foggetti étterméhez elvileg három pálya érkezik, de december 23-ig mindhárom zárva volt, és a karácsonyt megelőző napon is összesen egy nyitott ki. A második pályán január 9-én jelenhettek meg az első síelők, de a leghosszabb pálya még mindig zárva van. Foggetti előveszi a számológépét, és már mondja is a kalkuláció eredményét: a tavalyi bevétel csaknem egyharmadával egyenlő az idei ráfizetése.


Sípálya, alpesi sí, Alpok, síterep, rüvidülő síszezon, felmelegedés

Nem csak az olaszok baja

Magyarországon az alpesi országokkal ellentétben egyre népszerűbb a síelés, bár messze van még az ottani szinttől. Körülbelül félmillióan síelnek rendszeresen, persze a síelők 90 százaléka a magyarországi pályák helyett külföldre utazik. A magyar síterepeken évente mindössze 300 ezernyien síelnek.

Hazánkban 15 sípálya üzemel összesen 55 sílifttel. De csak hat sípályának van négynél több liftje. A legnagyobb pályarendszer az eplényi, összesen 7,2 kilométer hosszúságú sípályával. A legtöbb lifttel a bánkúti pálya szolgál, összesen kilenccel.

Az Alpokban síelnek a legtöbben: a világon évente 400 millióan űzik ezt a sportot, közülük 176 millióan választják az alpesi hegyeket. Itt vannak a világ legnagyobb sípályái is. A síelés az Egyesült Államokban is jelentős iparrá nőtte ki magát, a liftek 16 százaléka van az USA-ban és minden ötödik síelő itt sportol.

A Vice Sports adatai szerint az Egyesült Államokban az idei hószegény tél miatt 15,2 millióval kevesebben mennek síelni. A pályák, illetve a sportágra épülő üzletek becsült vesztesége elérheti az 1,07 milliárd dollárt, és 13 ezer munkahely szűnik meg.

A síüzletről már hetedik éve tanulmányt készítő svájci Laurent Vanat a VS-nek arról beszélt, hogy az idei télhez hasonló rendkívüli időjárás egyre gyakoribb lehet. A svájci tanácsadó szerint azok a nagyobb sípályák, ahol vannak hóágyúk, a következő 20-30 évben még nem kerülnek veszélybe, de a kisebb pályák igen. Az biztos – állítja a kutató –, hogy az utóbbi években valamennyi alpesi országban csökkent a síturizmus bevétele.

A legnagyobb gondnak azt látja Vanat, hogy a sípályák jó része már csak a visszajáró kliensekből él, miközben nem tudnak újakat magukhoz csábítani. Vanat szerint van egy másik probléma is az időjáráson kívül, mégpedig az, hogy felnőtt egy új generáció, amelyet már nem vonz annyira a síelés. Az alpesi népek kultúrájának része volt a téli sport, de ez ma már egyre kevésbé igaz.


Sípálya, alpesi sí, Alpok, síterep, rüvidülő síszezon, felmelegedés


Ausztria a kivétel

A síturizmusban vezető helyen álló Ausztria 2000 óta 7 milliárd eurót fektetett be a sípályarendszerek korszerűsítésébe, és jelenleg az országban találhatók a világ legfejlettebb technológiájával rendelkező felvonói. A síüzletből származó bevételek több mint felét forgatják vissza. A pályák 60 százaléka hóbiztos, vagyis hóágyúzható.

Évente több mint 50 millió síelő érkezik Ausztriába (a szám nem egészen pontos, a síelt napokat értik hivatalosan egy látogatás alatt), a rekord 2008/2009-ben volt, amikor több mint 54 millióan jártak az osztrák pályákon.

Közel ugyanennyien síelnek Franciaországban is, ahol több sípálya működik. A válságot leginkább az olasz síipar szenvedte meg, ahol az utóbbi években csökkentek a beruházások. Ennek hatására az utóbbi öt évben 7 millióval csökkent a síelők száma Olaszországban.

Fred Prieur Blanc hegyi vezető szerint néhány évtizeden belül az 1500 méter alatti síterepek biztosan eltűnnek vagy átalakulnak, mert már most anyagi gondokkal küszködnek. Laurent Vanat pedig úgy látja: a sípályák környékén élőknek fel kell készülniük arra, hogy a síelés mellett más, hótól független sportolási lehetőségeket kínáljanak, máskülönben a síturizmus a hóval együtt olvad el.


Hószegény tél az olasz Alpokban