Szomorú adatok a magyar fizetésekről

Fotó: MTI / Balázs Attila

-

Az első negyedévben 100 forint fizetésből 66,5 forint maradt nálunk. Ez megegyezik a1998-as adattal. Az áfával együtt rosszabb a helyzet.


Tavaly és az idei első negyedévben a bruttó és nettó keresetek egyaránt nőttek: a KSH néhány hete kijött béradatai szerint a bruttó átlagbér az év első három hónapjában 253,8 ezer forint volt, ami 6 százalékos növekedést jelent éves szinten. A nettók pedig 7,7 százalékkal 168,8 ezer forintra emelkedtek.


A friss adatsorból kiderül, hogy a bruttó fizetés 66,.5 százaléka, azaz 100 forintból 66,5 forint marad nálunk.



A statisztika régóta használja a nettó és bruttó keresetek hányadosát, és a mostani 66,5 százalékos adatnál a 2000-es években csak rosszabb mutatók születtek.


Az inflációt is figyelembe kell venni

Ennél magasabb adathoz egészen a 1998-as statisztikáig kell visszamenni az időben. A rendszerváltáskor - 1989-ben és 1990-ben - pedig jobbak voltak az adatok, akkoriban 100-ból több mint 70 forint maradt. Bár ez a mutató - a nettó és a bruttó bér hányadosa - elég egyszerű és érthető, de nem ad elég jó képet a fizetésekről. Leginkább az infláció miatt, mivel az jelentős hatással van a fizetésekre és azok értékére.

A kilencvenes években például problémát jelentett, hogy nem elsősorban azért nőttek a bérek, mert a dolgozók jobban dolgoztak, azaz fokozottabb lett volna a termelékenység. Hanem részben a magas inflációt ellensúlyozandó emelkedtek a fizetések. Éppen ezért a fizetések alakulásánál az inflációt is figyelembe kell venni. Az inflációval korrigált béremelkedést, azaz a reálkereseteket nézve most egyébként jól állunk, infláció szinte nulla, így a nettó keresetek 7-8 százalékkal nőhetnek.

Az idősoros statisztikák szerint legutóbb 2012-ben csökkentek a reálkeresetek, azóta éves szinten növekedés volt, tavaly például több mint 4 százalékkal emelkedtek.



Mekkorát harap a nettó fizetésből az áfa?

A nettó fizetésünk nagy részét fogyasztásra költjük, a kiadásokat tehát alapvetően befolyásolja a termékek és szolgáltatások többségére rakodó - globális összevetésben is extrém magasnak számító -, 27 százalékos áfakulcs. A párizsi Molinari Gazdaságkutató Intézet az Ernst & Young tanácsadó cég közreműködésével - a 2013-as adatok alapján - összevetette a munkajövedelmet terhelő adókat, bérjárulékokat, és az összes közteher mértékét. Majd az országos átlagkeresetekhez viszonyítva sorrendbe rakták az Európai Unió 28 országát - idézi a Statisztikai Szemle tavaly májusi száma a kutatást.

A felmérésben úgy becsülték a lakosság áfakiadásait, hogy a nettó jövedelemből 65 százalék, azaz 109,7 ezer forint megy fogyasztásra, szolgáltatásokra. Ennek az összegnek pedig a felét, vagyis 54,8 ezer forintos tételnél játszik szerepet az áfa.


Így a következőképpen néz ki a magyar képlet: a 168,8 ezer forintos nettóból az előbbi kalkuláció alapján 11,6 ezer forintot visz el az áfa. Ha pedig ezt levonjuk a 168,8 ezer forintos nettó átlagfizetésből, akkor 157 ezer forint marad - vagyis az áfafizetés 7 százalékot vesz el a nettóból. Összességében az áfafizetéssel együtt a 253,8 ezer forintos bruttónak a 61 százaléka marad nálunk. Ez persze hipotetikus, leegyszerűsített számítás, amely a Molinari Gazdaságkutató Intézet módszerét alkalmazza. Ettől a tényadatok valamelyest eltérhetnek, figyelembe véve azt is, hogy különböző termékekre nem a 27 százalékos, hanem ennél alacsonyabb kedvezményes áfakulcs vonatkozik. Magyarországon.



Magyarország a vert mezőnyben

A Molinari Gazdaságkutató Intézet - 2011-es és 2013-as adatokon alapuló - elemzése szerint egyébként Magyarország uniós összevetésben a mezőny hátsó részében foglalt helyet a fizetéseket terhelő adók alapján felállított rangsorban. Az elemzés egységes módszertant alkalmazott valamennyi országnál, a kutatók azt nézték, hogy az év hányadik napjáig terjedő átlagkeresetnek felel meg a munkajövedelmek összes terhelése.


A végeredmény szerint a legalacsonyabb közteher a ciprusi fizetésekre rakódott. A második helyre kerül Málta, a harmadikra Írország. Cipruson március 21-én az adóknak megfelelő összeget már március 21-én elérik a fizetések, Máltán és Írországban ez a nap április 28-a volt. Magyarország a sor végén szerepelt a felmérésben, a negyedik legrosszabb eredménnyel, amely szerint július 16-án kerültek pariba a fizetések az adóterhekkel. Csak Belgium, Franciaország és Ausztria tudott ennél rosszabb eredményt felmutatni. Magyarországon ez a dátum azóta javulhatott, mivel a személyi jövedelemadó kulcsa csökkent.

Az áfafizetéssel együtt számolt összes közterhet figyelembe véve szintén Cipruson születtek a legkedvezőbb adatok. A munkajövedelem közel 22 százaléka ment az államhoz, Máltán 32,1 százalékos Írországban pedig 32,2 százalékos volt a ráta. A legrosszabbul Belgium végzett, ahol a teljes fizetés közel 60 százalékát vitték el az adók. Majd a franciák és az osztrákok következtek 57,2, és 56,2 százalékos aránnyal.

Magyarországé volt akkor a negyedik legrosszabb eredmény, a ráta ugyanis 53,9 százalékos volt. Tehát a teljes fizetés több mint felét vitték el az adók. A Magyarországnál rosszabb eredményt elérő országok azonban fejlettebbek, az egy főre jutó GDP 2013-ban Belgiumban 33,5 ezer eurót, Franciaországban 31,2 ezer eurót, Ausztriában pedig 36,1 ezer eurót tett ki, míg Magyarországon ugyanez 10,1 ezer euró volt.


Mennyibe kerül az alkalmazott a cégnek? És mit jelentenek a gyerekek?

A fizetések vizsgálatánál persze figyelembe kell venni azt is, hogy cégnek, szervezetnek, amelyiknek dolgozunk, szociális hozzájárulási adót és székképzési hozzárjárulást is fizet utánunk, amelyekkel járulékokkal együtt persze jóval magasabb kiadás jut egy-egy átlagos - gyermektelen - alkalmazottra. A nettober.com kalkulátora szerint az átlagos 253,8 ezer forintos bruttó bér esetében a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó havi 68,5 ezer forintot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás pedig 3,8 ezer forintot jelent. Mindennel együtt az átlagos bruttó bért kereső alkalmazott egy-egy hónapban 326,1 ezer forintjába került a munkáltatónak.

Ha vannak gyermekek, akkor a munkáltatónak ugyanannyiba kerül fenntartani az alkalmazottat, ám a dolgozó többet vihet haza. Egy gyerek esetében a havi nettó 168,8 ezer helyett 178,8 ezer forint lesz, amihez hozzájön a 12 ezer forintos családi pótlék, így 190 ezer forint lesz a teljes összeg. Két gyereknél a havi nettó 193,8 ezer forintra ugrik, családi pótlékkal együtt pedig 220 ezer forint fölé kerül az összjövedelem. Három gyereknél pedig a kedvezmények miatt 249 ezer forint lesz a nettó, ami alig marad el a 253,8 ezres bruttótól, további 48 ezer forint a családi pótlék, ez pedig közel 300 ezres összjövedelmet jelent havonta.