Szökéssel nem lehetne elkerülni a kiutasítást

-

Távollétükben is kiutasíthatók lehetnek a külföldre szökött migránsok, ha a kormány és az Országgyűlés is elfogadja az igazságügyi tárca javaslatát. A minisztérium a fogva tartási körülmények miatt perelő rabok helyzetét is rendezné, és részletezi, hogy milyen sérelmek esetén mekkora összegű kárpótlásra lennének jogosultak.


Kiutasíthatók lesznek távollétükben az ismeretlen helyre távozott migránsok az Igazságügyi Minisztérium (IM) módosítástervezete szerint. A hatályos szabályok szerint ha nem magyar állampolgárt ítélnek el valamiért, mellékbüntetésként egyúttal ki is utasíthatják az országból – írja a Magyar Idők.

A kiutasítás végrehajthatóságához azonban vizsgálni kell, hogy az nem ütközik-e nemzetközi normákba. Az érintettek ezt az időt gyakran kihasználják, és ismeretlen helyre távoznak – közölte az IM. Szökésük azért jelent problémát, mert a hatályos szabályok szerint az eljárás nem folytatható le, tehát fel kell függeszteni.

Előfordulhat ugyanakkor, hogy „az elítéltet utóbb más uniós országból visszaküldik, és célszerű hogy a magyar hatóságoknak a kiutasítás végrehajthatóságát illetően már rendelkezésre álljon a bíróság döntése, ami adott esetben leegyszerűsítheti és meggyorsíthatja annak végrehajtását” – olvasható a tervezet indoklásában, amely a migránsok érdekeinek védelmére előírná a védő kirendelését a távollétükben – immár kötelezően – lefolytatott eljárásokban.


Meghatározott kártalanítás

A minisztérium előterjesztése a fogvatartottak helyzetét és lehetőségeit is érinti. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a Varga és társai kontra Magyarország ügyben hozott ítélete nyomán beemelnék a büntetés-végrehajtási törvénybe, hogy kártalanítás jár a fogvatartottaknak az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt.

Ilyen körülmény lehet a jogszabályban előírt élettér biztosításának és az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás vagy fűtés, illetve a rovarok tartós és zavaró jelenléte a zárkákban. A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár, és 1500-2000 forintot tenne ki. A pontos összeget az egyedi esetek vizsgálata után a bíróság állapítaná meg.

A módosítás azért lenne fontos, mert nagyszámú ügy kerül ki Strasbourgba a fogva tartás körülményei miatt. Ezek rendre az állam elmarasztalásával érnek véget, és a kárpótlások valamivel magasabb összegűek, mint a tervezetben szereplő díjak. Tavaly decemberben 43 elítélt kártalanításáról döntött az EJEB összesen mintegy 231 millió forint értékben.