Szokatlan újítással szerez pénzt a kormány a tanárok elmaradt bérére

Fotó: MTI/MTVA / Rosta Tibor

-

Maradék uniós pénzeket hív le a kormány olyan oktatási és egészségügyi célokra, amelyeket korábban már kifizettek a költségvetésből. A kormány szerdai határozata szerint uniós projektként jelennek meg hátrányos helyzetű diákokat támogató ösztöndíjak és különböző kórházi fejlesztések is, amelyek 2007 és 2015 között valósultak meg.


A kormány azzal kalkulál, hogy valamennyi pénz biztosan marad abból a több száz milliárd forintból, amelyet Magyarország 2007 és 2015 között költhetett el uniós forrásból különböző humán programokra a munkanélküliek továbbképzésétől a kórházakon keresztül a hátrányos helyzetű gyerekek tanításáig.


A pénzt 102 százalékban lekötötték, de már most is látszanak olyan szabálytalanságok, amelyek alapján biztosan nem lehet minden kiadást elszámolni. Ilyen például az Országos Roma Önkormányzat Híd a munka világába programjának vitatott 300 millió forintja, vagy a csaknem 3 milliárd forintból gazdálkodó szociális szövetkezetnek, az ESZOSZ-nak átutalt milliárd, amelyből végül is gyakorlatilag egy fillért sem láttak az elvileg erdészeti munkára szerződtetett munkanélküliek.

Így a végső elszámoláskor könnyen 100 százalék alá csökkenhet a lehívható uniós támogatás. Azért, hogy ez a pénz ne vesszen el, legkésőbb az év végéig lehet értelmes célt találni. Ez lehet bármi olyan költségvetési kiadás a 2007 és 2015 közötti időszakban, amely megfelel az unió által is elfogadott fejlesztési céloknak.

Erre jött az ötlet, hogy legyenek ilyen közkiadások a különböző ösztöndíjprogramok, köztük az Arany János Tehetséggondozó Program, az Útravaló ösztöndíjprogram és a Nemzeti Tehetség Program.


Így állhat helyt a magyar ösztöndíjakért az unió

Brüsszellel már egyeztették, hogy ez szabályos megoldás lehet-e, és a minisztérium megkapta a jóváhagyást. Már csak arra van szükség, hogy napokon belül kiírják a pályázatot, amelyre az ösztöndíjak finanszírozói jelentkezhetnek.

Az Arany János Tehetséggondozó Program keretében a középiskolák és kollégiumok hátrányos helyzetű tanulóit lehet ösztöndíjban és egyéb támogatásban részesíteni, hogy eljuthassanak a diploma megszerzéséig. A 2000-ben indult programban a 2014-ig érettségit szerzett 10 évfolyam 5152 diákjára mintegy 40 milliárd forintot költöttek.



Az Útravaló Ösztöndíjprogram célja egyrészt a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének elősegítése, valamint a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása. Egy-egy tanévben több mint 10 ezer diák részesül együttesen több mint 2 milliárd forintban.

A Nemzeti Tehetség Program alapvető célja a Magyarországon és a külhoni magyarlakta területeken a tehetségsegítés fejlesztése. A pénzre az oktatási intézmények pályázhatnak, 2011 és 2014 között összesen 4 milliárd forintra.

A kormányhatározat szerint az Arany János projektre így utólag 11,9 milliárd forintot akarnak becsatornázni, az Útravaló ösztöndíjakra 11,2 milliárd forintot, a Nemzeti Tehetség Programra pedig 20 milliárd forintot. Ezen kívül további uniós pénz számolható el, méghozzá 16,9 milliárd forint az úgynevezett Integrációs Pedagógiai Rendszerre is, amelynek célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélykülönbségeinek a kiegyenlítése az iskolákban.

Összesen tehát hirtelen 60 milliárd forint olyan pénzhez juthat a magyar állam, amelyet korábban már kifizetett, vagyis elvileg volt rá forrás. Ez a bevétel ugyanakkor jól jöhet a költségvetésnek, azon belül is az oktatási büdzsének.


Mire lesz jó ez a pénz?

A pedagógusbérek kifizetésének akadozásáról egyre aggasztóbb hírek érkeznek a tanároktól. Az állami köznevelési intézmények fenntartója, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (Klik) a létrehozása óta pénzhiánnyal küzd.

2013-ban 411 milliárd forint előirányzattal indult neki az évnek, de a költségvetési támogatás végső összege 445 milliárd forint lett. Hiába növekedett azonban a summa évről évre, idén például 532 milliárd forintra, augusztusban már tízmilliárdos hiányról beszéltek. A nyár végére már a közműszolgáltatóknak is tartozott 4,6 milliárd forinttal a Klik.

Ha a „talált pénz" befolyik a költségvetésbe, a Klik számára is új források nyílhatnak meg.


Az elv az egészségügyben is működik

A szerdai kormányhatározattal a támogatott projektek listájára került az "Infrastrukturális fejlesztések megvalósítása" is, 23,2 milliárd forintos kerettel. Ennek terhére nem uniós forrásból megvalósult, korábbi kórházi infrastrukturális beruházásokat lehet elszámolni. Kilenc kórházat nevesítenek is, amely 15 milliárd forintot kap ebből a pénzből, elsősorban eszközbeszerzésekre.



A projekt leírása szerint részben olyan műszerek vásárlását lehet utólag finanszírozni, amelyekkel egykor kiszervezett egészségügyi szolgáltatásokat lehet kiváltani. Ezek jellemzően laborvizsgálatok, illetve diagnosztikai tevékenységek. Másrészt pedig a betegellátást segítő ápolási és informatikai eszközök és műszerek egységes beszerzését lehet ebből utólag elszámolni.

A pénzt tehát jellemzően már ezekben az esetekben is elköltötték az elmúlt években, az állami költségvetésből kifizették a számlákat, ám azokat most benyújtják az Európai Uniónak. Ha Brüsszelből folyósítják az összeget, akkor az az államé lesz, és abból egyéb célokat finanszírozhat. Mint például az eladósodott kórházak megsegítése.

Bár az egészségügyi intézmények tartozásainak a lefaragása évről évre tízmilliárdokat emészt fel, és erre az idén is volt 60 milliárd forint, ám ennek ellenére október végére már ismét 45,2 milliárd forint volt a kórházak adóssága.