Szoba lepukkant bútorokkal kiadó – ez a Zimmer frei a Balatonnál

Fotó: MTI / Simó Endre

-

Egymásra mutogatnak a nyaralók és a szállásadók a Balatonnál: a nyaralóknak nem tetszik, hogy viszonylag kevés befektetéssel akarnak nagyot kaszálni az üdülőtulajdonosok, akik viszont azzal elégedetlenek, hogy nincs elég vendég, különösen a külföldiek tűntek el a tó partjáról. Akik maradtak, azoknak meg kevés a pénzük. Itt a nyár, indul a szezon a Balatonnál, amelybe a Magyar Turizmus Zrt. is bekapcsolódott.


„Szeretnénk elmenni nyaralni a Balatonra! A gyerekkel még nem voltunk, valahogy nem jutottunk el oda! Nézegetem az ajánlatokat és kezdek kétségbeesni. A kínálat siralmas. Kifeküdt kanapék, ócska hűtők, rejtett költségek. Szomorú és bosszantó. Dühös vagyok, hogy hülyének néznek, kikérem magamnak!"

– ezt írta egy felháborodott, kisgyermekes anyuka az üzenőfalára a Facebookon. Nem Erika az egyetlen, aki elégedetlen a balatoni magánszállások kínálatával, sok a panasz az interneten, a nyaralni vágyók azt írják a különböző fórumokon, hogy az apartmanok lepusztultak és drágák.


Balatonlellén az eurós vendégeket várják szoci bútorokkal

– olvasható az egyik oldalon, míg máshol a rejtett költségek miatt háborog valaki.


Ami elsőre szemet szúrt, a 4000,-Ft végtakarítás. Ki hallott már ilyen lehúzást?!

A hozzászóló szerint akkor menjen valaki a Balatonra, ha kevéssel is beéri, esetleg vastag a bukszája, de az a legjobb, ha van ismerőse, akinek az ismerőse kiadja a nyaralóját olcsón. „Akkor nem zavar a szociból maradt bútor sem” – tette hozzá. A szobákat idén átlagosan 3500 forintért, míg a nyaralóházakat 14-16 ezerért kínálják egy napra a Balatonnál.


A tó partján a hatvanas évek közepén szaporodtak meg a magánnyaralók, és lett egyre több külföldi vendég és Zimmer frei felirat. Csapó Árpádék is ekkor kezdték, a „boldogult Ibusz és Cooptourist idején”, még pedagógusként, másodállásban. Akkor még voltak vállalati vendégeik, meg külföldiek, közülük mára két német maradt, a vállalati üdülők helyett pedig kisgyermekes családok jönnek.


Rengeteg pénz kell

– mondta Csapó Árpádné a VS.hu-nak. A család minimum 100 ezer forintot költ szezononként három kiadó apartmanjára. „Vagy ágyat kell cserélni, vagy szőnyegpadlót.” Balatonbogláron az első között voltak, ahol a kiadó szobákban lett légkondi, felismerték, hogy fontos az interneten hirdetni, és meg kell becsülni a családbarát szálláshely minősítést: „természetes, hogy legyen rácsos ágy, WC-ülőke a gyerekeknek és a homokozóban friss homok”.

Csapóné szerint nekik nem konkurenseik a gombamód szaporodó wellness szállodák, de ez nem jelenti azt, hogy a magánszállásadóknak ne kellene a lehető legjobbat nyújtaniuk a vendégeknek. Szerinte sokan ott szúrják el, hogy a hirdetéseik nem felelnek meg a valóságnak, a kertet, a házat, a lakásokat nem lehet másmilyennek mutatni, mint amilyen valójában. Nekik a megélhetésük múlik rajta, csak a pedagógusi nyugdíjból nem tudnak kijönni, nagy a ház, télen sok a rezsi, muszáj szobáztatni. „Küzdelem lenne nélküle az élet.”

Nem Csapóék az egyetlenek, akik a Balaton északi és déli oldalán keresetkiegészítésként adják ki a szobáikat, házukat, nyaralójukat. Csak ebből megélni nem lehet – s szezon július közepétől augusztus 20-ig, mindössze 4-5 hétig tart. Ma már ritka az egyhetes turnus, az általános a 3-4 éjszaka, de sokan csak 1-2 napra jönnek.



Kovács János tíz évvel ezelőtt vágott bele a nyaraltatásba Siófokon, úgy látja, sok családnak drága lett a Balaton, sokallják a 400-500 forintos lángost, inkább „batyuval jönnek, hozzák a kaját és melegítik”. A férfi egy munkásszállót alakított át apartmanházzá, ahol a szobákat most éjszakánként és fejenként 3500 forintért adja ki. Ez szerinte sokaknak még mindig jobban megéri, mint szállodába menni. Ő sem jár rosszul, télen ebből fizeti a rezsit.


Ne gondoljon milliókra, aki szobakiadásra adja a fejét

– mondja. Ő megtartotta vállalati munkáját, feleségének kiszámítható nyugdíja van, ez a biztos, a többi csak mellékjövedelem.



Kiből lehet Zimmer Feri?

Ahhoz, hogy valaki kiadhasson egy szobát, egy házat, esetleg egy lakrészt, a jegyzőtől kell engedélyt kérnie, amelyet csak akkor kaphat meg, ha a nyaralóhely minden, a vonatkozó kormányrendeletben előírt feltételnek megfelel. A Zimmer frei táblához azonban még ez is kevés, a szállásadóknak online pénztárgép, ebből adódóan könyvelő is kell.


„Emiatt tavaly több partnerünk is úgy döntött, hogy nem folytatja tovább a munkát” – mondja a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület menedzsere, Zakar Zelinda. A szervezet öt Balaton-parti település több száz szobakiadással foglalkozó családját fogja össze, közöttük sok az idős, „Zimmer frei idejéből maradt”, 70 pluszos, másodállású vállalkozó. Zakar Zelinda szerint velük nagyon nehéz megértetni, hogy költsenek például wifire, mert azt sem tudják, hogy mi az, e-mail címük sincs.

Tapasztalata szerint az idősebb szállásadók meg arra panaszkodnak, hogy kevés a vendég, megszűntek egyhetes turnusok, a családok 3-4 éjszakára jönnek, mégis bizonygatni kell nekik, hogy az egyesület nem a vagyonukból akarja őket kiforgatni, amikor azt javasolja, hogy legyen az udvaron árnyékolt játszóhely és pancsoló a gyerekeknek, vagy kerékpár, ha már a ház mögött húzódik a balatoni kerékpárút.

Ugyanakkor ez csak az egyik véglet. Vannak olyan fiatalok is a szállásadók között, akik pályázatokat nyertek, így vágtak bele a szobakiadásba, és építettek például akadálymentes nyaralókat.


Tímár Pétert a spórolósabb szobáztatók ihlették


Zakar Zelinda szerint a valóság ma már távol van a Zimmer Feriben látottaktól, de nem jelenti azt, hogy ne kellene a családokat fejlesztésekre ösztönözni. A Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület például azt találta ki, hogy saját minősítő rendszert vezet be: a szállásadók a család-, a kerékpár- és a kutyabarát címekre pályázhatnak majd. A minősítést az egyesület idővel a gasztronómiára is kiterjesztené.

Knitlhoffer Tamás közgazdásznak Balatonvilágoson van nyaralója, amelyet évek óta rendszeresen kiad. Ő azt mondja, ha fürdőket építenének például a tó körül, sokan profitálhatnának belőle, nemcsak főszezonban lennének vendégek a Balaton-parton. Szerinte haszna nem sok van a nyaralóján, igaz, hogy befektetni sem tud sokat: évente nagyjából 80 ezer forintot költ, ebben benne van a karbantartás, felújítás. 4-5 évente festet, bútort csak akkor vesz, „ha már nagyon látszik, hogy elhasználódott”.


balaton ingatlanpiac


Nekünk a Balaton a riviéra

Ennek ellenére is még mindig a Balaton a magyarok kedvenc úti célja. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 38 ezerrel többen nyaraltak a Balatonon, mint egy évvel korábban, igaz, hogy közben a külföldi vendégek száma 3 ezerrel csökkent. 2014-ben összesen 1 millió 445 ezren fordultak meg a különféle kereskedelmi szálláshelyeken a magyar tenger partján, ebből 1 millió 88 ezer volt a magyar, 357 ezer pedig a külföldi.



Ezen szeretne változtatni a Magyar Turizmus Zrt., amely forgalomélénkítő kampányt indított júniusban: Németországban, Ausztriában és Szlovákiában népszerűsíti a Balatont. A cég internetes oldalán az olvasható, Németországból csaknem 92 ezer vendég utazott a Balatonhoz tavaly, Ausztriából pedig 51 ezer. A szlovák vendégéjszakák száma 13,9 százalékkal emelkedett 2014-ben az előző évi adatokhoz képest: 2 ezerrel több szlovákiai vendéget regisztráltak a szálláshelyek. Idén ennél is több külföldire számítanak a Balatonnál.